Ismét felerősödött az amerikai-ukrán ellentét, most Szumi városát ért, civil áldozatokkal járó orosz csapás kapcsán. Donald Trump amerikai elnök szerint Volodimir Zelenszkij is felelős a háborúért, az ukrán államfő viszont azt mondta, Moszkva megvezette Washingtont. Egyelőre úgy tűnik, a béke a reméltnél távolabb van. 

Mintha újra eltűnt volna a tűzszünet, a béke tematikája a nemzetközi  közbeszédből. Mi ennek az oka? – kérdeztük Stier Gábort, a posztszovjet térség szakértőjét. A külpolitikai újságíró természetesnek tartja, hogy az irreálisan felfokozott várakozás után a béke kérdése a politikai közbeszédben kissé hátrébb szorult. „A téma, hogy úgy mondjam, kissé elfáradt. Ezt a trendet erősíti az a felismerés, hogy a béke még messze van, sőt a stabil és általános, mindenre kiterjedő tűzszünet tető alá hozása sem egyszerű feladat. Én például sikerként értékelném, ha ez még az idén sikerülne. S ha nem lehet gyors eredményt felmutatni, akkor keresni kell más témákat, hiszen a részletek már kevesebb embert érdekelnek” – mondta a a moszkvater.com nevű, elsősorban szláv országokkal kapcsolatos híreket publikáló portál főszerkesztője.

Szerinte a mind tanácstalanabb Donald Trumpon kívül, Moszkvától Kijeven át Brüsszelig lényegében egyik közvetlenül vagy közvetetten érintett fél sem siet, így nem érdeke a téma előtérben tartása a kommunikációban. „Legfeljebb olyan értelemben, hogy megtámogassa a saját érdekeit, és a másikat tegye felelőssé a lassú haladásért. Így aztán ahogy a világ belefáradt a háborúba, úgy viszonylag gyorsan elfogyott a béke témájához kapcsolódó lendület is. Az érdeklődés majd akkor erősödik fel, ha érezhető közelségbe kerül a tűzszünet lehetősége, majd felgyorsulnak a béke feltételeiről szóló tárgyalások is” – fogalmazott a Maszolnak Stier Gábor. 

A szumi csapásnak – a nyilvánvaló érzelmi hatáson túli – üzenetértékét firtató kérdésünkre az Oroszország-szakértő azt mondta: a támadás legfőbb üzenete, hogy a háború folytatódik, még a részleges tűzszünet sem lépett érvénybe. „Így egyrészt nincs mit megsérteni, másrészt a harcok intenzitását mindenki a lehetőségei szerint még fokozza is, hogy így jobb pozíciókból üljön le a majdani béketárgyalásokra” – hangsúlyozta a főszerkesztő. Úgy véli, az oroszok ezzel is egyértelműsítik: a háború folyik, fokozzák a nyomást, és lecsapnak minden katonai célpontra. Szerinte nem kizárt májusban még egy nagyobb offenzíva sem. 

Kapcsolódó

Zelenszkij Ukrajnába hívta az amerikai elnököt, hogy az saját szemével lássa a háborús pusztítást (VIDEÓ)

A 60 Minutes című műsorban kérte Donald Trumpot, hogy látogasson Ukrajnába. A beszélgetést még azelőtt rögzítették, hogy vasárnap az északkelet-ukrajnai Szumiban legalább 34 ember életét követelő orosz rakétacsapás történt.

Ukrajna Volodimir Zelenszkij háború Donald Trump

„Az ukránok igyekeznek az információs térben kiaknázni a támadás érzelmi hatását, ezzel is azt sulykolva, hogy az oroszok nem akarnak békét, velük nem lehet tárgyalni. Mivel ez az üzenet a Fehér Házba nem ér el, még Trumpékat is az orosz narratíva terjesztésével vádolják. Azt mélyen elhallgatják, hogy a csapás nem civilek ellen irányult, hanem a 117-es területvédelmi dandár állománygyűlését célozta. Ehhez az európai fősodor média asszisztál, ezt az ukrán forrásokból származó információt például nem is nagyon emlegeti. De arról is hallgat például, hogy most éppen az ukránok támadták a kurszki területet – 109 drónt le is lőttek –, s Kurszkban lakóházat ért találat, és civil áldozat is van” – fogalmazott a külpolitikai újságíró.

Stier Gábor szerint azzal, hogy az európai fősodor vezetői látványosan elítélik az akciót, alátámasztják az Ukrajna további támogatását célzó törekvésekeiket. „Washington ennek kapcsán is azt tartja szem előtt, hogy az eset ne akadályozza a tárgyalások folytatását. Kimondják, hogy a támadás nem civilek ellen irányult, ilyen értelemben hiba csúszott az akcióba, majd egy fordulattal Trump emlékeztet arra, hogy ezért kell a mielőbbi béke, és ha ő az elnök, a háború sem robbant volna ki. Minden fél azt hozza tehát ki ebből a sajnálatos esetből, ami az érdekét szolgálja” – mondta a szakértő.

Brüsszel látványosan szembehelyezkedik Washington akaratával

Dunda György, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója Facebook bejegyzésében azt írta, a virágvasárnapi orosz rakétatámadás még távolabb sodorja a  régóta dédelgetett tűzszünet esélyét. „Miben reménykedhetünk még? Abban egyre kevésbé, hogy a politikusok békét képesek teremteni, sőt, sokan mintha éppen ellene dolgoznának…” – fogalmazott az újságíró. 

Dunda György még a támadás előtt írt cikkében arra emlékeztetett, hogy elviekben az energetikai infrastruktúra vonatkozásában már életbe lépett a tűzszünet, ám a felek naponta megvádolják egymást annak be nem tartásával. „A következő lépés a Fekete-tenger térségi tűzszünet lett volna, de az oroszok abba csak úgy lennének hajlandóak belemenni, ha leveszik róluk a mezőgazdasági jellegű szankciókat. Azok nagy részét az Európai Unió léptette életbe, részükről viszont azt hallani, amíg az oroszok nem vonulnak ki Ukrajnából, maradnak a szankciók. Ez így patthelyzet, amivel az új amerikai adminisztráció sem tud mit kezdeni” - írta a lapigazgató.

Kiemelte: Brüsszel látványosan szembehelyezkedik Washington akaratával, az együttműködés helyett inkább a konfrontáció mélyül, elég csak a kibontakozó kereskedelmi vámháborúra gondolni. „Trump szeretne leszámolni a globalisták európai egyeduralmával, utóbbiak minden eszközt bevetnek, hogy túléljék ezt az időszakot, s majd újult erővel próbálják meg visszaszerezni a Fehér Házat. Ez a megosztottság jól jön a Kremlnek, Kijevnek már nem annyira” – fogalmazott az újságíró, megjegyezve: Ukrajna már kész a feltétel nélküli tűzszünetre, Oroszország azonban előzetes feltételeket szabott. „A tűzszünet idején nem érkezhet külföldi fegyversegély Kijevnek, le kell állítani a mozgósítást, választásokat szükséges kiírni, ezek a Kreml követelései. Mi lesz ezek után? Hogy lesz így béke?” – teszi fel a kérdést Dunda György.