Noha a madridi kormány eltérő keretezése miatt relatíve kevés szó esik róla, Spanyolország a magyarországinál is több kínai beruházással készül Kína és az Európai Unió, illetve általában a Nyugat közötti rivalizálás kiéleződésére.

Donald Trump előző, 2017–2011. közötti elnöki ciklusa radikálisan megváltoztatta az Egyesült Államok Kínához való hozzáállását. Az együttműködés helyét átvette a stratégiai rivalizálás. Ezt a politikát követik kisebb-nagyobb lemaradással az USA szövetségesei, köztük az Európai Unió is.

A keddi amerikai választások kapcsán az európai, így a magyar nyilvánosságban is az egyik legfontosabb kérdésként merült fel, hogy miként befolyásolja az európai és ezen belül a budapesti kormány mozgásterét Trump visszatérése a Fehér Házba. Utóbbi kérdés két okból is akut.

Egyrészt a 2010 óta kormányzó Fidesz gazdaságpolitikája a feldolgozóiparra és hangsúlyosan az autóiparra épül, és ebben újabban nagy szerepet szán Kínának. Másrészt a felfüggesztett európai uniós támogatásokat is részben kínai befektetésekkel próbálja kiváltani Orbán Viktor kormánya. A motivációktól függetlenül az orbáni politika ütközik Trumpnak azzal az elképzelésével, hogy az Egyesült Államok fő geopolitikai kihívását Kína felemelkedése jelenti, ezért minden eszközzel mérsékelni kell Peking világgazdasági befolyását.

Egyes elemzők szerint Orbán Viktor abban bízik, hogy a januárban hivatalba lépő republikánus elnökkel kialakított speciális viszonyának köszönhetően Magyarország külön elbírálás alá esik majd. Ebben vélhetően támaszkodik valamilyen háttéralkura, egyébként nem hirdette volna a gazdasági semlegesség doktrínáját röviddel az amerikai elnökválasztás előtt, miközben nyíltan Donald Trumpnak szurkolt.

Egyes elemzők szerint Magyarország a keleti nyitás politikájával messze a gazdasági szükségszerűségen túlmutatóan köteleződött el a kínai kormány mellett. Se szeri, se száma a cikkeknek, elemzéseknek az elmúlt egy, másfél évből, melyek a kínai befektetők első számú célpontjaként hivatkoznak Magyarországra. Pedig akad kedveltebb célpontja is a kínai beruházásoknak Európában, bár az eltérő keretezés miatt kevés figyelem övezi.

Ahogy arra a New York Times is felhívja a figyelmet, miközben növekvőben a feszültség a Nyugat és Kína között, Spanyolország igyekszik kiszélesíteni gazdasági kapcsolatait Pekinggel és egyfajta „összekötő országként utat törni magának”.

Szeptemberben Pedro Sánchez miniszterelnök Pekingben járt, és megállapodott az Envision Energy kínai szélturbina-óriással egy zöldhidrogén-termelő ipari park létrehozásában, egymilliárd dolláros befektetéssel. Szeptember elején a szintén kínai tulajdonban lévő Hygreen Energy jelentette be, hogy kétmilliárd dollárt fektet be egy hidrogénprojektbe Spanyolország déli részén.

Januárban a katalán regionális kormány létrehozott egy irodát, amelynek célja a befektetések és a kereskedelem ösztönzése a világ második legnagyobb gazdaságával. Júliusban a barcelonai kikötő jóváhagyta egy terminál építését – közvetlen vasúti összeköttetéssel –, ahol az európai piacra szánt kínai elektromos járműveket rakodják ki.

Tavasszal a Chery kínai villanyautó-gyártó megállapodott az Ebro-EV Motors spanyol vállalattal egy 400 millió eurós beruházásról. A bezárt barcelonai Nissan-üzem helyén építenek majd elektromos járműveket. A régióba várják az MG autómárkát gyártó SAIC-ot is, amely Magyarországot és Csehországot is fontolgatja lehetséges célpontként.

Spanyolország volt az egyike a 12 uniós tagországnak, melyek tartózkodtak a Kínából érkező elektromos járművekre kivetett uniós büntetővámok elfogadásakor. A 45 százalékig terjedő illeték végül múlt héten életbe lépett, de előtte Carlos Cuerpo spanyol gazdasági miniszter levélben lobbizott Valdis Dombrovskis uniós kereskedelmi biztosnál, további tárgyalásokat sürgetve Kínával „a feszültségek eszkalálása” helyett.

A spanyolországi közvetlen kínai befektetések (FDI) 2017 óta több mint kétszeresére nőttek, megközelítve a 12 milliárd eurót. Ez különösen ahhoz képest óriási szám, hogy 2010-ben még a kínai cégek beruházásainak összértéke mindössze 46 millió euró volt. Magyarországon – a sokat emlegetett akkugyáraknak köszönhetően – 2023-ban elérte a 2,99 milliárd eurót a kínai beruházások értéke a Rhodium Group és MERICS közös tanulmánya szerint.

Joe Biden regnáló amerikai elnök sok esetben fenntartotta az első Trump-elnökség idején Kínával szemben bevezetett büntetőintézkedéseket, sőt májusban 100 százalékos vámmal sújtotta a kínai elektromos autókat. Trump visszatérése a Fehér Házba a legtöbb elemző szerint szinte biztosan a kereskedelmi kapcsolatok széttagolódásának további fokozódását hozza el.

Ebben a környezetben felértékelődik a közvetítők szerepe. Ahogy arra Gita Gopinath, a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető-helyettese rámutat a New York Times cikkében is hivatkozott elemzésében, az úgynevezett „összekötő országok” hídként szolgálhatnak a nagyhatalmak körül kialakuló tömbök között, a kínai cégek ezeken keresztül juttathatják be a termékeiket az Egyesült Államokba vagy az Európai Unióba anélkül, hogy importvámot fizetnének. Spanyolországnak megvan az az előnye is a kínaiak szempontjából, hogy hosszú távú kulturális és gazdasági kapcsolatai révén hídfőként szolgálhat a spanyolajkú latin-amerikai országok felé is.