A kapcsolatépítés és a fiatalok bevonása áll a 24. alkalommal megszervezett Csángó Napok Csíkszereda programsorozatának középpontjában. A hétvégi esemény kézműves foglalkozásokat, szentmisét és nagyszabású gálaműsort is magában foglal.

Az erdélyi városok közül, amelyek mintegy három évtizeddel ezelőtt azt vállalták, hogy évről évre szerveznek a moldvai magyarság kultúráját középpontba helyező rendezvényeket, egyedül Csíkszereda „maradt talpon”. A székelyföldi városban 24. alkalommal rendezik meg az előttünk álló hétvégén a Csángó Napokat.

Az esemény részleteit hétfőn sajtótájékoztatón ismertették a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) munkatársai a főszervező Hargita Megyei Kulturális Központ székhelyén.

Mint Kovács Melánia, az MCSMSZ hagyományőrző programjának koordinátora megosztotta: a Csángó Napok célja kettős. Egyrészt a hagyományos népi kultúra megismertetése, népszerűsítése zajlik a rendezvényen. Ugynakkor a moldvai magyarság szemszögéből fontos az is, hogy találkozásoknak adnak teret a kulturális rendezvények, amelyek során emberi kapcsolatok jöhetnek létre.

„Hogyha valós emberi kapcsolatok születnek, megismerünk egy-egy kisebb-nagyobb közösséget, vagy egy moldvai magyarnak az életútját, a megismerés után tudjuk őket elfogadni, illetve velük akár sorsközösséget vállalni” – fogalmazott a koordinátor.

Mint elhangzott: a Kárpátokon túli hagyományőrző programok fő stratégiája a moldván belüli közösségépítésre épül, valamint cél az is, hogy az MCSMSZ bekapcsolódjon az erdélyi, illetve a Kárpát-medencei kulturális vérkeringésbe.

A fiatalokon lesz a hangsúly

„Ez csak akkor lehetséges, hogyha vannak ilyen alkalmak, mint a csángónapok, amikor a moldvai ifjúsági vagy felnőtt csoportok kimozdulhatnak Moldvából és Székelyföldön, Erdélyben, Magyarországon, bárhol bemutathatják még azt a hagyományos kulturát, vagy inkább kulturális elemeket, amik még Moldvában élnek. Az idei csángó napokon a hangsúlyt a fiatalokra helyeztük” – osztotta meg Kovács Melánia.

Mint hozzáfűzte: Moldvában is felbomlóban vannak a hagyományos kisközösségek. A gyerekek, fiatalok a falusi közösségekben már nem sajátítják el őseik kultúráját hagyományos módon, hanem főleg az úgynevezett magyar házakban szervezett, napi rendszerességgel folytatott hagyományozó foglalkozásokon tesznek szert a tudásra.

Kádár Elemér, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének munkatársa kiemelte: a hagyományőrző programban azt az elvet követik, hogy a csángó néphagyományt a gyerekeknek helybéli csángó emberek tanítsák. Elmondta: a hagyományőrzőket, helyben élőket, akik énekeket, táncokat, népszokásokat tanítanak, elsősorban pedagógiai módszerek alkalmazásában segítik, hogy a tudás átvitele a lehető leghatékonyabb legyen.

Az idei Csángó Napok ebben az évben nagyszabású gálaműsorral egészül ki, amelynek helyszíne a Szakszervezetek Művelődési Háza (Művészetek Háza) lesz. A szombati programban látható, hallható lesz moldva egyik legrégebbi magyar hagyományőrző csoportja, a pusztinaiak, akik Nyisztor Ilona és Mátyás Mónika vezetésével adják elő produkciójukat. Az idős mesterek közül jelen lesz „Legedi” László István klézsei furulyás, a népművészet mestere. Rajtuk kívül számos moldvai magyar település fiataljai képviseltetik magukat a színpadon a bákói ifjúsági néptánccsoport vagy éppen a Csíkszeredai Csángó Kollégium tagjaként.

Gyimesiek is fellépnek

Fellépnek ugyanakkor gyimesi csángó fiatalok is, akik a Gyimesek Bákó megyéhez csatolt községét, Gyimesbükköt képviselik majd. A gyimesi és a moldvai fellépők esetében is szerepelnek olyan zenészek, akik az MCSMSZ hangszeres oktatási programjának növendékei, hangzott el. A moldvai és gyimesi fiatalok is az egykori guzsalyasok hangulatából fognak ízelítőt adni, az ilyen alkalmakkor szokásos énekeket, játékokat és legfőbbképpen táncokat mutatnak be egységes keretbe foglalva. Az előadást táncház követi majd – osztotta meg Kádár Elemér.

Fazakas-Timaru Carina, az MCSMSZ vallási felelőse kiemelte, hogy Csíkszeredában nagyon sok olyan moldvai csángomagyar él, akiknek hovatartozását nem hirdeti színes népviselet, vagy más külsőség. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a székelyföldi emberek megismerjék a moldvai magyarokat, olyanokat is,akik köztük élnek és olyanokat is, akik a Kárpátokon túlról látogatnak el Csíkszeredába.

A Csíkszeredában középiskolában továbbtanuló csángó diákok otthona, a Csíkszeredai Csángó Kollégium ebben az évben is bekapcsolódik az eseményekbe, osztotta meg Ferencz Gabriella, a bentlakás vezetője. Mint elhangzott: a kollégiumban jelenleg 70 moldvai, gyimesbükki és kosteleki tanuló éli mindennapjait.

Az intézmény ebben az évben helyszínként két eseménynek ad otthont a Csángó Napok során. Pénteken a bentlakó diákok Mirk Szidónia-Kata, a Székelyföld Kulturális Folyóirat szerkesztőjének előadását hallgathatják meg Himnuszaink krónikája címmel. Szombaton délelőtt hagyományőrző csángó kézműves foglalkozás keretében pedig kosárkötésre, ostorfonásra, nemez- és gyertyakészítésre várják az érdeklődőket, ahol moldvai énekek tanulására is lehetőség nyílik.

A szombati gálát és táncházat követően vasárnap a Milleneumi templomban újra a „Moldvai csángókért szól a harang”. Mint elhangzott: a hagyományoknak megfelelően a szentmise alkalmával összegyűlt perselyénzzel idén is a moldvai magyarok oktatási programját támogatják.