Hargita megye állattenyésztése szerkezeti átalakuláson megy keresztül, egyre kevesebb a kisgazdaság, miközben erősödik a nagyobb, piacképesebb farmok szerepe. A megye mezőgazdasága sajátos szerkezetet mutat: a növénytermesztés és az állattenyésztés szorosan összefonódik, a gazdaságok többsége pedig kis- és közepes méretű, vegyes profilú családi gazdaság, amelyek fokozatosan alkalmazkodnak az új gazdasági környezethez – derült ki többek között a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság által nemrég ismertetett jelentésből.

Hargita megye mezőgazdasági szerkezetét alapvetően meghatározza, hogy a mezőgazdasági területek túlnyomó része gyepterület. A csaknem 390 ezer hektárnyi mezőgazdasági területből több mint 138 ezer hektár legelő, további 179 ezer hektár pedig kaszáló, vagyis a teljes mezőgazdasági terület több mint 81 százalékát természetes pázsitok és rétek teszik ki.

Ez a szerkezet kedvez az állattenyésztésnek, különösen az extenzív, legeltetésen alapuló rendszereknek, és jelentős potenciált hordoz az ökológiai gazdálkodás számára is, hiszen olcsó, természetes és jó minőségű takarmányforrást jelentenek a kérődző állatoknak. A nyári időszakban a legelőkön és kaszálókon megtermő fű szolgálja a takarmányozást, míg a téli istállózási időszakra a gazdák szénát, szilázst és egyéb tartósított takarmányt készítenek. A megye adottságai ezért elsősorban a szarvasmarha-, juh- és kecsketartásnak kedveznek.

Az adatok szerint a szántóföldi területek jelentős részét is takarmánynövények termesztésére használják. A több mint 71 ezer hektár szántóból mintegy 40 ezer hektáron állati takarmány céljára termesztenek növényeket, köztük lucernát, herét és silókukoricát. Ez jól mutatja, hogy a megye növénytermesztése nagyrészt az állattenyésztést szolgálja ki.

A gyepterületek magas aránya egyben komoly lehetőséget jelent az ökológiai gazdálkodás számára is. A természetközeli, kevésbé intenzív hasznosítású területeken előállított állati termékek – tej, hús, sajt vagy méz – jó eséllyel értékesíthetők bio- vagy prémiumtermékként. Bár 2025-ben csökkent az ökológiai rendszerben nyilvántartott gazdák száma és a bevont terület nagysága, továbbra is 739 termelő gazdálkodik több mint 37 ezer hektáron ebben a rendszerben.

Hargita megyében a növénytermesztés és az állattenyésztés szorosan egymásra épül. A növénytermesztés biztosítja a takarmánybázist, az állattenyésztés pedig szerves trágyával járul hozzá a talaj termékenységének fenntartásához, emellett folyamatos bevételi forrást jelent a gazdaságok számára az év során. Ez a kölcsönhatás teszi stabillá a megye hagyományos, vegyes gazdálkodási modelljét.

Megtudtuk, a 2023 és 2025 közötti időszakban enyhe, ugyanakkor jól érzékelhető szerkezeti átalakulás zajlott Hargita megye állattenyésztésében. Miközben az állattartó gazdaságok összlétszáma mérsékelten csökkent, az egyes farmokon az állatlétszám növekedett, ami az ágazat fokozatos koncentrálódására utal.

A nyilvántartott állattenyésztő gazdaságok száma 2023 végén 26 234 volt, ez 2025 végére 25 890-re csökkent, vagyis két év alatt 344 gazdasággal – ami 1,3 százalékos csökkenést jelent – lett kevesebb. Jelentősebb visszaesés a szarvasmarha-tartó gazdaságok körében figyelhető meg: számuk 10 885-ről 10 170-re csökkent, ami 715 ilyen jellegű gazdaság megszűnését jelenti – ez 6,57 százalékos csökkenést mutat.

Ezzel párhuzamosan nőtt az egy gazdaságra jutó állatlétszám. A szarvasmarha-állomány esetében az átlagos létszám gazdaságonként 8,74-ről 9,19-re emelkedett. Ez arra utal, hogy fokozatosan visszaszorulnak a nagyon kicsi, 1–2 tehenet tartó háztáji gazdaságok, miközben erősödnek a nagyobb, piacképesebb, 15–50 állatot tartó családi farmok. Ez a folyamat részben a támogatási rendszerekhez, részben az uniós pályázati lehetőségekhez való alkalmazkodás következménye.