Befejeződött a gyulafehérvári székesegyház nyugati, gótikus kapuzatának restaurálása, amelyet a Rómer Flóris Terv keretében a magyar kormány támogatott. A megújult kapuzatról a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tett közzé fényképeket és ismertetőt a Facebook-oldalán.

A feltehetően a 13. század vége és 14. század második fele közötti időszakban készült kapuzat – a középkori kőfaragótechnika színvonalas példája – a székesegyház nyugati homlokzatát szinte teljes egészében kitölti, a templom hossztengelyében áll, és a két torony között kialakított nyitott előcsarnokból nyílik. A bélletfalakkal szegélyezett kapuzatot szőlőindás faragványokkal díszített oszlopfejezetek és csúcsívsorok hangsúlyozzák és magas, háromszögű oromzat zárja, olvasható a leírásban.

A restaurálási munkálatokat Asztalos György kőrestaurátor felügyelte. A restaurátorok a bélletek és a faragványok zugaiban festéknyomokat azonosítottak, amelyekből arra lehet következtetni, hogy egykor a kapuzat több színben festett volt. A lunetta is festett lehetett, de ebből csak egy vörös színű előrajz – valószínűleg a donátor ábrázolása – maradt fenn.

A bejárat két oldalán, a gyámköveken egy angyal- és egy ördögfigura látható. A jó és gonosz megtestesítői mintegy figyelmeztetik és állásfoglalásra késztetik a kapun be- és kilépőket.

A közép-európai románkori építészet kiemelkedő példája, a gyulafehérvári érseki székesegyház A-kategóriás műemlék és a város történelmi központjának részeként 1991 óta szerepel az UNESCO világörökség javaslati listáján. A déli hajójában található többek között Hunyadi János, öccse, az ifj. János és fia, László síremléke, a sírboltban 11 erdélyi püspök nyugszik. Itt található ugyanakkor Erdély legkorábbi reneszánsz stílusú építménye, a székesegyház románkori portikuszából kialakított Lázói (Lászai)-kápolna.