A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete (SZGE) szervezésében Hargita megye számos településén szakemberek segítségével szakmai fórumok keretében hívják fel a figyelmet a gazdatársadalmat érintő fontos és aktuális tudnivalókra, különös tekintettel a ragadós száj- és körömfájásra, valamint egyéb járványok veszélyeire. A cél, hogy minél több gazda pontos, naprakész információt kapjon az aktuális helyzetről és a szükséges óvintézkedésekről.

A Magyarországon és Szlovákiában nemrég kitört ragadós száj- és körömfájás járvány időszerűvé teszi Székelyföldön is a gazdák számára a felkészülést és a bioszekuritási szabályok betartását. István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) vezetője érdeklődésünkre elmondta, hogy a gazdafórumokon felhívják a jelenlévők figyelmét az aktuális járványügyi helyzetre, az állatszállítás szigorú szabályaira, az illegális állatforgalom kockázataira, a száj- és körömfájás elleni védekezésre, ugyanakkor az afrikai sertéspestis, a madárinfluenza, valamint a kiskérődzők pestise országosan jelen lévő problémáira is, utóbbiról megtudtuk, hogy a Bihar megyei gócpontot feloldották.

Más betegségek is fenyegetik az állatállományt

Az igazgató hangsúlyozta, hogy jelenleg több fertőző állatbetegség is fenyegeti az állattartókat: az afrikai sertéspestis, a madárinfluenza, a kiskérődzők pestise és a ragadós száj- és körömfájás mind potenciális veszélyforrás. Bár Hargita megye egyelőre szerencsés helyzetben van – nincs jelen egyik betegség sem –, de a megelőzés és az óvatosság minden gazda közös érdeke. Például a sertéspestis legnagyobb terjesztői a vaddisznók, ezért azzal a ruhával amelyikkel az erdőben jártunk ne menjünk az állataink közé – tanácsolja István Róbert.

A ragadós száj- és körömfájás járvánnyal kapcsolatban kiemelte: lappangási ideje 7-10 nap, ami alatt az állat tünetmentes, de már fertőz. „Nagy hiba, hogy az emberek a tünetek megjelenésekor kezdik el vizsgálni az állományt. Pedig akkor már késő lehet” – figyelmeztetett István Róbert. Megtudtuk, hogy a járványügyi nyomozásnak visszamenőleg legalább tíz nap eseményeit kell feltárnia: ki járt az udvarban, milyen új állat érkezett, vagy hová került eladásra egy-egy jószág, takarmány.

Az állatorvos bevonása, a szakhatóságok értesítése minden állatvásárlás vagy -értékesítés előtt kötelező, aminek nemcsak erkölcsi, hanem jogi felelőssége is van. Az állatok megyék közötti szállítási engedélye, szigorú szabályozás alá esik. Minden ilyen mozgás hivatalos értesítéssel történik, amit iktatnak. „Fontos, hogy hivatalos, biztos helyről vegyünk állatot, amit csak megyei jóváhagyással szabad megvásárolni” – fogalmazott a szakember.

Megtudtuk: a megyei állategészségügy szakemberei az előadások során részletesen ismertették a szigorú karanténszabályokat is. Juh, kecske és szarvasmarha esetében 21 napos, sertéseknél 30 napos elkülönítés kötelező, mielőtt az állatok keveredhetnének a gazdaság már meglévő állományával. A karantén nem csupán elszeparálást jelent, hanem önálló istállókat, elkülönített etetési rendszert, szigorú fertőtlenítést és személyi higiéniai szabályokat is magában foglal.

„Karantén az, ahol ugyanazzal a géppel nem lehet más állatokhoz oda-vissza járni csak úgy, komoly fertőtlenítések kellenek” – hangsúlyozta az igazgató. Aki nem tud ilyen körülményeket biztosítani, az pillanatnyilag ne is próbáljon állatot behozni, mert a DSVSA nem hagyja jóvá a szállítást. A jelenlegi normák szerint ilyen elzárt karanténistállót csak kevesen tudnak fenntartani.

Kapcsolódó

Állategészségügyi riadó: Románia aktiválta a sürgősségi mechanizmusokat a száj- és körömfájás miatt

Románia aktiválta a sürgősségi mechanizmusokat az állatok egészségének és a nemzeti állattenyésztési ágazat védelme érdekében, tekintettel a ragadós száj- és körömfájás európai szintű aggasztó terjedésére – jelentette be pénteken az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság (ANSVSA).

járvány állategészségügy Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság korlátozások

A szakember felhívta a figyelmet az illegális állatmozgásokra, amit a hatóságok kiemelten figyelnek. A schengeni nyitás következményeként megnőtt a kockázata annak, hogy ellenőrizetlen helyről származó állatokat próbálnak behozni. Az országos szakhatóság ezeket ellenőrzi, de a lakosság éberségére is szükség van, ezért, ha bárki gyanús szállítmányról tud, azonnal értesítse az állatorvost vagy hívja az 112-t. Nyomatékosította, hogy „ne vásároljunk senkitől, akiről nem tudjuk, honnan hozta az állatot, kerülni kell a nem hivatalos személyeket. Elővigyázatosságból idegeneket se engedjünk be a gazdaságba”.

István Róbert igazgató hangsúlyozta: „A megelőzéshez türelem, fegyelem és szakmai együttműködés kell. Ha ezt a három dolgot betartjuk, akkor nagy eséllyel megvédhetjük a megyét a járványoktól. A felelősség közös: az állatorvosé, a hatóságé és minden egyes gazdáé.”

Lenne oltás, de nem alkalmazzák

Mint korábban írtuk, bár létezik vakcina a ragadós száj- és körömfájás ellen, az Európai Unió országaiban nem alkalmazzák, így Romániában sem. A Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) járványtani osztályvezetője szerint a vakcina bár lassíthatja a vírus terjedését, nem jelent végleges megoldást, és az Európai Unió szabályozásai jelenleg nem teszik lehetővé a használatát.

„Bár létezik oltás ragadós száj- és körömfájás ellen az Európai Unión belül nem engedélyezett, jelenleg az állatok leölése az egyetlen megoldás a vírus terjedésének a megakadályozására” – nyilatkozta Fodor Levente, a Hargita megyei DSVSA járványtani osztályvezetője.

Megtudtuk, a jelenlegi szabályozások szerint, ha fertőzést észlelnek, több kilométeres körzetben lezárják a területet és az érintett gazdaságban lévő állatokat megsemmisítik. A megfelelő protokollt egy esetleges fertőzés esetén pontosítják, amire remélhetőleg nem lesz szükség. A gazdák számára a legfontosabb a szigorú járványvédelmi intézkedések betartása, mivel a betegség megelőzése az egyik legfontosabb cél. Miként nevében is szerepel – „ragadós” –, egy borzasztóan fertőző – széllel is terjedő, akár több kilométerre is – és gyorsan mutálódó vírusról van szó, viszont nem rezisztens, a legtöbb fertőtlenítőszertől elpusztul, valamint a napfénytől is, például 37 Celsius fokon 4 nap alatt inaktiválódik, azonban szerves anyagban, nedves és hűvös környezetben hosszabb ideig fertőzőképes marad.

Rendkívül gyorsan terjedő vírus

A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat – például szarvasmarha, sertés, juh, kecske, bivaly, vadon élő kérődzők – érinti. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így, ha egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az összes állatot meg kell semmisíteni. A szarvasmarhák többnyire aeroszolizált vírussal fertőződnek, amelyet belélegeznek. Ugyanakkor ritkább esetben a bőr vagy nyálkahártya sérülésein keresztüli fertőződés is előfordulhat.