A marosvásárhelyi Kultúrpalotában korábban is létező Bernády-szoba felújításán közel egy évig dolgoztak a szakemberek. Az interaktív tárlat egy olyan koron vezeti végig a látogatót, amely nem csupán az idősek, de a fiatalok számára is sokat mondhat.

A kiállításmegnyitón a Maros Megyei Múzeum igazgatója, Ötvös Koppány Bulcsú közölte: a Bernády-kultusz építésének egyik állomása volt a 2007-ben állandó kiállításként megnyitott Bernády-szoba. Mint mondta, múzeumi berkekben íratlan szabály, hogy az állandó kiállítások szavatossága is egy idő után lejár, egy bizonyos időszak után illik ezeknek a tárlatoknak a tartalmát frissíteni. Kedvezett a megújulásnak az, hogy a múzeumi világban új kiállítási technológiák születtek, új látogató-nemzedék nőtt fel, jelentősen gazdagodott ismeretük Bernádyról és koráról, és lehetőségük volt a határon túli múzeumok számára is kiterjesztett, a magyar kormány által nyújtott támogatási keretösszeg megpályázására a Magyar Géniusz Program keretében.

A kiállítás kurátora, Orbán János elmondta, 1900 előtt a városban szinte megállt az idő, hosszú ideig egy helyben toporgott a régió, a szabad királyi város rangjára oly büszke Marosvásárhely mind kisvárosiasabbá fakult. Bernády György teljesítményének és energiájának köszönhető az, hogy a több évtizedes toporgást az első világháború előtti bő évtizedben soha nem látott fejlesztések követték. A történész hangsúlyozta, Bernády sikere egy éleslátású, kiválóan tájékozódó, vérbeli közéleti ember sikere, aki folyamatosan szilárdította a kapcsolati hálóját.

Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke arra hívta fel a látogatók figyelmét, hogy a Bernády-szoba fontos része Marosvásárhely kulturális életének, turisztikai látványosságának. Bemutatja az aktív politikust, kapcsolatát a korszak építészeivel, művészeivel, amerikai útját, politikusi munkásságát a két világháború között, valamint magánéletének egyes szegmenseit is. „Bízom benne, hogy az itt kiállított tárgyak, dokumentumok, fotók révén még közelebb kerülhetünk Bernády Györgyhöz” – mondta Péter Ferenc.

Soós Zoltán polgármester, a Maros Megyei Múzeum egykori igazgatója, történész, a város jelenlegi polgármestere közölte, Bernády Györgyről 1989 előtt kevesebbet beszéltünk és tudtunk, mert nem lehetett beszélni róla, vagy csak éppen suttogva mesélték a nagyszülők, hogy milyen volt az egykori városvezető, akinek köszönhető nagyrészt a mai modern Vásárhely. Nem csak a polgári fejlődés volt a cél, ezért is van Marosvásárhelynek ilyen ékköve, mint a szecessziós Kultúrpalota, mert Bernády többet akart elérni, máshol nem volt meg az a vezetői réteg, amely ezt véghez is tudta vinni – hangsúlyozta. Soós Zoltán nagy elégtételnek nevezte azt, hogy a Bernády-tárlat ilyen szépen megújult vizuálisan és tartalmilag egyaránt.

A  Bernády Alapítványnak a tárlatmegnyitón jelenlévő elnöke, Borbély László közölte, az alapítvány létrehozásakor az volt a cél, hogy Bernády kultuszát ébren tartsák, és hogy a marosvásárhelyiek - és nemcsak - tudjanak meg minél többet erről a csodálatos emberről.  Gratulált a szervezőknek a tárlat címéhez, hisz mint hangsúlyozta, „Bernádynak volt viszonyrendszere”. „Nem volt Facebook- vagy Instagram-oldala, de volt viszonyrendszere”, jelentette ki. Példaként említette: „reggel hatkor odarendelte a hintót és végiglátogatta Marosvásárhely építőtelepeit, és hála Istennek nagyon sok építőtelepe volt Marosvásárhelynek, de aztán sajnos közbeszólt a háború. Egy igazi vezéregyéniség, leader volt. Megvalósította, amit elképzelt” - mondta Borbály László. Ezt folytatni kell, és tudatosítani, hogy nagyon sok minden a hálózati rendszerektől, viszonyrendszerektől függ.   

A megnyitó díszvendége a 92 éves Traian Maxim Chirilean volt, aki azon személyiségek közé tartozik, akik személyesen is ismerték az egykori városépítő polgármestert. Nagyapja, Răduț Ioan Chirilean és a polgármester jó barátok voltak. Ő volt Bernády György tanácsadója.

Az ajtón belépve Bernády irodájában találja magát a látogató és megannyi érdekes információ és kiállított tárgy teszi még vonzóbbá a tárlatot.