Hiába tűnt kétszer is eldöntöttnek a november 5-i amerikai elnökválasztás, a kampány végéhez közeledve minden korábbinál szorosabbá vált a küzdelem.

Az Egyesült Államok történetének legszorosabb választását tartják kedden. Az urnák elsőként Vermont államban nyitnak ki helyi idő szerint 5 órakor, romániai idő szerint délben.

Kamala Harris alelnök és demokrata elnökjelölt, valamint a republikánus Donald J. Trump, az Egyesült Államok 45. elnöke között kevesebb mint egy százalék a különbség a közvélemény-kutatásokban – mind szövetségi szinten, mind a választást eldöntő csatatér államokban. Így lehetetlen megjósolni, melyikük szerzi meg az elnökséget jelentő 270 elektori szavazatot. (Az elektori rendszerről itt írtunk bővebben.)

Politikai hullámvasút

A júniusi elnökjelölti vitát és Joe Biden regnáló elnök katasztrofális szereplését követően a republikánus tábor biztosra vette Trump győzelmét, Harris színre lépése azonban felvillanyozta a demokrata tábort. Augusztus-szeptemberben a liberálisok vették biztosra a győzelmet, majd a konzervatív jelölt zárkózott fel ismét.

A két jelölt a kampány utolsó napján Pennsyilvaniára fókuszált. Ez a legnagyobb a hét billegő állam közül, a nyertesen nagyot lendíthet az itt megszerezhető 19 elektori szavazat. A New York Times/Siena College vasárnap közzétett felmérése szerint Harris és Trump döntetlenre áll, mindketten a választók 48 százalékának támogatottságát élvezik Pennsylvaniában.

A demokrata elnökjelölt a teljes hétfői napot Pennsylvaniában töltötte. Előbb kékgalléros negyedeket látogatott meg, késő este pedig Philadelphiában tartott választási gyűlést. Donald Trump Észak-Karolinában kezdte a napot, majd Pennsylvaniában két helyszínen is beszédet mondott – Redingben és Pittsburgben, ahol Harris is megfordult napközben –, és a michigani Grand Rapidsben zárta kampányát, ahogy az előző két ciklusban is. A korábbi napokban Harris is nagy figyelmet fordított Michiganre, ahol az ország legnépesebb arab populációja él. Sokukat felháborított a Biden–Harris adminisztráció politikája Izraellel és a Hamász elleni háborúval kapcsolatban.

Rendkívüli megosztottság

A demokrata és a republikánus tábor egzisztenciális veszélyként tekint egymásra. Pedig Kamala Harris „örömkampányt” hirdetett meg, amikor alig három hónapja átvette a katasztrofális júniusi tévévita után visszalépő Joe Biden helyét, és megszerezte a demokrata elnökjelöltséget. Miközben rendszeresen felrótta ellenfelének, hogy „sötét” gondolatokkal korteskedik, valamint pánik- és gyűlöletkeltésre alapoz, aközben saját kampányában fokozatosan átvették a pozitív tartalmak helyét a választók félelmeire apelláló üzenetek. A kampány utolsó napjaiban „fasisztának” titulálta Trumpot. A maga részéről a volt republikánus elnök következetesen úgy festi le a jövendő Harris-kormányzatot, mint a Biden-adminisztráció folytatását – „újabb négy évet”, amit nem élne túl az ország.

Az elmúlt kevesebb mint fél évben Trump ellen két merényletet kíséreltek meg. Júliusban, a Pennsylvania állambeli Butlerben millimétereken múlott az élete – a golyó a fülét horzsolta –, másodszor Floridában közvetlenül azelőtt fülelték le a merénylőt, hogy elsüthette volna a fegyverét.

Az amerikai társadalmat megosztó szakadék mélységét jelzi, hogy több szavazóurnát felgyújtottak Washingtonban és Oregonban, de az is, hogy a gyújtogatások következtében kevés szavazólap semmisült vagy sérült meg, ugyanis a járdára kiállított dobozokba eleve beépítettek automata tűzoltó rendszert.

A megosztottság és a hatóságokkal szembeni bizalmatlanság ágyazott meg a 2021. januári véres lázadásnak, amely az elnökválasztási eredmény hitelesítését hivatott megakadályozni. Ilyesmi ezúttal sem kizárt egy Trump-vereség esetén. A regisztrált választók körében végzett októberi felmérés szerint az amerikaiak mindössze 48 százaléka bízik teljes mértékben vagy nagymértékben a választási folyamat korrektségében.

Mikorra várhatók az eredmények?

A mintegy 180 millió regisztrált szavazó közel fele, több mint 80 millió amerikai állampolgár már hétfő estig leadta a szavazatát. Közülük több mint 44 millióan személyesen voksoltak a szavazóhelyiségekben, 36,6 millióan levélben szavaztak.

Negyvenhét állam és a fővárosnak otthont adó Columbia Körzet lehetővé teszi a korai szavazás valamilyen formáját, és nyolc államban levélben is lehet szavazni. Oregon az egyetlen állam, ahol kizárólag levélben szavaznak, tehát a választás napján nem állítanak fel szavazóhelyiségeket. Észak-Dakota az egyetlen állam, ahol regisztráció nélkül is lehet szavazni.

Az első eredmények közvetlenül urnazárás után várhatók, viszont a jövendőbeli elnök kilétére több napot is várni kellhet, noha előfordult már, hogy órákkal az urnazárás után győztest hirdettek.

A késésnek több oka lehet. Minden állam maga fogadja el a választási törvényeit, és ezek alapján a hét billegő állam többségében meglehetősen lassú a szavazatösszesítés. A több millió levélszavazat iktatása és megszámlálása is napokba telhet.

Ugyanakkor néhány államban, így a kulcsfontosságú Pennsylvaniában újra kell számolni a szavazatokat, ha a győztes jelölt előnye nem haladja meg a fél százalékot. 2020-ban ebben az államban Biden mindössze 1,1 százalékkal körözte le Trumpot.

Jogi eljárások szintén késleltethetik az eredményhirdetést. A republikánusok máris több mint 100 előzetes keresetet nyújtottak be, kifogásolva a választójog megállapítására vagy a szavazói névjegyzék kezelésére vonatkozó intézkedéseket.

Nem kizárt a meglepetés

Trumpot mind a 2016-os megnyert, mind a 2020-as elvesztett választást megelőző kampányban alulmérték a közvélemény-kutatók. Ha a felmérések ezúttal is ugyanolyan mértékben és irányban tévednek, mint 2020-ban, akkor Trump magabiztosan, 3-8 százalékos előnnyel győzhet valamennyi hintaállamban. Szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy a szociológusok a 2022-es félidős választások előtt a Demokrata Pártnak jósoltak a valósnál gyengébb eredményt, tehát egyáltalán nem kizárt, hogy ezúttal éppenséggel Harrist mérik alul.

A legutóbbi két elnökválasztás 78 ezer, illetve 44 ezer voks döntötte el a billegő államokban. Ezúttal több szakértő is valószínűnek tartja, hogy a felmérések több vagy az összes hintaállamban ugyanabban az irányban „tévednek”. Ha ez beigazolódik, a rendkívül szorosnak ígérkező eredmény végül Harris vagy Trump földrengésszerű győzelmét jelentené.

Biztos premier

Bárhogyan is végződik a kiélezett kampányt követő voksolás, mindenképpen számíthatunk egy premierre. Megválasztása esetén Kamala Harris lesz az első női és az első dél-ázsiai (indiai) származású elnöke az Egyesült Államoknak. Másfelől Donald Trump lenne az amerikai elnökválasztások 235 éves történetében a legidősebb korban megválasztott jelölt.

Több mint száz év után először fordulna elő, hogy egy volt elnök egy ciklus kihagyásával visszatér a Fehér Házba. Ez először és utoljára Grover Clevelanddel történt meg, aki 1885-1889 és 1893-1897 között az Egyesült Államok 22-ik, majd 24-ik elnöke volt.

A kongresszus is megújul

November 5-én nemcsak elnök-, hanem kongresszusi választást is tartanak az Egyesült Államokban. Két évre újraválasztják a 435 tagú képviselőházat, illetve megválasztják az 50 állam 2-2 képviselőjéből álló felsőház egyharmadát. A szenátorok megbízatása hat évre szól, és kétévente újítják meg a tagok egyharmadának mandátumát. Ugyancsak kedden az ötven államból tizenegyben kormányzót is választanak.

A törvényhozási választások tétje jelentős, ugyanis hiába rendkívül erős az elnök, a kongresszus számos fontos kérdésben akadályozhatja – vagy éppenséggel segítheti – a munkáját. Mindjárt az elnök megbízatásának elején a szenátusnak jóvá kell hagynia a szövetségi kormány tagjainak kinevezését.

A 2020. november 3-án tartott választás eredményeként a Demokrata Párt megszerezte az ellenőrzést a törvényhozás két háza fölött is, viszont két évvel később, a félidős választások nyomán a Republikánus Párt 222–213 arányú többségbe került a képviselőházban. Jelenleg a verseny itt is legalább annyira nyitott, mint az elnökség kérdése. A 270towin.com portál előrejelzése szerint a két párt egyenként 207 képviselői helyre számíthat biztosan a januárban összeülő 119. kongresszusban, kéttucatnyi mandátum késélen táncol. A többséghez 218 szavazat szükséges.

A felsőházban a republikánusok 49 fős kisebbségben vannak a 47 demokrata, illetve a rendszeresen velük szavazó 4 független szenátorral szemben. Ez a legtöbb megfigyelő szerint változni fog. A kilenc-tíz ingadozó szenátori székből hetet demokrata politikus foglal el jelenleg, konzervatív többségű vagy a republikánusok felé hajló államokban. Eközben a demokraták mindössze két új mandátumot remélhetnek a korábban „vörös államnak” számító Texasban és Floridában, ahol a demográfiai mozgásoknak köszönhetően növekvőben van a Demokrata Párt támogatóinak tábora.