Régi pasztellszínekben ragyog a Teleki Téka Freskós terme
Csütörtök délután átadták a Teleki Téka restaurált Freskós termét Marosvásárhelyen, a város egyik legimpozánsabb, reprezentatív helyszínén. A főúri lakosztályként épült terem most ismét régi pasztellfényében tündököl.
A terem évtizedeken át raktárként szolgált, mígnem 2012-ben a könyveket elköltöztették a fémpolcokkal teli, nyolcvanezer kötetet rejtő helyiségből. Ekkor kezdődhetett el a felújításról való álmodozás – emlékeztetett Lázok Klára, a Teleki Téka igazgatója. A helyiség korábban a Beszélő könyvek rendezvényeinek is otthont adott, így a közönség már betekinthetett a restaurálás folyamatába.
Gróf Teleki Sámuel 1802-ben adta át az erdélyieknek a Teleki Tékát, majd két évvel később, 1804-ben a nagyszebeni Franz Neuhauser festőt bízta meg a lakosztály nagytermének, a ma Freskós teremként ismert helyiségnek a díszítésével. Az elmúlt kétszáz év során legalább hat–hét réteg festék fedte el a pasztellszínű falfestményeket, mindig az aktuális ízlésnek megfelelően.
A Teleki Tékában található falfestményekre Orbán János művészettörténész hívta fel a figyelmet, miután levéltári kutatása során arra utaló adatokat talált, hogy az úgynevezett palotaterem falait egykor freskók díszítették. A lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeket egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején. Miután sikerült elővarázsolni őket az idők során rájuk került vakolatrétegek alól, a restaurátor csapatnak köszönhetően újra teljes pompájukban megcsodálhatók!
Orbán János kutatásai és a több évig tartó restaurálás nyomán nyolc díszes keretbe foglalt tájkép maradványai is előkerültek, köztük Marosvásárhely látképe.
„Ez egy álom beteljesülése” – mondta Lázok Klára, utalva arra, hogy Teleki puritán elveihez híven épített termének restaurálása és átadása immár valósággá vált.
A felújítást a Maros Megyei Tanács finanszírozta
Az intézmény elnöke, Péter Ferenc a hivatalos átadás kapcsán közölte, a felújított terem nemcsak Marosvásárhely, hanem Erdély kulturális örökségének igazi kincse. „A Maros Megyei Tanács örömmel vállalt részt abban, hogy ez a csodás terem visszanyerje eredeti szépségét, és újra megteljen élettel” – tette hozzá
Kovács Mihály Levente, a megyei tanács korábbi alelnöke kijelentette „Igazi öröm mindannyiunknak, akik fontosnak tartjuk városunk kulturális örökségét. Külön öröm számomra, hogy a restaurálás még alelnöki mandátumom idején indult.”
Kapcsolódó
A palota nagytermét eredetileg a rendezvények miatt kevés bútorral, de annál gazdagabb díszítéssel rendezték be. Franz Neuhauser, a korabeli erdélyi festészet egyik meghatározó alakja, szabad kezet kapott a munkában, így a terem falai akkoriban a gróf nagyvonalúságát és ízlését tükrözték.
Kiss Eszter, a restaurálás második szakaszának vezetője elmondta, hogy a falfestmények szekkótechnikával készültek, azaz száraz vakolatra festették őket. Ez kevésbé tartós, mint a freskó, ezért a restaurálás során alapos falkutatással kezdtek: eltávolították az átfestéseket, megtisztították a felületet, pótolták a hiányokat, majd elvégezték az esztétikai helyreállítást. A díszítőkereteknél rekonstruálták az eredeti mintát, hogy a díszítés ismétlődése hiteles legyen.
„Így lett teljes a terem” – tette hozzá Kiss Eszter. A felújítást Keresztes Géza műemlékvédelmi szakember irányította, a művészeti tanulmányt Orbán János készítette, a restaurálást pedig Kiss Eszter, Kiss Loránd, Pál Péter és csapatuk végezte.
CSAK SAJÁT