„A nemzet egysége, a külhoni magyarok támogatása mindig is világos törésvonal volt a magyar politikában: a nemzeti oldal mindig kiállt értük, a baloldal pedig rendre megtagadta őket” – fogalmazott a Maszolnak nyilatkozva Zsigmond Barna Pál, a magyar kormány európai uniós ügyek minisztériumának államtitkára. A marosvásárhelyi származású volt csíkszeredai főkonzult a magyar-román viszonyról, a magyarországi kampány hangneméről és az erdélyi levélszavazásról is kérdeztük.    

– Kívülről nehéz megítélni a magyar-román államközi kapcsolatok minőségét. Hivatalos magas szintű kétoldalú tárgyalások nem voltak a Bolojan-kormány megalakulása óta, ugyanakkor informálisan már több alkalommal is találkozott a magyar és a román miniszterelnök. Milyen Magyarország és Románia viszonya?

– Ne becsüljük le az informális találkozókat, sokszor nagyobb a jelentőségük, mint a formálisaknak. Magyarország és Románia kapcsolata jelenleg összetett, a magyar fél a jelentős határon túli közösség miatt mindig is érdekelt abban, hogy jobb legyen a viszony a két ország között. A magyar elnökség idején valósult meg Románia schengeni csatlakozása, ami egyértelmű jele annak, hogy a két ország kiválóan tud együttműködni. A jelenlegi román kormánnyal van lehetőség az együttműködésre, és ebben fontos szerepe van az RMDSZ-nek is, amely Bukarestben a józanság és az észszerűség hangját képviseli. A párt minőségi kormányzati teljesítményt nyújt, felkészült, komoly emberekkel, akik kivívták a román politika tiszteletét – nem kis dolog ez egy magyar párttól a román kormányban.

– Románia kiemelten figyel a Moldovai Köztársaságra. Chișinău uniós integrációját Ukrajnával egy csomagban kezeli Brüsszel. Miután Magyarország nem támogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Kijevvel, Moldova is parkolópályára kerülhet. Mi jelenthet megoldást?

– Brüsszel ugyan jelenleg egy csomagban kezeli Ukrajna és Moldova csatlakozását, de mi világossá tettük: Moldova folyamatát külön kell kezelni az ukrajnaitól. Magyarország objektíven és érdemalapon támogatja a szomszédos ország előrehaladását, mert a stabil, európai elkötelezettségű Moldova mindannyiunk biztonsági és gazdasági érdeke. Ahogy Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter is hangsúlyozta, az Európai Unió jövője és hitelessége múlik azon, hogy képes-e a bővítéssel kapcsolatos ígéreteit valódi lépésekre váltani. Több mint húsz éve várnak a nyugat-balkáni országok az EU ajtajában, és ha Brüsszel most sem tartja be az ígéreteit, az komolyan árt az unió hitelességének a térségben. A megoldás tehát az, hogy az EU rugalmasan és teljesítményalapon kezelje a tagjelölteket: Moldova érdemei alapján haladhasson előre, ne pedig más országok politikai helyzetéhez kötötten. Ez szolgálja a térség stabilitását és Európa jövőjét is.

– Orbán Viktor sikeres washingtoni tárgyalásai, a mélyülő konfliktus Ukrajnával a külpolitikát helyezték előtérbe a magyar választások előtt fél évvel. Általában milyen szerepe van a külpolitikának egy választási kampányban Magyarországon?

– A külpolitika – mint minden országban – Magyarországon is kiemelten fontos terület, de akkor válik igazán központi kérdéssé, amikor a biztonság és a nemzeti szuverenitás forog kockán, mint most. Orbán Viktor békemissziója és következetes kiállása a béke mellett egyértelműen megkülönbözteti Magyarországot az európai politikai fősodortól. A miniszterelnök sikeres washingtoni tárgyalásai is ezt a célt szolgálták: a háborúval szemben a párbeszédet, a konfrontáció helyett a diplomáciát képviselni. A külpolitika tehát nem pusztán diplomáciai ügy, hanem a nemzet biztonságáról, jövőjéről és önálló cselekvőképességéről szóló iránytű. A magyar kormány azt üzeni, hogy a világban zajló háborús és gazdasági nyomás közepette is képes önállóan gondolkodni, és kizárólag a magyar érdekből kiindulva dönteni. Érdemes felidézni, hogy Magyarország az illegális migráció kérdésében is következetesen kiállt saját álláspontja mellett. Ez ugyan európai ügy, de természeténél fogva belpolitikai kérdés is, hiszen a migránsok beáramlása évtizedekre, akár örökre meghatározhatja egy ország lakosságának összetételét és közéleti viszonyait. A magyar kormány ebben a vitában szembement az európai fősodorral, és ma már egyre több ország ismeri el, hogy Magyarországnak volt igaza. Ebben a kérdésben a küzdelem még nem ért véget, de a magyar álláspont világos: nem engedünk sem a szuverenitásunkból, sem a biztonságunkból.

Kapcsolódó

Kitiltották a Maszolt Magyar Péter erdélyi rendezvényéről

Minden indoklás nélkül utasították ki a Maszol munkatársait arról a Maros megyei Nagyadorjánban zajló rendezvényről, amelynek keretében szombaton Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke mond beszédet.

sajtószabadság Magyar Péter Tisza Párt újságíró tiltás

– Az utóbbi időben, mintha kevésbé lenne előtérben a határon túli magyar tematika a pártcsatározásokban. Számít arra, hogy ez a kérdés ismét fókuszba kerül a szavazás közeledtével?

– Nem gondolom, hogy a határon túli magyar közösségek ügye kikerült volna a politikai vitákból. Legfeljebb a baloldal most csendesebben, de ugyanazzal az ellenszenvvel viszonyul hozzájuk, mint korábban. A DK, Jakab Péter és a baloldali pártok újra és újra hergelnek a határon túli magyarok ellen, mintha ők nem lennének a magyar nemzet részei. Magyar Péter pedig azzal, hogy az RMDSZ-t kémnek nevezte és Erdélyt román földnek titulálta, világossá tette, mit gondol a külhoni magyarokról. Ezek után nehéz lenne azt állítani, hogy ez nem pártpolitikai kérdés. A nemzet egysége, a külhoni magyarok támogatása mindig is világos törésvonal volt a magyar politikában: a nemzeti oldal mindig kiállt értük, a baloldal pedig rendre megtagadta őket. Éppen ezért biztos vagyok benne, hogy a választások közeledtével ez a téma ismét előtérbe kerül – hiszen jól mutatja, ki áll a magyar nemzet mellett, és ki az, aki politikai haszonszerzésből akár a saját nemzetrészeit is támadja.

– Erdélyben is zajlik a feliratkozás a levélben szavazók névjegyzékébe. Hogyan ítéli meg a mostani érdeklődést a négy évvel ezelőtti megmérettetéshez képest?

– Jelenleg 444 811 határon túli magyar választópolgár szerepel a levélben szavazók névjegyzékében, ebből 251 120 regisztrált van Erdélyből. A 2021 őszén mért adatok alapján akkor körülbelül 420 ezer választó volt a névjegyzékben, így az érdeklődés stabil, sőt enyhén növekvő tendenciát mutat. A Nemzeti Választási Iroda honlapján folyamatosan nyomon követhető a regisztráció menete. Erdélyben továbbra is erős az aktivitás: több tízezren újítják meg vagy erősítik meg regisztrációjukat, ami azt mutatja, hogy a határon túli magyar közösségek politikai érdeklődése nem csökkent. Összességében tehát a levélben szavazás iránti érdeklődés változatlanul magas, és a 2026-os választásokon is rekordközeli részvétel várható a külhoni magyarok körében.

Példátlanul durva és alpári hangnem

– Talán azt már most kijelenthetjük, hogy az utóbbi harmincöt évben eddig még soha nem volt ennyire durva a hangnem Magyarországon, pedig még messze vagyunk a hivatalos választási kampány kezdetétől. Természetesen a Fidesz és a Tisza Párt kölcsönösen vádolja egymást a brutális stílus miatt. Mi indokolja ezt a vehemenciát? Ennyire fontos választás előtt áll Magyarország?

– Valóban, az elmúlt évtizedekben nem tapasztaltunk ilyen durva és alpári hangnemet a közéletben, és ennek az egyik fő felelőse a Tisza Párt, amely Gyurcsány Ferenc stílusát és politikai kultúráját nem csak tovább vitte, hanem fokozta is. Magyar Péter és pártja tudatosan a megosztásra, a gyűlöletkeltésre és a nemzeti oldal elleni uszításra építi a politikáját – ez az, ami elszabadította a hangnemet. A Gyurcsány-féle politika mindig is a konfliktusból élt: most is ugyanazt látjuk, csak más szereplőkkel. A Fidesz ezzel szemben a stabilitást, a békét és az ország jövőjét képviseli, miközben a másik oldal káoszt és indulatot szít. És igen, ennek a választásnak valóban rendkívüli a tétje: arról szól, hogy Magyarország meg tudja-e őrizni a békét, a szuverenitását és a fejlődési irányát, vagy visszazuhanunk a Gyurcsány-korszakba – csak ezúttal Magyar Péter logójával a csomagoláson, Brüsszel akaratát szolgaian végrehajtva.

– Szerencsére az erdélyi magyar közbeszéd jóval visszafogottabb a magyarországinál a választásokat illetően, de azért itt is durvult a hangnem. Mi a tét a határon túliak szempontjából?

– Szerencsére az erdélyi magyar közélet mindig megőrzött egyfajta mértéktartást és józanságot, de az utóbbi időben ide is begyűrűzött a Tisza Párt által keltett gyűlölködés. Ez nem véletlen: a baloldal és a Tisza Párt tudatosan próbálja megosztani a nemzeti közösségeket, hergelni a határon túli magyarokat is, hogy politikai hasznot húzzon a megosztottságból. A Tisza gyűlöletpolitikája beszivárgott Erdélybe is – nem véletlen, hogy ma is ugyanazok az emberek állnak mögöttük, akik korábban Gyurcsány Ferencet vagy Márki-Zay Pétert támogatták. A tét a külhoni magyarok számára is egyértelmű: meg tudjuk-e őrizni a nemzet egységét és a határokon átívelő összetartozás politikáját, vagy visszatérünk abba az időszakba, amikor Gyurcsányék még a külhoni magyarok szavazati jogát is elvitatni próbálták. Az elmúlt tizenöt év következetes nemzetpolitikája – iskolák, templomok, gazdasági fejlesztések és identitáserősítő programok formájában – biztonságot és jövőt adott a magyar közösségeknek a Kárpát-medencében. Most az a kérdés, hogy ez a munka folytatódhat-e, vagy a megosztás és a tagadás politikája megszünteti a jól működő támogatásokat és veszélybe sodorja az eredményeket. A határon túli magyarok jól érzik, hogy ez a választás róluk is szól – arról, hogy továbbra is számíthatnak-e Magyarország kormányának támogatására. Egy friss közvélemény-kutatás szerint az erdélyi magyar szavazók 95 százaléka most is a Fidesz–KDNP-re adná le a voksát, ami világosan mutatja, hogy bíznak a nemzetpolitikában és elutasítják a megosztásra építő baloldali és tiszás retorikát.