Amint a Maszolon megírtuk, az Európai Parlament kedden elfogadta Románia és Bulgária haladéktalan schengeni csatlakozását támogató, nem kötelező érvényű állásfoglalását. A két ország csatlakozásához azonban az EU Tanácsának, pontosabban a tagállamok bel- és igazságügyi minisztereinek egyöntetű szavazatásra van szükség. Az RMDSZ szerint jó jel, hogy az EP-határozatot nagy többséggel fogadta el a testület. A schengeni csatlakozás ügyének jelenlegi állását Winkler Gyula európai parlamenti képviselő segítségével taglaltuk.

A 547 támogató és 43 tartózkodás, valamint 49 elutasító szavazattal elfogadott EP-állásfoglalás szerint az EU Tanácsának 2022 végéig meg kell tennie minden szükséges lépést azért, hogy elfogadja Románia és Bulgária felvételét a szabad mozgást biztosító schengeni térségbe. Ez mindkét tagállam számára a személyforgalom ellenőrzésének megszüntetését jelentené a belső határokon 2023 első felétől.

A határozatban az EP megállapítja azt is, hogy a schengeni térség „az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya”, ugyanakkor bírálja a tagállamokat, amiért még nem döntöttek Románia és Bulgária felvételéről, annak ellenére, hogy ez a két ország már 2011-ben teljesítette a csatlakozás feltételeit.

A belső határellenőrzés fenntartása diszkriminatív, és negatívan hat a mobilis munkavállalók és a polgárok életére; az import, az export és az áruk szabad mozgásának akadályozása az EU egységes piacának is árt – olvasható a határozatban.

RMDSZ: „jó jel” a nagy többséggel elfogadott állásfoglalás

„Jó jelnek tartjuk, hogy az Európai Parlament nagy többséggel támogatta Románia schengeni csatlakozását, ennek nagyon fontos, és számunkra nagyon kedvező politikai üzenete van. Az, hogy a holland EP-képviselők tartózkodtak, azt mutatja, hogy ők még nem döntöttek” – közölte az RMDSZ rövid álláspontját a Maszol megkeresésre Hegedüs Csilla, a szövetség szóvivője.

Ahhoz, hogy megértsük, pontosan mi is történik most Románia schengeni csatlakozása körül az európai politikai porondon, Winkler Gyulát kértük meg, hogy helyezze kontextusba a történéseket. Az RMDSZ európai parlamenti képviselője emlékeztetett: három héttel ezelőtt Strasbourgban lezajlott a Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról szóló vita, ezt követően a múlt héten Brüsszelben a politikai csoportok tárgyaltak és elkészítették annak az állásfoglalásnak a szövegét, amely kedden az Európai Parlament elé került.

„Ez egy nagyon rövid, de velős határozat, amely megállapítja azt, hogy már tizenegy éve a két ország teljesíti a Schengeni Egyezmény feltételeit. Ez egy technikai részleteket rögzítő megállapodás, amely például határvédelemről, informatikai rendszerről, rendőri együttműködésről stb. szól” – húzta alá az EP-képviselő.

Az Európai Parlamentben ezen a héten már nem szerveztek vitát, csak a végszavazás zajlott le. A nagy többséggel elfogadott álláspont értelmében „az EP nyomatékosan kéri a tagállamokat, hogy döntsenek a jövő év elején történő schengeni csatlakozásról”. Winkler Gyula szerint is kiemelt jelentősége van annak, hogy ilyen nagy többséggel fogadták el az állásfoglalást – amely a korábbi években elfogadott hasonló dokumentumok között a „legkomolyabb” –, ugyanis ez egy „nagyon erős politikai jelzés” a tagállamoknak.

Az EP-képviselő ugyanakkor felidézte, Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról a tagállamok döntenek, pontosabban az Igazságügyi- és Belügyminiszterek Tanácsa, amelynek legközelebbi ülésére december 8-án kerül sor, és vélhetően napirendre kerül, illetve el is fogadják a csatlakozásunkat. Tehát sem az Európai Parlament, sem az Európai Bizottság nem dönthet ebben a témában – ismételte el a képviselő.

Egyes tagországok politikai fegyverként használták Románia ügyét

Mint ismert, a keddi európai parlamenti szavazáson a holland kormánypártok tagjai tartózkodtak, illetve egyikük az állásfoglalás ellen szavazott. Ahhoz, hogy ezt megértsük, Winkler Gyula szerint vissza kell mennünk egy kicsit az időben: az elmúlt tizenegy évben néhány uniós tagállam, például Németország, Franciaország, Finnország és Hollandia ellenkezése miatt hiúsult meg Románia és Bulgária schengeni csatlakozása.

Az ellenkező tagállamok rendre eljátszották a „jó rendőr, rossz rendőr” szerepét. „Kettős mércéről beszélhetünk, tudniillik a schengeni szerződésben nincsenek politikai kritériumok, viszont az előbb említett tagállamok politikai, többnyire belpolitikai indokok miatt az MCV, vagyis az ellenőrzési és felügyeleti mechanizmus politikai kritériumrendszerét összemosták a schengeni kritériumrendszerrel. Azt mondták, tudomásul veszik, hogy a két ország teljesíti a technikai feltételeket, viszont addig, amíg a jogállam nem eléggé szilárd ebben a két országban, addig feltételezhető, hogy a korrupció vagy pedig az igazságszolgáltatás nem eléggé erős jellege megengedheti azt, hogy mégse legyenek betartva a schengeni technikai kritériumok. Ez a játék folyik évek óta” – elevenítette fel Winkler Gyula.

Hozzátette: a belpolitika mindig nagyon fontos szerepet játszik ezekben a kérdésekben. „A csatlakozást meghiúsító országok éppen regnáló kormánypártjai rendre belpolitikai tőkét kovácsoltak abból az intranzigens megközelítésből, amelyet Romániával, illetve a jogállamisággal szemben képviseltek.” Az EP-képviselő szerint ez a magyarázata annak is, ami most történik. „Hollandiában van egy kormánykoalíció egy rendkívül fragmentált parlamentben, és Mark Rutte holland kormányfő ilyen szempontból nem kívánja megkockáztatni a koalíció stabilitását, ugyanis alig néhány szavazatnyi többségük van a parlamentben” – fejtette ki.

Paradigmaváltás történt

Winkler Gyula európai parlamenti képviselőként végigkövette az elmúlt bő egy évtizedben az ország schengeni csatlakozásának ügyét, és szerinte most van a legjobb helyzetben Románia. Közölte: a román kormánynak jók a bizalmi kapcsolatai Brüsszellel, és nyilván történt egy paradigmaváltás is. Az előző bukaresti kormányok ugyanis rendre elmondták, hogy Románia megérdemli a csatlakozást mert teljesíti a kritériumokat, mégsem sikerült a csatlakozás. Most pedig az történt, hogy az ukrajnai háború miatt (biztonságpolitika, NATO-s és EU-s szerepvállalásunk stb.) az Európai Uniónak van szüksége Románia és Bulgária schengeni csatlakozására, mert akkor kiteljesedik a belső piac: mind gazdasági, mind kereskedelmi, biztonságpolitikai vagy stratégiai szempontból most az uniónak van szüksége Romániára és Bulgáriára – jelentette ki az EP-képviselő.

Mindennapi előnyök

A nemzetközi magasztos célok mellett az sem mellékes, hogy a schengeni csatlakozás mit jelent valójában a hétköznapi romániai polgárok számára. Winkler Gyula szerint azáltal, hogy megszűnik a határellenőrzés Románia nyugati határán, az ország egy magasabb bizalmi indexű kategóriába esik a külföldi befektetők számára, ami azt jelenti, hogy több külföldi tőke áramolhat az országba, ami több befektetést és munkahelyet eredményez.

Érdekességként, de nem elhanyagolható előnyként az EP-képviselő közölte: az ország nyugati határainál a tehergépkocsiforgalom sokszor olyannyira lelassul, hogy fél, vagy akár egy egész napot is várakozniuk kell a fuvarozóknak, ami jelentős kiesést okoz a vállalkozásoknak. Éves szinten ez akár több milliárd eurót is jelenthet, amely a csatlakozást követően megmaradhat a vállalkozásoknál. „Egy olyan időszakban, amikor energia- és gazdasági válság van, minden egyes eurót meg kell tartanunk, és ehhez nagymértékben hozzájárulhat a schengeni csatlakozás” – mondta Winker Gyula.

Emellett az országhatár mentén élő magyar közösségek számára is kiemelten fontos a szomszédos országgal való összeköttetés. Emlékeztetett, tíz olyan határátkelő van megépítve a román–magyar határszakaszon, amelyek most nem használhatók, illetve némelyiket csak alkalmanként nyitják meg, és amelyeknél a teljes közúti infrastruktúra megépült az utóbbi években. A csatlakozás hatásaként ezek az átkelők is egyik napról a másikra szabadon átjárhatók lesznek.