banner_MpsidwSE_970x250_Haromszek.jpg
banner_3lV7MYIa_300X250_Haromszek.jpg

Egy lépéssel közelebb az emberek szívéhez: népszerűek a Teleki Téka örökbefogadási akciói

Fogadj örökbe egy oldalt címmel indított kezdeményezést a Teleki Téka a 2020-as magyar kultúra napja alkalmából. A közösségszervező akció során 2350 lej gyűlt össze, amely fedezte öt, kiemelkedően fontos könyv restaurálásához a szükséges fogyóanyagokat.

Marosvásárhely egyik legjelentősebb kulturális intézményében 2008-ban kezdődött az örökbefogadásra buzdító kezdeményezések sora. A Fizess egy sört a Bagolynak akciót még az egykori Félszigeten is népszerűsítették, azóta pedig több hasonló ötlet is megvalósult. Lázok Klárával, a Teleki Téka vezető könyvtárosával beszélgettünk a tavaly indított Fogadj örökbe egy oldalt kezdeményezés kapcsán.

A Teleki Tékának már 2008-tól vannak különböző örökbefogadási kezdeményezései. A Fogadj örökbe egy széket kezdeményezés során a Téka műemlékszékeinek restaurálására gyűjtöttek, 2015-ben pedig a Tékában található legrégebbi selyemcímer felújítására gyűlt össze a pénz a Fizess egy öltést kampány révén.

Egy évvel ezelőtt a magyar kultúra napja alkalmából úgy döntöttek, hogy felajánlják a marosvásárhelyi közönségnek, hogy az éves restaurálási tervükben szereplő könyvek közül néhány különösen értékes kötet felújításához hozzájáruljanak. A restauráláshoz szükséges fedezet rendelkezésére áll a könyvtárnak különböző pályázatok által, illetve az állományvédelmi munkálatokra, és az eszközökre is be tudják szerezni ily módon a pénzt. Saját restaurátorral rendelkeznek, akit nem kell külön megfizetni.

Fotók: Teleki Téka Facebook-oldala

„Ezeknek az akcióknak tulajdonképpen az a célja, hogy belopjuk a Tékát a vásárhelyiek szívébe. Éreztetni szeretnénk a vásárhelyiekkel, hogy van itt egy intézmény, épület, ahol nagyon sok értékes könyv és egyéb műtárgy található, ami az övék” – ismertette Lázok Klára, hozzátéve: szívesen fogadják, hogy ha bárki szeretne részese lenni ennek az örökségnek, és a magáénak érezni ezt azáltal, hogy egy kicsit hozzátesz.

Sikeres közösségszervező kezdeményezés

„Az a tapasztalatom, hogy Vásárhely nagyon hálás terep ilyen kezdeményezésekre, mindig meglepően sok támogatás gyűl össze” – mutatott rá Lázok Klára. Elmondta továbbá, ez számukra visszajelzés is arról, hogy az embereknek fontos a Téka, másrészt pedig, hogy a munkájuknak is van látszata. „Ily módon sikerül közelebb hozni a Tékát a helyiekhez is, nem csupán a kutatók és külföldi turisták számára fontos ez az épület és a gyűjtemény.”

Nagyrészt mindig összegyűlt mindeddig a pénz, amire szükség volt, sőt, gyakran több is, mondta a főkönyvtáros. Példaként említette a 2015-ös selyemcímer restaurálását, amikor az összegyűlt pénzösszeg „nem csupán a kitűzött selyemcímerre volt elég, hanem azon kívül még kettőre is”.

A tavalyi kezdeményezésnek nem volt egy konkrét célösszege, az összegyűlt összeg (2350 lej) a restaurátorműhely fogyóanyagokkal való felszerelését fedezte.

„Bár a kezdeményezés címe az volt, hogy Fogadj örökbe egy oldalt, ez nyilván csak egy szimbolikus kvantifikáció volt” – pontosított Lázok Klára arra utalva, hogy a közönség számára mérhető egységet kellett nyújtaniuk.

„Bár több száz oldalról volt szó, nem minden oldal került ugyanannyiba. Volt sok száz olyan oldal, amivel nem volt szinte semmi munka, és voltak olyanok, amelyekkel hónapokon keresztül kellett dolgoznunk” – ismertette a munkálatok menetét.

Igazi unikumok a Teleki Tékában

Az akció tárgya öt nagyon fontos könyv volt: „Az örökbe fogadható könyvek közt volt néhány unikum, azaz olyan könyvek, amelyek egyetlen példánya csak itt, a Teleki Tékában található meg” – ismertette a vezető könyvtáros.

Az unikumok mellett olyan könyveket is felújítottak, amelyek más okból kifolyólag fontosak a magyar közösség számára, „mint például egy 1575-ös, Kolozsváron nyomtatott krónika, amiből bár több található magyar nyelvterületen, a mostani felújított példány azáltal ritkaság, hogy Orbán Balázs tulajdonában volt” – mutatott Lázok Klára, hozzátéve, hogy az író, néprajzkutató bejegyzése bizonyítja a könyvtárba kerülését.

„Balassi Bálint Istenes énekeinek 1660-as unikumpéldánya, egy, a Heltai Gáspárné műhelyében nyomtatott 1577-es széphistóriáskötet, Heltai Gáspár Krónika az magyaroknak dolgairól című munkája (1575), Apáczai Csere János Magyar Enciklopédiája (1653), illetve Kaposi Sámuel gyulafehérvári professzor teológiai előadásain készült jegyzet kéziratkötete került a nagyközönség látókörébe ezáltal” – derül ki a Teleki Téka Facebook-oldaláról.  

Melyik könyv „érett” meg a restaurálásra?

Arra a kérdésünkre, hogy várható-e újabb kötetek restaurálása a közeljövőben, a főkönyvtáros igennel felelt. Minden év végén eldől, hogy a következő évben mely könyvek kerülnek be a restaurátorműhelybe.

Öt szempont alapján döntenek erről. Egyrészt fontos az, hogy milyen állapotban van a könyv, ugyanakkor szempont az is, hogy mennyire ritka kiadvány. Továbbá lényeges, hogy mennyire használják a könyvet az olvasóteremben, a gyakran használt kiadványokat, mint például a 20. század eleji marosvásárhelyi hírlapokat akár megelőzésként is restaurálni kell az élettartam meghosszabbítása végett.

„Lehetnek olyan célból is restaurálásra előterjesztett könyvek, amelyek az év folyamán megnyíló kiállításunkon megjelennének, így indokolt a felújítás. Az utolsó eset pedig az, amikor a 200 ezer könyv közül véletlenszerűen találnak rá egy megrongálódott könyvre, például, amikor kikerül az olvasóterembe, szembesülnek vele, hogy egy lap kiesett, meggyengült a kötés vagy bármi egyéb gond van vele.

„Ennek az akciónak az volt a lényege, hogy kiválasztottunk öt olyan könyvet a nagy tervből, amely ismert is és fontos is a magyar örökség szempontjából” – mondta Lázok Klára. Hozzátette: az említett könyveken kívül több kötet is restaurálásra került az elmúlt évben, a munka pedig idén is folytatódik.

Járványhelyzet a Teleki Téka szempontjából

„Jelentősen lelassította a restaurálási folyamatokat a koronavírus-járvány, mivel néhány hónapot be is volt zárva a teljes intézmény, és a kollegák közt is voltak betegek, így stagnáltak a munkálatok” – elevenítette fel az elmúlt év történéseit a főkönyvtáros. Az összegyűlt pénzt felhasználva beszerezték ez idő alatt a vegyszereket, illetve a restauráláshoz szükséges eszközöket, mára pedig a munkálatok oroszlánrésze el is készült. Néhány apró simítás maradt hátra az öt könyv felújítását illetően. „Reméljük, hogy a következő magyar kultúra napján ismét fogadhatjuk a közönséget, hogy megnézzék ezeket a restaurált könyveket” – bizakodott Lázok Klára.

Elmondása szerint minden intézmény – önhibáján kívül – azzal szembesült az elmúlt időszakban, hogy sok téren korlátozottak a tevékenységeik, viszont „volt ösztönző hatása is a járványhelyzetnek”. Ki kellett találniuk újabb dolgokat, amivel helyettesíthették azt, amit a korlátozások miatt nem lehetett megszervezni, továbbá előtérbe kerültek olyan munkálatok, amelyeken fontosak ugyan, de eddig lassabban haladtak.

„Ilyen például az elektronikus katalógusunk bővítése, ez a külső szemlélők számára is érzékelhető” – árulta el a vezető könyvtáros. A Teleki Téka könyveit, mint minden más könyvtárban, helyben, papíralapú kartotékrendszerből lehet kikeresni, és az elmúlt 15 évben folyamatosan dolgoztak azon, hogy akár otthonról is kikereshetőek legyenek ezek a címek a könyvtár elektronikus adatbázisából.

„Ez a munka például most jelentősen felgyorsult, mivel több más tevékenységről, amelyeket érintettek a korlátozások, áttevődött erre a hangsúly” – idézte fel a járványhelyzet egyik pozitív hatását. Ugyanakkor a Tékában dolgozó könyvtárosok tudományos tevékenysége is igen eredményesen haladt a múlt évben: „a tavaly az Országos Széchenyi Könyvtárral közösen adott ki a kolleganőnk, Kovács-Bányai Réka egy szakmai kiadványt az egyik Teleki Tékában található könyv alapján” – újságolta a vezető könyvtáros.

Jelentős változás tavaly óta az online tér felé való nyitás is. Tavaly tavasszal például a zárt kapuk mögül minden nap kerültek fel anyagok a közösségi média felületükre, ugyanakkor „ami nem látszik, hogy közben elkezdtük online anyagok készítését is tervezni, amelyek majd a Téka YouTube-csatornájára és Facebook-oldalára kerülnek ki” – jegyezte meg Lázok Klára.

A közösségi oldalak használatának bevezetése különösen bonyolult tud lenni egy 18. században alapított könyvtár esetében úgy, hogy az egyensúlyban legyen az intézmény jellegével is, de a vezető könyvtáros szerint „művészet ezt a módot is megtalálni.”

Kültéri események a Téka udvarán

Tavaly több rendezvényt is tartottak a könyvtár udvarán a korlátozások betartásával. Nem minden intézmény tudta külső térbe helyezni tevékenységeit, így ez is egy nagy előnyt és sikerélményt jelentett a Tékának. Bár a saját rendezvényeiket le kellett fújniuk, ugyanis a külföldi meghívottjaik nem jöhettek el a korlátozások miatt, a vezető könyvtáros fontosnak tartotta mások számára biztosítani (a megfelelő intézkedések betartása mellett) különböző események szervezéséhez a terepet, hogy a normalitást még egy kicsit éreztethessék a vásárhelyi közönséggel.

A szerző felvétele

„Ahhoz, hogy az emberek jól érezzék magukat, szükséges, hogy a habitusok, amelyekhez hozzászoktak, valamilyen szinten megmaradjanak” – vélekedett Lázok Klára. Ezt nyújtotta valamilyen szinten tavaly nyáron a Teleki Téka azáltal, hogy teret biztosított a Filharmónia koncertjeinek, illetve a Maros Művészegyüttes fellépéseinek. „Volt itt még néhány könyvbemutató is, illetve egy kültéri kiállításnak is teret adtunk” – mondta, hozzátéve abbéli reményét, hogy idén is lesz lehetőség hasonló eseményeket szervezni.

2021-es tervek, célkitűzések

Az idei tervek között az elektronikus katalógus bővítése szerepel tehát, a 17-18. századi régi könyveik leíró katalógusának munkálatai, illetve a könyvtárosok kutatási tevékenységének biztosítása. Ezek mellett belső fejlesztéseket is terveznek, többek között a konzerváló műhely felszerelésén dolgoznak.

Az olvasóterem és a Téka muzeális terei is nyitva vannak, és bár jelenleg korlátozott a fogadható kutatók és turisták létszáma, igyekeznek mindenkit kiszolgálni, akár online szolgáltatások által. Ugyanakkor haladnak a könyvtár digitalizálási munkálataival is, a 17. századi unikumok digitalizálása folyik, hogy mindazoknak segítséget nyújtsanak, akik a járványhelyzet miatt nem juthatnak el a könyvtár olvasótermébe, és nem férnek hozzá a gyűjteményhez.

Kapcsolódók

Kimaradt?