Romániában a szülések közel tíz százaléka 15 és 19 év közötti lányoknál történik – hívta fel a figyelmet a Mentsétek meg a Gyerekeket romániai szervezete. Adataik szerint 23, 15 év alatti kiskorú anya már a második gyermekét szülte meg, egy még 15 évesnél is fiatalabb lány pedig 2024-ben a harmadik gyermekének adott életet. Az egyesület „mélyreható” jogszabályi reformot sürget a gyermekvédelem és az oktatás területén.

A hivatalos statisztikai adatok szerint a 2024-ben regisztrált 143 637 szülés közül 13 018 esetben 15–19 éves anya hozta világra gyermekét. 601 esetben az anya 15 év alatti volt. A 15 év alatti anyák közül 23 már második alkalommal szült, míg egy lány – aki még a 15. életévét sem töltötte be – harmadik gyermekét vállalta. Emellett 652 olyan, 19 év alatti fiatal nő volt, aki 2024-ben már harmadszor szült.

A 15 év alatti anyák számát tekintve a leginkább érintett megyék: Maros (60 eset), Bákó (34), Bihar (31), Dolj (29) és Brassó (27).

A szervezet szerint a kiskorú anyák magas száma „egy olyan jogszabályi rendszer közvetlen következménye, amely nem tudta megfelelően megvédeni a gyermekeket az oktatáson keresztül”. Mint rámutatnak, a jelenleg hatályos, a gyermekek jogainak védelméről és előmozdításáról szóló 272/2004-es törvény értelmében az egészségnevelési – beleértve a szexuális nevelési – programok csak a nyolcadik osztálytól kezdődően, és kizárólag a szülők írásos beleegyezésével tarthatók az iskolákban. A szakértők ezt „elégtelennek” és ellentmondásosnak tartják más jogszabályokkal, például a 14 éves kortól fennálló büntetőjogi felelősséggel, illetve a 16 éves kortól érvényes egészségügyi, polgári és oktatási beleegyezési szabályokkal szemben.

A szervezet hangsúlyozza: a kiskorúak terhessége az esetek szinte teljes egészében nem tervezett, hanem váratlan és az anyák számára traumatikus esemény.

Az oktatás kulcsszerepe a megelőzésben

A szervezet kutatásai szerint a megkérdezett kiskorúak 66 százaléka jelezte, hogy már részesült valamilyen szexuális felvilágosításban. Ugyanakkor egyharmaduk arról számolt be, hogy az információkat elsősorban rokonoktól, barátoktól vagy iskolatársaktól szerezte, ami kérdéseket vet fel a tájékoztatás hitelességével kapcsolatban.

Gabriela Alexandrescu, a szervezet ügyvezető elnöke szerint az egészségnevelés kulcsszerepet játszhat a fiatalkori anyaság visszaszorításában. Még a mélyszegénységben élő családok vagy gazdaságilag hátrányos helyzetű közösségek esetében is jelentős hatása lehet annak, ha a fiatalok megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a nem kívánt terhesség megelőzéséről, a higiénéről, a szexuális visszaélések felismeréséről és a rendelkezésre álló segítségnyújtási lehetőségekről.

A legszegényebb régiókban – ahonnan a tinédzser anyák jelentős része származik – gyakori az állami szociális támogatásoktól való függés, ami hosszú távon a létfenntartásra épülő gazdasági modell újratermelődéséhez vezet.

A szakértők szerint „elengedhetetlen”, hogy a hangsúly a megelőzésre kerüljön: biztosítani kell a hozzáférést a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz, valamint támogatni kell a korán anyává vált lányok társadalmi és iskolai reintegrációját.

Kapcsolódó

Csökkenő tendencia: tavaly már csak 80 kiskorú szült a szatmárnémeti kórházban

Tavaly nyolcvan kiskorú lány szült a Szatmárnémeti Megyei Sürgősségi Kórház szülészetén, a legfiatalabb anyák mindössze 12 évesek voltak.

újszülöttek kiskorú anyák Szatmárnémeti születés

A szervezet jelenleg is szociális és egészségügyi szolgáltatásokat nyújt vidéki térségekben élő anyáknak és gyermekeknek. Programjaik célja a korai terhességek megelőzése, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása, az egészségnevelés és a közösségi támogatás erősítése.

A szervezet eddig több mint 400 hátrányos helyzetű vidéki közösségben, valamint az ország összes szülészetén dolgozott, és 459 500 anyát, várandós nőt, illetve öt év alatti gyermeket ért el.

Kötelező egészségnevelést már óvodáskortól

A szervezet jogszabály-módosítási javaslatai két kulcsfontosságú törvényt érintenek: a 272/2004-es gyermekvédelmi törvényt és a 198/2023-as, közoktatásról szóló törvényt.

A javaslat szerint az egészségnevelést – beleértve a szexuális felvilágosítást – kötelező, a tanterv szerves részét képező tantárgyként kellene bevezetni már az óvodai neveléstől kezdve. Emellett a 198/2023-as törvény módosításával az „Egészségnevelés” tantárgyat a kötelező alaptanterv részévé tennék, heti óraszámmal, már a nagycsoporttól kezdődően.
Bár a jelenlegi szabályozás az egészségnevelést említi a keresztirányú témák között, a gyakorlati megvalósítást az egyes iskolákra bízza. Ez a gyakorlatban széttagolt, következetlen oktatáshoz vezet, különösen a legkiszolgáltatottabb közösségekben, ahol a tantárgy gyakran szinte egyáltalán nem jelenik meg – figyelmeztet a szervezet.