Az elmúlt években látványos fejlődésen ment keresztül Hargita megye baromfiágazata, a tojás- és a csirkehústermelés dinamikusan növekszik, a kereskedelmi farmok száma pedig elérte a hetet – derült ki dr. István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) vezetőjének tájékoztatásából.

A baromfiágazatban Hargita megyében hét nagy kereskedelmi farm tevékenykedik. A tojástermelés főként Gyergyó térségében összpontosul, ahol öt tojótyúkfarm működik, köztük a megye legnagyobbja is, ahol szűk 120 ezer szárnyas van és kétféle rendszert alkalmaznak, a ketrecest és a szabad tartást.

Gyergyó vidékén található egy – országos szinten is kuriózumnak számító – tojásfeldolgozó is, ahol saját alapanyagból pasztőrözött tojáslevet készítenek pékségek, és vendéglátóipari egységek számára. Keresztúron működik egy húscsirke farm 340 ezer szárnyassal, valamint a Homoród-mentén egy nyolcezres létszámú pulykafarm – tudtuk meg a megyei állategészségügy igazgatójától.

További számadatokat tekintve Hargita megyében a DSVSA által nyilvántartott baromfiállomány meghaladja a 640 ezeres létszámot, amelyből több mint 630 ezer a tyúk, a többi pulyka 9000 darab, liba 1000 darab, kacsa 1300 darab.

Ezek közül mintegy 116 ezer szárnyas a háztáji gazdaságokban található, míg 513 ezret nagyobb kereskedelmi egységekben tartanak. A megye éves tojástermelése 22–24 millió között mozog. A nagyobb tojótelepek saját csomagoló- és címkézőegységekkel is rendelkeznek.

A tojás- és csirkehústermelés terén a megyében a kisebb állattartó telepek, az úgynevezett A-típusú farmok is kiegészítik a termelést főleg a Gyergyói- és Csíki-medencében. Ezen gazdaságok állománya 1000 és 1500 szárnyas között mozog, a tojást vagy a húst helyi szinten értékesítik.

Az ennél is kisebb háztáji gazdaságokban a megtermelt tojást és baromfihúst termelői igazolással lehet értékesíteni. A DSVSA nyilvántartása szerint jelenleg 14 bejegyzett kisgazda van, akik közvetlen értékesítésre jogosultak. Az ilyen kisgazdaságokban gyakran szezonálisan nevelnek csirkét, főként tavaszi–nyári időszakban. Főleg panzióknak, gasztropontoknak értékesítenek.

Érdekességként elhangzott, hogy a nagyobb tojásfarmok a termelésből kivont tyúkokat más európai országokba – pl. Lengyelországba – szállítják levágásra és főleg házikedvencek számára készítenek tápot belőlük. A Hargita megyében megtermelt húscsirkét és pulykát pedig megyén kívüli, de belföldi vágóhidakon vágják szerződés alapján, hisz Hargita megyében nincs szárnyasokra szakosodott vágóhíd.

„Az elmúlt években látványos fejlődést tapasztaltunk a baromfitelepek számában és kapacitásában. A megyében működő farmok egyre inkább alkalmazkodnak a korszerű tartástechnológiákhoz és élelmiszerbiztonsági elvárásokhoz” – összegezte a helyzetet István Róbert.