Hosszabb távon egy úgynevezett grúziai forgatókönyv valószínűsíthető Ukrajna esetében, ami azt jelentené, hogy a megtámadott ország nem kapna megbízható biztonsági garanciákat, instabil maradna, és idővel Oroszország befolyási övezetébe kerülne – vélik a befektetési kockázatokat felmérő banki elemzők. Közben a fronton Oroszország eszkalál.     

A JP Morgan Chase befektetési bank geopolitikai központjának elemzői szerint az orosz–ukrán háború „a végső szakaszába lépett”, és a tűzszünet még idén, a második negyedév vége előtt, vagyis júliusig megszületik. A pénzintézet azzal a céllal hozta létre a geopolitikával foglalkozó központját, hogy segítse ügyfeleit a befektetési kockázatok felmérésében. 

Az elemzés mindegyik forgatókönyv esetében megemlít egy történelmi precedenst. A szcenáriókat leginkább befolyásoló tényezőként a geopolitikai központ az Egyesült Államok és Európa Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciáinak szintjét veszi figyelembe. Egyik forgatókönyv sem számol Ukrajna 1991-es határain belüli területi helyreállításával, sem pedig a NATO-hoz való csatlakozásával.

A JPMorgan Chase elemzői szerint Ukrajna szempontjából a legrosszabb és legkedvezőtlenebb forgatókönyvek, a „Dél-Korea” és a „Fehéroroszország” szcenáriók. Ezek egyben a legkevésbé valószínűek (15 százalékos a megvalósulási esélyük) is. A „Dél-Korea” forgatókönyv szerint európai csapatokat állomásoztatnának Ukrajnában, amelyeket amerikai hírszerzési támogatás kísérne és az Egyesült Államok beavatkozási ígérete erősítene arra az esetre, ha a konfliktus újra kirobban. Ebben az esetben Ukrajna biztonsága viszonylag megbízható lenne, és a befektetési kockázatok alacsonyak maradnának.

Kapcsolódó

Zelenszkij: Veszélybe kerülhet Románia

Kijev nem hajlandó elfogadni Oroszország szuverenitásának nemzetközi elismerését a Krím-félsziget vagy más megszállt területek felett.

Ukrajna Volodimir Zelenszkij Donald Trump háború

Ezzel szemben a „Fehéroroszország” forgatókönyv azt feltételezi, hogy sem Amerika, sem Európa nem lesz hajlandó vagy képes biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának. Ez lehetőséget adna Oroszországnak arra, hogy érvényesítse maximalista követeléseit, és Ukrajnát vazallus állammá alakítsa. A jelentés 20 százalékosra becsüli az „Izrael” forgatókönyv valószínűségét. E szerint Ukrajna nyugati biztonsági garanciákat kapna, de nem állomásoznának nyugati csapatok a területén. Az országnak katonailag megerősített, állandóan egy újabb háborúra felkészült állapotban kellene maradnia. A geopolitikai központ szerint a „Grúzia” forgatókönyv a legvalószínűbb (50 százalék): a háború után Ukrajna nem kapna megbízható biztonsági garanciákat, instabil maradna, és idővel – egy-két kormányváltást követően – Moszkva befolyási övezetébe kerülne.

Annak kapcsán, hogy vasárnap hajnalban a háború legerősebb dróntámadása érte Kijevet, amelynek legalább 13 halottja és sok sebesültje volt, Demkó Attila és Bendarzsevszkij Anton biztonságpolitikai szakértők egyetértettek abban, hogy Oroszország eszkalál, és már egyáltalán nem foglalkozik azzal, mit szól ehhez Donald Trump amerikai elnök.

„Vélhetően a hétfői telefonbeszélgetés sem sikerült jól, a nyilatkozatok ellenére: Moszkva számára bebizonyosodott, hogy Trump Putyin kedvéért nem fog semmiféle engedményt tenni a Kremlnek, viszont nyomást sem fog gyakorolni, mert a blöffök ellenére tényleges eszköz az oroszokkal szemben nem maradt (ami maradt, túlságosan fájdalmas vagy eszkalációval jár). Európa még annyira sem tud, mit tenni az egész helyzettel, mint az USA, és ezt Moszkvában is pontosan látják” – írta Facebook-bejegyzésében Bendarzsevszkij Anton.

Nem lehet bízni Oroszországban?

Demkó Attila szerint a jelen helyzet is mutatja: Oroszországban semennyire sem lehet bízni. Mint írta: Trump őszintén békét akart és elég jó „dealt” ajánlott Moszkvának, de az oroszok ezt is kevésnek érzik, ráadásul lehet, hogy Trumpban bíznak, de a Nyugatban, a jelen nyugati elitben egyáltalán nem.

„Ezért nem lesz ebből valódi béke – senki sem bízik a másikban. Az már külön tragikus, hogy a nyugati civilizáción belül egymással is így vagyunk” – tette hozzá az elemző. Bendarzsevszkij Anton úgy átja, hogy a jelen helyzetben áprilisban a lehető legjobb, kompromisszumos béketervet láthattuk, és egyben egy gesztust az oroszoknak a kiszállásra. „Putyin azonban még ezt sem fogadta el. Kemény időszakra készülhetünk” – írta a szakértő. 

Bár Románia szerepe a háborúval kapcsolatos lényegi döntésekben a nullával egyenlő, elhelyezkedése miatt geopolitikai szempontból kiemelten fontos. Ezért nem mindegy, miként vélekedik Ukrajnáról az új elnök. Nicușor Dant a 2025-ös Fekete-tengeri és Balkáni Biztonsági Fórumon kérdezték arról, hogyan látja az Ukrajnával való partnerséget, a lehetséges béketárgyalásokat, illetve Ukrajna újjáépítését.

„Bár az elmúlt három év kormányainak bizonyos értelemben ellenzéke voltam, a háború kezdete óta minden évben üdvözöltem Románia Ukrajnával kapcsolatos álláspontját. Ez volt a helyes megközelítés, figyelembe véve a nemzetközi politikai környezetet is, amelyben egy agresszor állam megbontotta azt a stabilitást, amelyet a nemzetközi szerződések 80 évvel ezelőtt megteremtettek. És természetesen Románia a saját és a Moldovai Köztársaság biztonsága érdekében cselekedett, mivel Ukrajna baráti állam, és előnyösebb számunkra, ha Románia és Moldova szomszédságában egy baráti ország van” – idézte a News.ro Nicușor Dant.

Kiemelte, hogy Románia folytatja Ukrajna támogatását. „A segítség Ukrajna számára folytatódni fog. Természetesen mindannyian azt szeretnénk, hogy minél előbb béke vagy legalább tűzszünet szülessen. Addig is Európának – és ezen belül Romániának – minden érvet meg kell adnia Ukrajnának, hogy a leendő béke a lehető legkedvezőbb legyen számára. És miután ez megtörténik, természetesen nyitottak vagyunk arra, hogy részt vegyünk Ukrajna újjáépítésében” – hangsúlyozta Dan.