A székelyföldi húsmarhatenyésztés jövedelmezősége több tényezőtől is függ, de megfelelő stratégiával nyereséges ágazattá válhat, főleg Hargita megyében, ahol a legelőterületek és hagyományos gazdálkodás kedvezőek – hívta fel a figyelmet dr. Gál Attila állatorvos, falugazdász, akitől megtudtuk, hogy a fenntartható gazdálkodás, a költségek észszerű kontrollja és a prémium piacok meghódítása biztosíthatja az ágazat jövőjét.

A húsmarhatartás és -tenyésztés komoly kihívások előtt áll, ugyanakkor számos kitörési pontot rejt magában. Az ágazatban a környezet védelme, a legelők és a talaj egészsége, a biológiai sokféleség megőrzése éppoly elengedhetetlen, mint a gazdák hagyományainak, közösségeinek fenntartása, valamint a megélhetésük biztosítása – tudtuk meg a szakembertől, aki kifejtette: a fenntarthatóság olyan fejlődési folyamat, amely a jelen szükségleteit úgy elégíti ki, hogy közben gondoskodik a jövő generációk szükségleteiről, így biztosítva a jövőbeli jólétet és az ökoszisztéma egyensúlyát.

A fenntarthatóság három pillére biztosítja a húsmarhaágazat jövőjét. Az első pillért a környezeti fenntarthatóság a természeti erőforrások megőrzését, a talaj és legelők védelmét, a biológiai sokféleséget, valamint a szén- és vízlábnyom csökkentését jelenti. Ide tartozik az is, hogy a szarvasmarhák képesek emberi fogyasztásra alkalmatlan takarmányokat hasznosítani. A második pillér a társadalmi fenntarthatóság, amely a munkavállalók biztonságát, az állatok jólétét, a felelős technológiahasználatot és a gazdálkodói hagyományok megőrzését foglalja magában. A harmadik pillért pedig a gazdasági fenntarthatóság, ami a vidéki közösségek megerősítését, a gazdák megélhetését és a tenyésztés jövedelmezőségét szolgálja. Dr. Gál Attila szerint Hargita megye adottságai – a kiterjedt legelők és a hagyományos gazdálkodás – jó alapot adnak a sikerhez, de mindehhez tudatos stratégia kell.

A megfelelő fajtaválasztás alapvető nyomatékosította Gál Attila. Az állatorvos kifejtette: a húshasznú fajták, például a piros tarka, az angus, a charolais vagy a limousin gyors növekedésűek és prémium minőségű húst adnak, ami komoly piaci előnyt jelenthet. Ugyanakkor fontos szempont, hogy a keresztezett állomány olcsóbban beszerezhető, jó húsminőséget biztosít, és könnyebben alkalmazkodik a helyi körülményekhez.

A költségek döntő részét a takarmányozás viszi el, így ezen a területen lehet a legtöbbet spórolni. A természetes legelők kihasználása, a saját takarmánytermesztés – lucerna, silókukorica, cirok vagy szudánifű – és a télire tartalékolt szilázs, széna jelentős megtakarítást eredményez. Egy gazdaság, amely évente 6–7 hónapig legeltetni tud, akár 20-30 százalékkal csökkentheti költségeit.

A termelési hatékonyság szintén kulcskérdés. A modern technológiák, a szaporulat ellenőrzése és a digitális nyilvántartás segítségével mérsékelhetők a veszteségek. „Az igazi cél az, hogy minden tehén évente egy egészséges borjút adjon” – hangsúlyozta a falugazdász.

A jövedelmezőség egyik legfontosabb tényezője a tudatos értékesítés. A helyi prémium piacok – éttermek, kézműves feldolgozók – mellett nagy kereslet mutatkozik a bio- és prémium minősítésű hús iránt. A nyugat-európai export, főleg Olaszországba és Ausztriába, szintén jó lehetőséget kínál. Míg az élő húsmarha ára 3,5-4 euró kilogrammonként, addig a feldolgozott prémium hús akár 10-12 euróért is értékesíthető.

A gazdák helyzetét jelentősen javíthatják az uniós és hazai támogatások. A Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) területalapú és állatlétszámhoz kötött támogatásai, a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség (AFIR) vidékfejlesztési pályázatai, az ökológiai gazdálkodás ösztönzése és az állatjóléti programok révén egy kisebb farm is évente 10-20 ezer eurós pluszforráshoz juthat.

A költségek csökkentését segíti a gépek közös használata, a helyi erőforrások – például szalma és trágya – hatékony felhasználása, valamint a megelőző állategészségügyi programok, amelyek mérséklik a gyógyszerköltségeket.

A marhahús minőségét a márványozottság, a porhanyósság és az íz határozza meg, a fogyasztók pedig egyre inkább az ökológiai, fűvel táplált és helyi állatok húsokat keresik. A „székely marhahús” márkanév nemcsak piaci előnyt, hanem turisztikai vonzerőt is jelenthet. A jövőt a technológiai fejlődés, a genetikai szelekció, az állatjóllét és az átlátható ellátási lánc formálja, míg a digitalizáció és az online értékesítés új lehetőségeket nyit a gazdák előtt.

Tehát a húsmarhatenyésztés akkor lehet sikeres, ha a gazdák tudatosan választanak fajtát, mérséklik a takarmányköltséget, hatékony termelést folytatnak, prémium piacokat céloznak meg, és élnek a támogatásokkal – összegezte gondolatait Gál Attila.