A moldvai csángómagyarok kiemelkedő tehetségű népdalénekeséről, a közösségszervezőként, hagyományőrző oktatóként is ismert és elismert Nyisztor Ilonáról készül portréfilmmel nyitották meg csütörtökön este a IX. Filmszereda vetítéseinek sorozatát. A vetítést követő beszélgetésen az alkotók és a főszereplők vallottak a forgatásról, Moldváról, hagyományokról és modernitásról.

Maksay Ágnes filmjével, a Hegyeken, völgyeken zengedezve járnék című alkotás közönségtalálkozóval egybekötött bemutatójával vette kezdetét csütörtökön este a IX. Filmszereda Székelyföldi Mozgókép Fesztivál.

A vetítés felvezetőjében Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere elmondta, Nyisztor Ilona számos alkalommal megfordult az elmúlt évtizedekben a székelyföldi városban. A film főszereplője előadóművészként vagy csíksomlyói zarándokként rendszeresen ellátogatott Csíkszeredába. Hozzátette: Csíkszereda több mint három évtizede ad otthont csángó diákoknak, így a város is részese annak a folyamatnak – ami a film apropója is –, hogy a moldvai csángóság megőrizze, vagy adott esetben visszatanulja azt a magyar nyelvet, amelyet nagyrésze már elveszített.

Szungert Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának első beosztott konzulja kiemelte: a film egyben kordokumentum is, amely nemcsak egy különleges tehetségű népdalénekes és közösségszervező munkáját mutatja be, hanem ezen az életművön keresztül a csángó kultúra múltját, jelenét és jövőjét is. „Emlékeztet minket arra, hogy a megmaradásunkért, a hagyományunk, a nyelvünk és a kultúránk megmaradásért közösen kell tennünk, és minden olyan ügy mögé oda kell álljunk, amely ezeket a nemzetmentő és nemzetsegítő tevékenységeket, az arról gondoskodókat segíti” – emelte ki a konzul.

A bemutatót követő beszélgetésen a filmet forgatókönyvíróként és rendezőként jegyző Maksay Ágnes, film szereplői közül Nyisztor Ilona, Mátyás Mónika, László Rita és az operatőr, Dobondi Lehel vett részt. Mint a film rendezője megosztotta: mindig szerette volna megismerni a moldvai cásngók világát, ám amikor végül a film készítése kapcsán eljutott Pusztinába, az nagy „sokkot” jelentett számára.

„Egész másra számítottam. Akkor jártam életembe először Pusztinában, abban éltem, hogy mikor oda megérkezem, ott van mindenki népviseletben, és valami sokkal zártabb világra gondoltam, ami a külsőségeket jelenti. És amikor megérkezik az ember ugyanazt a XXI. századot látjuk, mint amit Kolozsváron vagy Európában járva bárhol. Ilona egy rózsaszín terepjáróból ugrott ki, és meg is ijedtem, hogy hogy lesz ebből film. De amikor kicsit elkezdjük lehántani a külsőségeket és a különböző rétegeket a mindennapokról, akkor azért még csak előbújik az archaizmus. Számomra megdöbbentő volt a ragaszkodás a hitükhöz, a nyelvükhöz és egymáshoz” – fogalmaztott Maksay Ágnes.

Mint Nyisztor Ilona elmondta: boldog amiatt, hogy a bemutatott alkotás „megmarad örökre” és betekintést enged a csángók világába. Elmondta: egy magyarországi látogatás alkalmával döbbent rá, hogy milyen gazdag a csángók kultúrája és mennyi szép éneket gyűjtöttek össze náluk és tanultak meg.

„Erőst megdobogtatta a szüvet. Az miatt is, mert nekünk mind románul kellett énekelni az iskolában. Úgy éreztem, hogy akkor veszélyben van a mi kultúránk, mert mi a rádióból tanultunk románul énekeket. Mert abban az időben, ha bejöttél hézánk Pusztinába, senki román éneket nem tudott, csak azt, amit hallott a rádióban” – fogalmazta meg az énekes.

Hozzátette: elhatározta, hogy tenni fog azért, hogy a fiataloknak visszaadja, visszatanítsa a saját csángó énekeiket, amiket kalákákban, lakodalmakban még a fiatalkorában énekeltek a faluban az emberek „szép magyarul”.

„Na, és hála a jóistennek, sikerült ezt megtenni. A kalákákon esszegyűltünk, megtanultuk az énekeket, és aztán úgy jött a sors, hogy meghívást kaptunk ide-oda. Létrehoztuk egy fiatal táncegyüttest is. 1991-ben, amikor pápalátogatás volt Budapesten, akkor a hagyományőrzőknek és a fiatal tánceggyüttesnek lett egy kis turné is szervezve, azutántól nagyon sok helyre meg voltunk hívva” – idézte fel Nyisztor Ilona.

Vannak eredmények

Kiemelte: a filmben szintén szereplő Mátyás Mónika a fiatalabb korosztály képviselőjeként iskolai tanulmányai befejezése után visszaköltözött szülőfalujába, Pusztinába és hagyományőrző oktatóként viszi tovább azt, amit Nyisztor Ilona elkezdett és folytat a mai napig. Így most már nagy segítséget jelent például a csíksomlyói búcsúra való zarándoklat megszervezésében, az arra való felkészülésben is. Az énekes kiemelte: a Pusztinában nyaranta megszervezett zenetábornak is megvan az eredménye, hiszen megalakult a Pusztinai Kakasok zenekar, amelynek tagjai a filmvetítésen is képviseltették magukat.

„Lépésről lépésre ezek az eredmények mind sokat számítanak. Az első és legfontosabb, hogy a gyermekek is kapjanak a kultúránkból, legyen lehetőségük megtanulni a régi szokásokat, énekeket, táncokat, mindent, ami a kultúránkhoz tartozik. Úgy gondolom, hogy ez azért is jó, mert egyre több kicsi apró gyermek csatlakozik a magyar foglalkozásokhoz, és ők azok, akik majd tudják tovább vinni és tudják átadni gyerekeiknek, reméljük, hogy így is lesz. Amit mi kaptunk, az továbbadjuk, megszerettessük velik, érezzék azt, hogy ez fontos, ne szégyelljék soha azt, ami a miénk” – fogalmazott Nyisztor Ilona.

Moldvai énekesek Tusványoson.