A célzott oltási stratégia elindítása jelenti az egyetlen esélyt a külföldi értékesítés újraindítására, amelynek leállása súlyos veszteségeket okozott az állattartóknak országszerte és Hargita megyében is. Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (ANSVSA) kidolgozta a kiskérődzők betegségei elleni cselekvési tervet, amelynek részeként az Európai Oltóanyag-bankból kértek vakcinatámogatást a védekezés megkezdéséhez.

A szakhatósági egyeztetéseken alapuló cselekvési terv az uniós szabályozásokkal és az Európai Unió szakértőinek (EuVET) ajánlásaival összhangban készült el. A program részeként Románia az Európai Oltóanyag-bankból kért támogatást a vakcinadózisok biztosítására, míg a fennmaradó szükséges adagok beszerzését a hatóság saját hatáskörben sürgeti. A járványügyi kockázathoz igazodó program szerint Tulcea és Konstanca megyében a kiskérődzők pestise és a juh- és kecskehimlő ellen, az ország többi részén kizárólag juh- és kecskehimlő ellen oltják majd az állatokat.

A stratégia értelmében az élőállat-export újraindításához a vakcinázási terv gyakorlati elindítása nyitja meg az utat, mint megérkeznek az első oltóanyag-adagok. Mivel a harmadik országokra nem vonatkoznak az EU belső szárazföldi tranzitkorlátozásai, az oltási program megkezdését követően a már meglévő kétoldalú megállapodások alapján közvetlen tengeri és légi logisztikai folyosókon keresztül indulhat meg az export. Románia eddig hat országgal – Szaúd-Arábiával, Jordániával, Marokkóval, Tunéziával, Izraellel és Líbiával – rögzített ilyen megállapodást.

Bár Hargita megyét mindeddig elkerülték a kiskérődzőket veszélyeztető járványok, a válság mégis hatással van a helyi gazdákra – tudtuk meg dr. István Róberttől, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) vezetőjétől. Ugyanis az ország keleti és délkeleti térségeiben – Tulcea, Konstanca, Brăila, Galac, Buzău és Iași megyében – kialakult súlyos gócpontok, valamint a fertőzések terjedéséért felelős ellenőrizetlen állatmozgások miatt országszerte szigorú korlátozások léptek életbe.

Ráadásul a Brassó megyei kiskérődzők pestise gócpont karanténövezetébe eső Székelyderzs által Hargita megyét is közvetlenül érintik a korlátozások, ami miatt október 12-ig élő bárányok nem hagyhatják el a megyét. Ez a korlátozás komolyan beszűkítette a helyi juhágazat értékesítési lehetőségeit.

István Róbert rávilágított: az oltási program jelentős előrelépés, önmagában azonban nem oldja meg a problémát, mert amíg az ország különböző térségei között kontrollálatlanul utaznak az állatok, a gazdáknak saját portájuk védelmében kulcsszerepük van, ezért kizárólag szabályos, ellenőrzött származású állatokat vásároljanak, és ne engedjenek be ismeretlen eredetű, vagy nem megfelelően fertőtlenített szállítóeszközöket a gazdaságokba.

Megtudtuk, az idén a járványok miatt mintegy 19 ezer juhot kellett leölni a betegségek terjedésének megakadályozása érdekében. Mivel a gazdák számára az oltási program az export újraindításának az egyetlen járható útja, ezért fontos a járványvédelem, így az ANSVSA az oltások megkezdéséig fokozott közúti és gazdasági ellenőrzéseket ígér.

Tánczos Barna: rugalmasabb szabályok és nagyobb támogatás kell

A juh- és kecskeágazatot érintő állatbetegségek miatt sürgős intézkedéseket kért az Európai Bizottságtól Románia, Bulgária, Ciprus, Horvátország és Görögország. Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a juhokra vonatkozó exportkorlátozások súlyos gazdasági következményekkel járnak, ezért az érintett országok rugalmasabb, arányosabb és kockázatalapú uniós megközelítést szorgalmaznak.

A juh- és kecskeágazatot érintő állatbetegségek terjedésének kezeléséről tárgyaltak Brüsszelben, ahol Románia négy másik uniós tagállammal közösen sürgős intézkedéseket kért az Európai Bizottságtól. A kérdést az uniós agrárminiszterek találkozójának napirendjére is felvették.

A Tánczos Barna hivatalos közösségi oldalán megjelent közlés szerint a megbeszélésen arra hívta fel a figyelmet, hogy a juhokra bevezetett exportkorlátozások komoly gazdasági következményekkel járnak az ágazat számára.

Románia Bulgáriával, Ciprussal, Horvátországgal és Görögországgal együtt azt szeretné elérni, hogy az Európai Bizottság rugalmasabb, az egyes járványügyi helyzetek kockázataihoz jobban igazodó szabályokat alkalmazzon. Emellett megfelelő pénzügyi támogatást kérnek az érintett gazdálkodóknak, illetve azt, hogy az eddigi járványkitörések során szerzett tapasztalatokat is vegyék figyelembe az európai állategészségügyi szabályozás felülvizsgálatakor.

A tagállamok több konkrét intézkedést is javasoltak. Ezek között szerepel, hogy a korlátozásokat rugalmasabban alkalmazzák, és kockázatértékelés, valamint szigorúbb állategészségügyi ellenőrzések mellett lehetővé tegyék az egészséges állatok szállítását és értékesítését a nem érintett gazdaságokból és területekről.

A kezdeményezés része az is, hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg alaposabban az A kategóriába sorolt állatbetegségek elleni vakcinázás lehetőségeit, valamint azt, hogyan lehetne megkönnyíteni a vakcinázott állatok és az azokból származó termékek Unión belüli forgalmazását, illetve az EU-n kívüli exportját.

A kezdeményezők szerint szükség lenne az uniós állategészségügyi rendelet módosítására is annak érdekében, hogy a szabályozás nagyobb mozgásteret biztosítson, és jobban alkalmazkodjon az egyes járványügyi helyzetekhez. Emellett a tudományos és technológiai fejlődés által kínált új megoldások alkalmazását is szorgalmazzák.

A tagállamok ugyanakkor megfelelő pénzügyi támogatást és tényleges kompenzációt is kérnek az érintett gazdálkodók számára. Ez elsősorban a jövedelemkiesés, a megnövekedett takarmányozási költségek, valamint az értékesítési piacok elvesztése miatt keletkező veszteségek enyhítését szolgálná.