Ötszáz éves az első erdélyi nyomtatvány, ennek alkalmából minikiállítást szerveztek a marosvásárhelyi Teleki Tékában. Az első erdélyi nyomdában készült kiadványok könyvtörténeti szenzációnak számítanak. 

Könyvtörténeti szenzációkat állítottak ki a Teleki Tékában az első erdélyi nyomtatvány 500 éves évfordulója alkalmából. Bányai Réka, a kiállítás kurátora a Maszolnak elmondta, 1525 januárjában, Szebenben készült el az első erdélyi nyomtatvány, amely a XV. század végi és XVI. század eleji nyomdászati technológia jellemzőit hordozza magán, Gutenberg találmányával, vagyis mozgatható fémbetűkkel készült. „Azért nevezzük következetesen nyomtatványnak, mert nem könyvről van szó, hanem egy úgynevezett egyleveles nyomtatványról. Ennek egyik oldalán egy naptár található a nyomdászok ajánlásával, melyből tudjuk, hogy 1525-ben készült a szebeni városi tanács felkérésére és támogatásával” – mondta a kurátor.

A naptár ötven évre, 1525-től 1575-ig tartalmazza az egyházi év mozgó ünnepeinek – például húsvét és pünkösd – időpontjait. Feltételezhetően üzleti célból készült, hiszen Szeben akkoriban jelentős kereskedőváros volt, ahol ilyen projektek megvalósíthatók voltak. „Valószínű, hogy falvakban kifüggeszthető naptárnak szánták, de sajnos nem maradt meg teljes egészében. Nyolc töredékes példány létezik, amelyek egyike sem teljes, és az összesből sem állítható össze egy hiánytalan példány” – tette hozzá Bányai Réka.

A kiállítás kurátora elmondta: később az el nem adott példányok hátoldalára további nyomtatások kerültek, például latin és német nyelvű imádságok, mint a Miatyánk vagy rövidebb énekek. „Valószínűleg a naptár funkciója elvesztette aktualitását, különösen az 1526-os mohácsi vész és a lutheri reformáció térhódítása után. Ezután a példányok egy részét újrahasznosították, könyvtáblák megerősítésére használták töltőanyagként – ez akkoriban általános gyakorlat volt a drága papír újrafelhasználása érdekében” – mesélte a könyvtáros.

Kérdésünkre válaszolva elmondta,  „az 1950-es és 1960-as évek fordulóján kerültek elő ezek a nyomtatványok, amikor valószínűleg valamelyik könyv kötéséből kibontották azokat . Az 1990-es évekig nem foglalkoztak velük különösebben, azonban 2006-ban Simon Zsolt történész, aki a középkori Erdély és a szász városok gazdaságtörténetével és kultúrájával is foglalkozik, kezdte kutatni ezeket. Rekonstruálta a töredékek történetét, és tanulmányokat publikált róluk. Ez az esemény jelentős figyelmet keltett a magyarországi könyvtörténetben, mivel az első erdélyi nyomtatvány szenzációs felfedezésnek számított.”

A tárlat, amelyen a töredékeket kiállították, február 7-ig látogatható. A kiállítás a könyvtár nyitvatartási idejében, keddtől péntekig, 10 és 18 óra között tekinthető meg.