Winkler Gyula: a mobilitás nem lehet luxuscikk

Az RMDSZ nem támogatta az Európai Parlament döntését, mely szerint 2035-ig fokozatosan megszüntetnék a dízel- és a benzinüzemű új autók értékesítését az EU-ban, és minden új gyártású autónak nulla kibocsátásúnak kell lennie.

Az EP székháza | Illusztráció: rmdsz.roAz EP strasbourgi plenáris ülésén, kedden alig 61 szavazattöbbséggel hagyta jóvá az új személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási normák felülvizsgálatát.

„Az Európai Parlament úgymond újabb lépést tett a klímacélok teljesítése érdekében, valójában azonban igen kifogásolható döntés született, melyet sem az RMDSZ, sem az Európa Néppárt (EPP) frakciójának többsége nem támogatott. Véleményem szerint ez a döntés káros hatással lesz nemcsak az autópiacra, hanem a fogyasztókra nézve is. A mobilitás nem lehet luxuscikk, márpedig pont ezt fogja eredményezni a személygépkocsik drágulása, a töltőállomások elégtelen száma és területileg hiányos lefedése” – hívta fel a figyelmet Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője.

A politikus szerint a döntésben szereplő „nulla kibocsátás” kifejezés tulajdonképpen az elektromos autókat jelöli meg, így kizár minden egyéb, alacsony, de nem nulla kibocsátású technológiát. Ezáltal az Európai Parlament döntése nemcsak a lakosság és a piac ellen, hanem az innováció és a modern technológiák ellen is irányul – vélte Winkler Gyula.

Az RMDSZ EP-képviselője emlékeztetett, hogy maga az előterjesztő Európai Bizottság is közvetetten elismeri, hogy gondok vannak, hiszen a szövegében szerepel, hogy az EB 2025-ig módszertant terjeszt elő az EU piacán értékesített személygépkocsik teljes életciklusára vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási adatainak értékelésére, és szükség esetén újabb jogalkotási javaslatokat terjeszt elő.

„A logika azt sugallja, hogy először kellett volna a komoly, mélyreható tanulmányt elvégezni, és csak utána döntést hozni. Tulajdonképpen a teljes Fit For 55 csomag egyik nagy veszélye az óriási sietség, amellyel az Európai Bizottság igyekezik átnyomni a szabályozáscsomagot, kihasználva a válsághelyzetet, politikai nyomást helyez a tagállamokra és az Európai Parlamentre is. A számok azt mutatják, hogy az EU ambiciózus éghajlatvédelmi céljait a közlekedésben nem lehet kizárólag elektromos járművekkel elérni. Az Európai Bizottság egy ideológia alapú döntést hozott, politikailag motivált módon kiválasztott egy technológiát a sok közül, és ezt lenyomta – egyelőre – az Európai Parlament torkán” – fogalmazott Winkler Gyula.

Elméletileg van egy kiút – tette hozzá –, hiszen a döntés szerint az EB 2026 decemberéig figyelemmel kíséri a kibocsátási határértékek és a valós üzemanyag- és energiafogyasztási adatok közötti eltérést, jelentést készít és megfelelő nyomonkövetési intézkedéseket javasol. 2025 végétől kezdődően a bizottság kétévente jelentést tesz közzé a kibocsátásmentes közúti mobilitás irányába tett haladásról. Ennek megfelelően 2026-ban az Európai Parlamentnek lehetősége lesz felülvizsgálni és korrigálni a jelenlegi döntést. „Ez a kilátás jobb, mint semmi, de mindezek tudatában sajnálattal kell megállapítani, hogy a jelenlegi döntés elhibázott, káros és nagy hátrányt jelent a következő időszakban az állampolgárok, a munkahelyek és az európai ipar számára” – nyomatékosított az EP-képviselő.

A héten Strasbourgban ülésező Európai Parlament 340 igen, 279 nem és 21 tartózkodással hagyta jóvá az új személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási normák felülvizsgálatát.

Globális következmények
A belsőégésű motorokra vonatkozó tilalomnak globális következményei vannak, mivel a világ legnagyobb kereskedelmi tömbjeként az EU hírnevet szerzett a globális szabványok meghatározásáról, és számos nagy autógyártó cégnek is otthont ad – számolt be az europe.autonews.com.

A törvény 2021 júliusi előterjesztésekor egyes iparágak és országok ellenállásba ütközött. Ennek eredményeként a végső megállapodás tartalmaz néhány engedményt, beleértve azt is, hogy az évi 10 ezer járműnél kevesebbet gyártó kisautógyártók 2036-ig kapnak haladékot az átállásra.

A változás jeleként a Ford kedden bejelentette, hogy Európa-szerte mintegy 3800 állást szüntet meg. Ez leginkább Németországban és az Egyesült Királyságban sújtja a munkavállalókat. A Ford felhagy a régóta ismert belsőégésű modellekkel, beleértve a Fiesta és a Focus gyártásával és azt tervezi, hogy 2030-ig egy kisebb, teljesen elektromos autót hoz forgalomba Európában.

A legtöbb európai autógyártó azt tervezi, hogy már a 2035-ös határidő előtt csak elektromos meghajtásúvá válik. Thomas Schäfer, a Volkswagen márkafőnöke tavaly azt mondta, hogy 2033-tól a márka csak teljesen elektromos autókat fog gyártani Európában. (Bege Botond)

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?