Az Oroszországtól jogosan követelt aranykincs értéke a mostani árfolyamon meghaladja a 10 milliárd eurót.

A több mint 100 évvel ezelőtt Moszkvába szállított, s az orosz állam által vissza nem szolgáltatott román aranykincsról kerültek fel részletes információk a közelmúltban a Román Nemzeti Bank (BNR) honlapjára. Ez része azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket a bukaresti jegybank, a maga szerény eszközeivel, az aranytartalék visszaszerzéséért tesz.

Az első világháború idején, hogy ne kerüljön a központi hatalmak kezébe, a Román Nemzeti Bank 91,5 tonnányi, rudakból és érmékből álló aranytartalékát, valamint Mária királynő ékszereit és egy sor, a nemzeti vagyon részét képező műtárgyat, Moszkvába szállítottak. A két kormány, valamint a két nemzeti bank által aláírt memorandum értelmében a cári Oroszország kezeskedett a román állami vagyon biztonságos szállításáért, raktározásáért és majdani visszaszolgáltatásáért. 

Az első, az aranytartalék zömét és a királynői ékszereket tartalmazó1740 ládát szállító vonat 1916 december 15-én indult Iași-ból, és öt nap múlva érkezett meg Moszkvába. A szállítmányt a Kremlben helyezték el. A második szállítmány 2017 augusztusában érkezett meg az orosz fővárosba. Ez 170 kg aranyból, a CEC elődjének, a CDC-nek a vagyonát, több múzeum, a Román Akadémia és az Állami Levéltár értékeit tartalmazta.

Lenin közbeszólt

Valószínű, hogyha a Romanov-dinasztia trónon marad, akkor ez a cikk nem születik meg, mivel az aranykincs rég hazatért volna, s most békésen pihenne a BNR páncéltermében. A történelem azonban közbeszólt, ugyanis 1917-ben a bolsevikok átvették a hatalmat Oroszországban. 1918. január 26-án az új hatalom képviselői megszakították a diplomáciai kapcsolatokat Romániával, valamennyi román diplomatát kiutasították, bejelentve egyúttal az aranytartalék elkobzását.

„Románia Moszkvában őrzött aranytartalékát a román oligarchia számára elérhetetlennek nyilvánítjuk. A szovjet hatalom vállalja a felelősséget ennek a kincsnek a megőrzéséért, amelyet a román nép kezébe fog átadni” – közölte az új rezsim első számú vezetője, I.V. Lenin.

A két ország által 1920 és 1924 között Koppenhágában, Varsóban és Bécsben tárgyalások során a szovjet fél következetesen megtagadta a Moszkvába szállított értékek visszaszolgáltatását. Az 1922-es genovai nemzetközi gazdasági- és pénzügyi konferencia kimondta, hogy a szovjet kormánynak kötelessége visszaadnia a Románia által rábízott kincseket, azonban nem voltak eszközei, hogy kikényszerítse ennek a végrehajtását.

A diplomácia kapcsolatok felvételét követően a Szovjetunió két részletben, 1935 áprilisában és májusában, illetve 1956 augusztusában visszaszolgáltatta a javak egy részét, dokumentumokat és műkincseket, az aranytartalékból azonban semmit. 1965-ben, a Román Kommunista Párt Moszkvában tárgyaló küldöttsége szóba hozta az ügyet, azonban gyakorlati eredmény nékül.

Szovjetunió már több mint három évtizede nem létezik, azonban az Orosz Föderáció korábbi és jelenlegi vezetői lényegében a Lenin, Sztálin és utódaik által kijelölt vonalat folytatják az aranytartalék tekintetében. Az ügyben annyi elmozdulás történt, hogy Moszkva közvetve elismerte a román követelés jogos voltát.

Tárgyalások voltak, eredmény nincs

Egy 2003 júliusában, a román és az orosz külügyminiszter által aláírt szerződés alapján létrejött a kacifántos nevű Román-orosz bizottság a kétoldalú kapcsolatok történetéből fakadó problémák tanulmányozására, beleértve a Román Nemzeti Bank, az első világháború idején Moszkvában elraktározott aranytartalékának problémáját. A bizottság 2016 márciusában Szinaján megtartott ülésének jegyzőkönyvébe bekerült, hogy „a román fél által bemutatott dokumentumok nemzetközi szerződés értékével bíró valódi dokumentumok, amelyek igazolják a állami kincsekhez tartozó értékek, beleértve a BNR kincseit, Románia által Oroszországban (Moszkvában) történt elhelyezését”.

Ezen kívül konkrét előrelépés nem történt. A bizottság legutóbb 2019-ben Moszkvában ülésezett, s mivel Románia, nemzetbiztonsági megfontolásból egyértelműen elutasítja, hogy Ukrajnát kiszolgáltassák az orosz birodalmi ambícióknak, egyhamar nem is fog összeülni.

„A jelenlegi világpolitikai helyzetben, amikor a megszokott diplomáciai kommunikáció nem működik, nehezen elképzelhető, hogy több mint 100 év után az aranytartalék gyik napról a másikra visszakerüljön Romániába. Amit ebben a kontextusban a Román Nemzeti Bank tehet, az, hogy napirenden tartja az ügyet, nem engedi, hogy feledésbe merüljön. Egy felelős intézménynek ez a dolga” – nyilatkozta a Maszolnak Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsi tagja.

A napirenden tartást célzó erőfeszítések részeként 2024 márciusában a BNR a Moszkvába került aranykincs történetét bemutató kiállítást rendezett az Európai Parlament épületében. Ugyancsak tavaly márciusban, az uniós testület állásfoglalást fogadott el, felszólítva Moszkvát, hogy szolgáltassa vissza az aranytartalékot. Az Európai Parlament felkérte az Európai Bizottságot, hogy a román aranytartalék visszaszolgáltatását vegye fel az uniós-orosz diplomáciai kapcsolatok napirendjére, „amint a regionális kontextus lehetővé teszi a felek közti politikai párbeszédet”.

A jövő zenéje

A 91,5 tonnás aranymennyiség aktuális értéke meghaladja a 10 milliárd eurót. Ez nemzetközi szinten is komoly követelésnek számít, hangsúlyozza Bálint Csaba. Ehhez hozzájön némi eszmei érték, mivel az aranytartalék egy részét nem rudak, hanem különféle érmék teszik ki. Véleménye szerint az sem egyértelmű, hogy az aranykincs megvan-e még, nem lehet kizárni, hogy külföldi vásárlások finanszírozására használták fel. Természetesen, Románia ebben az esetben kártérítésre lenne jogosult.

A BNR igazgatótanácsi tagja szerint kétséges, hogy a kétoldalú bizottság létrehozása és működtetése ellenére létezett-e valaha szándék a visszaszolgáltatásra. Időközben változott a helyzet, hiszen Nyugaton jelentős értékű orosz vagyoneszközt zároltak. Az, hogy az ukrajnai háborút majdan lezáró megegyezésnek a részévé lehet-e tenni a román aranytartalék ügyét, az olyan magas politikai döntéshozatali szinten dől majd el, amire a BNR-nek érdemi befolyása nincs.

Bálint Csaba mérsékelten optimista, bízik az ügy méltányos lezárásában, ha nem is a jegybank jelenlegi igazgatótanácsának a mandátuma alatt.

A Moszkvába került kincs esetleges visszaszolgáltatása esetén a Román Nemzeti Bank aranytartaléka közel megduplázódna, lévén, hogy a jelenlegi mennyisége meghaladja a 103 tonnát.