„Az a magyar, aki nem megy el Nagyszalontára olyan, mint az az arab, aki nem megy el Mekkába” – véli Török László polgármester, akivel a Csonkatoronyban beszélgettünk Arany János kultuszáról, az Erdély legjei sorozatunkban. (Videó: Lepedus-Sisko Péter/Varró-Bodoczi Zoltán)

Az Arany János Emlékmúzeum Románia legrégebbi magyar irodalmi múzeuma Nagyszalontán, amit Széll Kálmán kezdeményezett 1882-ben, néhány nappal a költő halála után. Itt őrzik az Arany Jánosra vonatkozó emlékek legnagyobb részét, köztük 661 eredeti Arany-kéziratot, 133 a költőhöz írott levelet, az Arany család levelezésének 101 darabját, 45 fényképet Aranyról, családtagjairól, barátairól és 595 kéziratmásolatot. Ezekhez járul a költő könyvtárának 1754 darabja, és leánya, Arany Juliska könyvtárának 122 darabja. 1899-ben a gyűjteményt áthelyezték a múzeummá alakított Csonkatoronyba, amelynek bejáratát Kolozsvári-Szeszák Ferenc Arany-szobra díszíti. 

A múzeum megalapítását Arany László tette lehetővé, aki 1885-ben a szülővárosnak ajándékozta apja bútorait, ruháinak és könyvtárának jelentős részét, és az Arany János Emlékegyesületet arra sarkallja, hogy vegyék meg Csonkatornyot, és alakítsák Emlékmúzeummá. Az évtizedek során nagyon leromlott állagú épületet a 2017-es Arany János-emlékév keretében a magyar állam költségén, a Petőfi Irodalmi Múzeum lebonyolításában újították föl. Ekkor alakították ki az új, korszerű Arany-kiállítást, amelyet a Maszol stábja körbejárt.

Az interaktív kiállítás modern eszközökkel is próbál a turistákhoz szólni. A legalsó szinten helytörténeti kiállítás található Nagyszalonta létrejöttéről. Az első szinten Arany János Nagyszalontához fűződő dokumentumai találhatók, a másodikon Arany János, mint az akadémia főtitkára jelenik meg, a harmadikon pedig azt mutatják be, miként kapcsolódik a költő a mai korhoz.

„Éppen most, a centenárium idején jöttek rá arra, hogy azok a sorok, amelyeket ő megfogalmazott még mindig érvényesek. Számtalan olyan gondolat van a lelkében, amelyet anélkül, hogy tudnánk, még ma is használunk” – hangsúlyozta Török László.

A kiállításon látható az a láda is, amellyel annak idején elindult Debrecenbe tanulni, és az a szék is, amelyben örökre elaludt. Ez az egyik legfontosabb kegytárgya a múzeumnak. Török László szerint ezek a tárgyak kisugároznak és kihatnak a szalontaiak mindennapjaira is, és ezáltal ott egy kicsit mást jelent magyarnak lenni. „Egy kicsit küldetés, egy kicsit hit, elszántság és egy újra és újra megfogalmazásra kerülő álom” – magyarázta a polgármester.

Arany a kulturális idegenforgalom fellegvárává tette Nagyszalontát, de a 21. században ez Török László szerint nem elég. Az elmúlt tíz évben a turisták már nagyobb hangsúlyt fektetnek a szórakozásra, mint a kultúrára. Emiatt a város elindult azon az úton, amely összekapcsolja a kulturális turizmust a wellness- és a szabadidő-turizmussal. Termálstrandot fognak létesíteni, hogy az emberek úgy üdülhessenek, hogy „a lelkük és a testük is egyszerre kicserélődik" egy hosszú hétvége után Nagyszalontán – ígéri az polgármester.