Úgy tűnik, a demokratáknak sikerül megfordítaniuk a félidős választások logikáját: a novemberi voksolás nem annyira a hivatalban lévő elnökről szól majd, sokkal inkább referendum lesz a volt és reménybeli republikánus elnökről, Donald Trumpról. Ebben a kezükre játszik maga Trump is, illetve az alkotmányos abortuszjog eltörlése által előrevetített radikális fordulat.

Az amerikai elnök mandátumának félidejében szervezett időközi választásokra úgy tekintenek, mint egyfajta referendumra. Az elnököt adó párt hagyományosan teret veszít az ellenzék – az úgynevezett kisebbségi párt – javára, amely gyakran többségbe kerül a kongresszus egyik vagy mindkét házában. Ez a forgatókönyv körvonalazódik idén novemberre is, különösen, hogy a rekord számú szavazattal elnökké választott Joe Biden népszerűsége ugyancsak rekord sebességgel elolvadt, elsősorban a katasztrofális afganisztáni kivonulás következtében. Időközben azonban a demokraták esélyei jelentősen javultak, sőt kevesebb mint két hónappal a félidős választások előtt sok republikánus jelölt még a hagyományosan „vörös” államokban is rosszul áll.

Visszaüt az abortusztiltás

Szombaton Donald Trump az ohiói Youngstownban vett részt nagygyűlésen, hogy támogassa JD Vance republikánus szenátorjelöltet. Vance nagyrészt a volt elnök támogatásának köszönhetően könnyedén megnyerte a májusi előválasztást, majd megtorpant a lendülete. Újabban a felmérések a demokrata Tim Ryan enyhe előnyét mutatják, pedig Ohióban két éve Trump még kényelmesen nyert.

Úgy tűnik, hogy a baloldal által ünnepelt íróból szélsőjobboldali értelmiségivé vált Vance a saját választói számára is túlságosan konzervatív. Amikor például az abortusz teljes betiltását követeli – még nemi erőszak esetén sem tenne kivételt –, azzal a jelek szerint ellenfele malmára hajtja a vizet. Különösen azután, hogy júliusban hatalmas botrány kerekedett, miután nyilvánosságra került egy tízéves kislány esete, akinek Indianába kellett utaznia abortuszért, miután megerőszakolták. Ohio egyike azoknak az államoknak, amelyek korlátozták vagy betiltották a művi terhességmegszakítást közvetlenül azután, hogy június végén a szövetségi legfelsőbb bíróság eltörölte az abortuszhoz való alkotmányos jogot. Az abortuszjogok hívei – köztük Joe Biden elnök – számára a lány a legbeszédesebb példa arra, hogy az új korlátozások a legkiszolgáltatottabbaknak ártanak.

A legfelsőbb bíróság júniusi döntését követően konzervatív csoportok elkezdték előkészíteni az abortusz szövetségi szintű betiltását, arra az esetre, ha a novemberi választások után a republikánusok ismét átveszik a hatalmat Washingtonban. Sokan már akkor megelőlegezték, hogy az abortuszjog eltörlése egy átfogóbb konzervatív agenda része, és az amerikai nőknek fel kell készülniük más, nehezen kivívott jogok eltörlésére, köztük a fogamzásgátló eszközök betiltására.

A körvonalazódó radikális fordulatra adott válasznak tekinthető, hogy a legfelsőbb bíróság döntését követően érzékelhetően megnőtt a választói regisztráció (Észak-Dakotát leszámítva e nélkül nem lehet szavazni), az újonnan regisztráltak elsöprő többsége pedig nő.

„Egy-ügyűvé” vált a Republikánus Párt

Egyes megfigyelők szerint a demokraták esélyeinek javulása a republikánusokkal szemben részben az utóbbi hetek törvényhozási sikereivel is magyarázható. A Financial Times ennek kapcsán megemlíti a nagyszabású diákhitel-elengedést, amelyet augusztus végén jelentett be Biden. (Az amerikai kormány 10 ezer dollárral csökkenti azoknak a tartozását, akik évente 125 ezer dollárnál kevesebbet keresnek, és 20 ezer dollárral a hátrányos helyzetű családból származó diákoknak, akik a Pell Ösztöndíjnak nevezett diáksegélyben részesülnek.)

Ennél is fontosabb talán, hogy a demokraták kampánya Donald Trumpra fókuszál. Joe Biden és csapata mindent megtesz azért, hogy a félidős választások logikáját megfordítva a voksolást a volt és reménybeli republikánus elnökről szóló népszavazássá tegye. Úgy tűnik, hogy igyekezetük sikerrel jár, de hozzá kell tenni, hogy ebben Trump messzemenően a kezükre játszik.

Megfigyelők már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy amikor a volt elnök által támogatott jelöltek sorra nyerik az előválasztásokat, az nem feltétlenül szolgálja a Republikánus Párt érdekeit, hiszen a legtöbb esetben amatőr politikusokról van szó, akik kulcsfontosságú kerületekben alulmaradhatnak a demokrata jelöltekkel szemben. Mindössze az szól mellettük, hogy lelkesen támogatják Donald Trumpot. Egy-egy ilyen jelölt önmagában is árt a Republikánus Pártnak, de az átfogóbb üzenet az igazán pusztító. Az nevezetesen, hogy a Republikánus Párt „egy-ügyűvé” vált, az emberek mindennapi gondjai helyett a „Nagy Hazugság” teóriával van elfoglalva.

A problémát a Republikánus Párt vezetői is felismerték, nem utolsó sorban pedig maguk a jelöltek. Vance állítólag meg sem hívta legutóbbi nagygyűlésére a volt elnököt. Trump munkatársai egyszerűen felhívták a kampánycsapatát, és bejelentették a volt elnök részvételét, értesült a New York Times. A szombati kampányrendezvényen aztán Trump utalt is az újságcikkre. „JD a fenekemet is megcsókolja, annyira akarja a támogatásomat” – mondta a volt elnök, a cáfolatnak szánt beszólással csak megerősítve a New York Times sztoriját. Eszerint a republikánus szenátorjelöltek magánbeszélgetésein gyakorta téma, hogy miként kezelhető a Trump csapatától „elkerülhetetlenül érkező hívás”. Bár sok republikánus hősként tekint rá, a volt elnök ellenszenves a bizonytalan szavazók körében. Nem véletlen, hogy a demokraták megpróbálják a republikánus jelölteket a volt elnökhöz kötni.