Véglegessé vált: szeptember 10-én tartják az Egyesült Államokban az elnökjelöltek második televíziós vitáját. A demokraták abban bíznak, hogy a Joe Biden helyét hat hete átvett Kamala Harris egykori tárgyalótermi ügyészként feltörli a padlót a nyár elején 34 vádpontban bűnösnek talált ellenfelével. A republikánus Donald Trump várhatóan azt bizonygatja majd, hogy riválisa csupán folytatná a regnáló elnök politikáját.

Donald Trump és Kamala Harris jövő kedden este csap össze először és valószínűleg utoljára. Az ABC News két újságírója által moderált találkozóra alig több mint két hónappal Joe Biden elnök katasztrofális szereplését követően kerül sor, amely miatt végül arra kényszerült, hogy átadja helyét alelnökének.

A tét mindkét jelölt számára jelentős. Ha Trump nyeri a vitát, azzal megtörheti Harris lendületét, amely lényegében azóta tart, hogy július 21-én átvette a stafétát Bidentől. A másik oldalon a versenybe 75 napja belépett Harris magabiztos előnyre tehet szert.

A felmérések szerint a demokrata alelnök szövetségi és tagállami szinten is felzárkózott riválisához az elmúlt hat és fél hétben. Több billegő államban utolérte vagy egyenesen leelőzte a volt republikánus elnököt. Mindazonáltal a Washington Post pár napja arról cikkezett, hogy a javulás ellenére Kamala Harris még mindig rosszabbul áll, mint 2016-ban Hillary Clinton vagy 2020-ban Joe Biden állt a versenynek ebben a szakaszában. Persze, a felmérések nem feltétlenül tekinthetők mérvadónak, különösen az olyan államok esetében, ahol a két jelölt közötti különbségek jócskán a hibahatáron belül vannak.

Másfelől a felmérések átlagaiból jóformán lehetetlen megjósolni az elnökválasztás eredményét. 2012-ben Barack Obama átlagosan 2,4 százalékponttal túlteljesítette a várakozásokat szövetségi szinten és a csatatér államokban is, ahol várhatóan eldől az elnökség sorsa november 5-én. Ezzel szemben négy évvel később Clinton 2,5 ponttal, 2020-ban Biden 3,7 ponttal gyengébb eredményt ért el a felmérések alapján vártnál a hat billegő államban (Arizona, Georgia, Michigan, Nevada, Pennsylvania, Wisconsin).

A nagy kérdés tehát nemcsak az, hogy folytatódik-e Harris támogatói táborának gyarapodása, hanem az is, hogy „túlárazzák-e” a felmérések, ahogyan a demokrata jelölttel tették az előző két választáson. Ha így lenne, akkor az alelnök lemaradása Clintonhoz és Bidenhez képest különösen problematikus, míg ha a közvélemény-kutatók valamilyen okból a 2012-hez hasonló módon és irányban tévednek, „az teljesen más történet” – mutatott rá a Washington Post.

Abortusz, migráció, marihuána, biztonság

A demokrata kampány elsősorban a demokráciára és a nőjogokra fókuszál. Ezzel szemben a republikánusok remélik, hogy Trumpnak sikerül a vita fókuszába állítania az illegális bevándorlás kérdését.

A migráció önmagában is Harris egyik legsebezhetőbb pontja, hiszen Biden elnök őt bízta meg a kiváltó okok kezelésével a származási országokban. A republikánusok határcárként („border czar”) hivatkoznak rá, ami nem éppen pontos, viszont csupán egy része a Harris ellen előkészített támadási stratégiájuknak. Trump az utóbbi hetek kampánygyűlésein rendre azt bizonygatta, hogy Harris – ha történetesen nem is volna személyesen felelős az Egyesült Államok sújtó, történelmi rekordokat döntögető migrációs hullámért – e területen is folytatná a regnáló demokrata elnök politikáját. Márpedig az illegális bevándorlás az Egyesült Államokban – miként azt Európában is egyre inkább látni lehet – megszűnt kizárólag a konzervatív választókat megszólító kampánytémának lenni. A jelenség – vele összefüggésben pedig a kábítószerekkel, a bűnözéssel és a nemzetbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak – ma már a politikai spektrum egészét foglalkoztatja, mutat rá az Associated Press. A hírügynökség elemzésében hozzáteszi: Harris várhatóan eszébe juttatja a választóknak, hogy a Republikánus Párt radikális törvényhozói Trump sugallatára siklatták ki a bevándorlással kapcsolatos kétpárti törvényjavaslatot, amely állítólag javított volna a helyzeten, viszont végső soron Harris lesz az, akinek védekeznie kell majd, amikor a migráció témaköre előkerül.

A demokraták sokat várnak attól, hogy nőként Harris hitelesebben tudja majd képviselni az abortuszjogok korlátozása miatt aggódó milliókat. Felmérések szerint az amerikaiak nagyjából kétharmada ellenzi a művi terhesség-megszakítás tiltását, és ezen a téren Trump könnyű prédának tűnik. Ő volt az, aki elnökként kimondottan azzal a céllal nevezett ki három új tagot a legfelsőbb bíróságba, hogy felülvizsgálják az abortuszhoz való hozzáférés szövetségi szintű védelmét szentesítő 1973-as döntést. Ez meg is történt 2022 júniusában, és annyira felkavarta az amerikai belpolitikát, hogy váratlan és valószínűtlen győzelmekhez segítette a Demokrata Pártot az év őszén tartott félidős választásokon. Ennek megismétlésében reménykednek a demokraták a novemberi elnökválasztás alkalmával.

A Trump-kampány megérezte a veszélyt, és az utóbbi időben finomította a művi vetéléssel kapcsolatos megosztó álláspontját. Pár napja a republikánus alelnökjelölt, J.D. Vance kijelentette, hogy megválasztása esetén Trump megvétózná az abortuszt betiltását, ha a kongresszus törvényt fogadna el erről. Korábban Trump maga arról beszélt, hogy a művi vetélést soha nem akarta betiltani, és mindössze azért szorgalmazta a Roe v. Wade döntés érvénytelenítését, mert meglátása szerint a kérdést nem Washingtonból, hanem tagállami szinten kell szabályozni.

A felmérések szerint amúgy a választók jóval kisebb fontosságot tulajdonítanak ezen a választáson az abortusznak. A felnőtt lakosság 89 százaléka a gazdaságot, 86 százaléka az inflációt jelölte meg a legfontosabb kérdésnek, amely a legnagyobb mértékben befolyásolja a döntését az elnökválasztáson. A két témát illetően 9-10 százalékkal többen bíznak Trumpban. Az abortusz a prioritáslistán a 9-ik helyen szerepel.

A republikánus jelölt egyébként hagyományosan progresszív témákban is helyezkedni próbál. Múlt héten közölte például, hogy támogatja a marihuána legalizálását Floridában. Kijelentette: nem szabadna börtönbe zárni embereket egy olyan szer miatt, amely több szövetségi államban legálisan fogyasztható, „akár jó dolog ez, akár nem”.

Ügyész vs. bűnöző

A demokraták abban bíznak, hogy egykori tárgyalótermi ügyészként Harris feltörli a padlót a nyár elején 34 vádpontban bűnösnek talált ellenfelével, aki nyilvános megszólalásai alkalmával gyakran nagyvonalúan bánik a tényekkel. Joe Bidennek is felrótták a katasztrofális június 27-i tévévita után, hogy nem „leplezte le élőben” republikánus riválisa nyilvánvaló hazugságait. A liberális véleményvezérek biztosak abban, hogy a közvádlóból lett demokrata alelnök – főnökével ellentétben – könnyedén elbánik majd a „bűnöző” Trumppal, aki éppen ezért valószínűleg mindenféle ürügyet keres majd, hogy végül ne kelljen kiállnia a vitára.

Egyes megfigyelők szerint azonban mindkét irányban túlzó lehet egy ilyen helyzetértékelés. Egyrészt Harris kiváló vitateljesítményére nincs semmiféle garancia, különösen a 2020-as előválasztás tapasztalatai alapján. A másik oldalon Trump kiváló debattőr, egykori valóságshow-sztárként tudja, hogyan kell dominálni egy műsort. Számára a nagyobb veszély az, hogy indulatos és fegyelmezetlen, nehezen tudná követni a tanácsadói által felvázolt stratégiát. A Reuters értesülései szerint egyébként Harris tudatosan törekedni fog arra, hogy kihozza a sodrából riválisát, amit a volt elnöknek mindenáron el kell kerülnie. A kirohanások elijeszthetik a bizonytalan szavazókat, márpedig a tévévitán az ő kegyeikért folyik a harc.