A lej kicsivel erősebb az euróhoz képest, mint az indokolt lenne, de nem ez az oka az ország gazdasági bajainak, amikor pedig külföldre utazunk, kifejezetten előnyös.

Bámulatos stabilitást mutat a lej, még az elmúlt hetek belpolitikai történései, az elnökválasztás első fordulójának döbbenetes eredménye és azt követően a hatóságok siralmas kapkodása sem okozott számottevő árfolyamkilengéseket. December 16-án a Román Nemzeti Bank (BNR) hivatalos árfolyama szerint 1 euró 4,9759 lejt ért, pontosan annyit, mint november 22-én, a Călin Georgescu sokkhatással felérő győzelme előtti utolsó munkanapon. Ebben a politikailag fölöttébb zaklatott időszakban 4,9773 volt a maximális árfolyam, a maximális változás az előző naphoz képest pedig mindössze 0,0056 lej, azaz 0,1125 százalék.

Nagyobb időintervallumban is az árfolyamstabilitás jellemzi a hazai hivatalos fizetőeszközt. 2019 decemberének második felében 4,77 lej körül volt az euró hivatalos árfolyama, ami azt jelenti, hogy öt év alatt csupán 4,2 százalékkal változott, erősödött a lejhez képest.

Hogy meggyőződjünk róla, mennyire nem szükségszerű ez a nagyfokú stabilitás, elég, ha szétnézünk a forint háza táján. Öt évvel ezelőtt hozzávetőleg 330 forint ért 1 eurót, miközben jelenleg 408, ami közel 24 százalékos leértékelődésnek felel meg.

A közös uniós valutának a cseh koronához viszonyított árfolyama egy hullámvasút pályájára hasonlít leginkább, 10 éves távlatban volt már 28 körül, hogy aztán 26-ra, majd 23 közelébe süllyedjen, most pedig 25 körül jár.

Sok vásárló, kevés valuta

Az időközben érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját követő napokban a valutaváltóknál 5,2 lejt is elkértek egy euróért, azonban ennek technikai okai voltak, mondja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsi tagja. A valutaváltók az átlagos napi keresletnek megfelelő mennyiségű pénzt tartanak készleten, ami, a sokkoló választási eredmény miatt megugrott kereslet számára elégtelennek bizonyult. A készletek feltöltésének a logisztikája eléggé lassú és körülményes, lényegében ez okozta az árfolyam ideiglenes megugrását, míg az internetes valutaváltás esetében az árfolyam elmozdulása mérsékelt volt.

A sokkoló belpolitikai fejlemény sokkal inkább hatott a kamatlábakra, hirtelen megdrágult az államháztartási hiány finanszírozása, a Pénzügyminisztérium két hitelfelvételi kísérlete pedig sikertelenül zárult a bankok által kért túl magas kamatok miatt. „A befektetők számára rendkívül fontos, hogy a politikai és gazdasági környezet kiszámítható, relatíve nyugodt legyen, ez az, ami a bizalmat erősíti. Nálunk az elmúlt hetek nem épp a kiszámíthatóságról szóltak, de időközben mérséklődött a feszültség a piacokon” – nyilatkozta a Maszolnak Bálint Csaba.

Az elmúlt időszakban több szakember hangot adott a meggyőződésének, hogy a lej túlértékelt az euróhoz képest, ami árt a román exportnak. „A lej reáleffektív árfolyama egyes adatok szerint kismértékű, 5 százalék alatti túlértékeltséget mutat” – nyilatkozta Mugur Isărescu, a BNR elnöke. Ezzel Isărescu megerősítette Valentin Lazeának, a BNR vezető közgazdászának a véleményét.

A BCR szakemberei 6-7 százalékra becsülik a lejnek az euróhoz viszonyított túlértékelését. „A lej túlértékelése főleg az alacsony profitrátájú ágazatokat érinti, melyek az alacsonyan képzett munkaerőtől függenek” – olvasható a BCR 2025-ös prognózisában.

Mérsékelten túlértékelt

Azt, hogy valójában mennyit ér a lej az euróhoz képest nem könnyű pontosan kiszámítani, lehetetlen megmérni. A bukaresti jegybank megpróbálja megkeresni, hogy mi lehet a hosszútávon fenntartható árfolyamszint, amit féltucat indikátor alapján számít ki, magyarázza Bálint Csaba. „Egyes indikátorok azt mutatják, hogy felülértékelt, míg mások, számomra is meglepő módon azt, hogy alulértékelt. Az adatok moderált túlértékeltséget sugallnak, vagyis a lej inkább erősnek nevezhető, s a külkereskedelmünk is ezt sugallja” – mondja a BNR magyar igazgatótanácsi tagja. Romániának horribilis a külkereskedelmi mérleghiánya, az év első 10 hónapjában az import értéke 27,211 milliárd euróval haladta meg az exportét.  

Az, hogy a lej erős az euróhoz képest jó, amikor külföldre utazunk, mert ott nagyobb a vásárlóerőnk. Az export szempontjából ugyanakkor nem kedvező, mert viszonylag drágává teszi a hazai termékeket a nemzetközi piacon. Ezzel együtt a külkereskedelmünk sanyarú állapotának nem a lej-euró árfolyam az oka.

„A mai integrált világban a nemzeti valuta leértékelése kevéssé alkalmas exportélénkítésre. A lej 4-5 százalékos leértékelése ezt nem oldaná meg. Románia igazi problémája nem az árfolyam, hanem a költségvetési hiány. Ha sikerül lépésről lépésre leépíteni a deficitet, az a külkereskedelmi egyensúlyra is kedvezően fog hatni” – állítja Bálint Csaba.

Ha az euró árfolyama nőni kezdene, az több szempontból is káros következményekkel járna. Mivel a lakossági fogyasztásban az importnak óriási szerepe van, a drágább euró magasabb árakat jelentene. A lej értékvesztését az államháztartás is megérezné. Szeptember végén Románia adósságállományának több mint a fele devizában volt, az euróalapú hitelek 390,052 milliárd lejt tettek ki, a dolláralapúak pedig 89,8 milliárd lejt. A gyengébb lej tovább növelné az államadósság finanszírozási költségeit, pedig a kamatokra az év első 10 hónapjában már így is rengeteg pénzt, 32,86 milliárd lejt fizettünk ki.

Az sem elhanyagolható szempont, hogy idehaza az emberek fokozottan érzékenyek az árfolyamváltozásokra, sokkal inkább, mint a térség más államaiban. Magyarországon és Csehországban gyakoriak a napi 1 százalékos árfolyamváltozások, melyek a közvéleményből nem váltanak ki különösebb érzelmi reakciót. Idehaza az euró jóval kisebb mértékű drágulása is a címoldalra kerül a sajtóban, a lakosság pánikolni kezd.

Kapcsolódó

Trump győzelmének hírére elszállt a forint árfolyama, a lej tartja magát

A magyar valuta 2022 óta nem volt annyira gyenge, mint ma, a lej árfolyama továbbra is stabil.

amerikai elnökválasztás árfolyam euró amerikai dollár lej-euró forint

„A lakosság, a vállalkozók számára az árfolyam egyfajta hőmérő, a gazdaság pulzusát mutatja” – mondja Bálint Csaba, hozzátéve, hogy az árfolyampolitika alakításában a BNR ezt is tekintetbe veszi.

„A lej relatív stabilitása egyfajta horgonyt jelent Románia számára” – állapítja meg. Bár a jegybank munkatársaként nem adhat árfolyam előrejelzést, azt leszögezi, hogy a lej az elkövetkező időszakban is stabil marad, az árfolyam elmozdulásai mérsékeltek lesznek.