Moszkvának egy sor gazdasági és geopolitikai előnye származhat a Washingtonnal folytatott tárgyalásokból, és ezek a célok akkor is elérhetők, ha közben az ukrajnai háború folytatódik.

Az elmúlt hetekben a nemzetközi közösséget foglalkoztató legfontosabb kérdések egyike az volt, hogy miként fogja tárgyalóasztalhoz kényszeríteni Oroszországot a januárban beiktatott Donald Trump, aki második elnöki mandátumát megelőzően az ukrajnai háború gyors lezárását ígérte.

Noha az ukránok kezdetben szkeptikusan viszonyultak a „24 órán belüli” béketeremtéshez, a republikánus politikus megválasztása után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelezte, hogy maga is pozitív elmozdulást vár Trump újfajta, „béke az erő révén” megközelítésétől. Kijevben abban bíztak, hogy noha Trump gyakran bírálta az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat, végül ő lehet az, aki több és hatékonyabb fegyvert – elsősorban nagy hatótávolságú rakétákat – ad Ukrajnának, kevésbé tart ugyanis az eszkalációtól, mint Joe Biden korábbi demokrata elnök. Időközben kiderült, hogy az új washingtoni adminisztráció éppenséggel Kijevvel szemben érvényesíti a „béke az erő révén” stratégiát. Kijevnek bőven jut a „korbácsból”, viszont Oroszország eddig csak „cukorkát” kapott.

Donald Trump megválogatja a szavait, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök neve felmerül, mivel a sértegetések nem szolgálják a békét – mint azt több alkalommal kifejtette. Ezzel szemben Zelenszkijt nevezte már „korlátozottan sikeres komédiásnak”, sőt diktátornak is. A hírhedt Ovális Irodabeli szóváltás után blokkolta az Ukrajnának szánt katonai segélyeket és a hírszerzési információk megosztását.

Előfeltételek sora

Az ukrán elnök több alkalommal felhívta a figyelmet, hogy az orosz elnök különféle ürügyekkel késleltetni fogja a fegyverszünetet, illetve valódi célja a békefolyamat kisiklatása és a háború meghosszabbítása. Zelenszkij szerint ahelyett, hogy Ukrajnára helyezne nyomást, az amerikai elnöknek Moszkvát kellene fenyegetnie további szankciókkal, hogy Putyint a feltételek elfogadására kényszerítse.

Orosz és amerikai tisztviselők hétfőn ismét találkoztak Szaúd-Arábiában, hogy a részleges tűzszünet technikai részleteiről tárgyaljanak. Ennek értelmében leállítanák az energetikai létesítmények és hajók elleni támadásokat a Fekete-tengeren. Miközben a sarokba szorított Ukrajna készen áll a teljes fegyverszünetre, Moszkva előfeltételek széles skálájával állt elő. Vlagyimir Putyin a 2022-es invázió egyetlen célkitűzéséről sem mondott le, de színleg támogatja Donald Trump béketeremtési törekvését, hogy megragadja a Washington és Moszkva közötti fagyos viszony oldódásának előnyeit.

„Moszkvából nézve a kapcsolatok javulása Washingtonnal gazdasági és geopolitikai áldást jelent – amit akkor is el lehet érni, ha az orosz rakéták továbbra is záporoznak Ukrajnára” – írja hétfői számában a New York Times magas rangú orosz külpolitikai tisztségviselőkkel készült interjúk alapján. Ezekből mindenekelőtt kiderül, hogy a Kreml külön kezeli az Ukrajnáról és az amerikai-orosz kapcsolatokról szóló tárgyalásokat.

Trump és Putyin olyan „kétoldalú napirenden” dolgozik, amely nem kapcsolódik Ukrajnához – nyilatkozta az amerikai újságnak Vjacseszlav Nikonov, az orosz parlament alsóháza külügyi bizottságának alelnöke. Hozzátette: az offenzíva folytatódik, de Putyin számára a kapcsolatok Amerikával sokkal fontosabbak, mint konkrétan Ukrajna kérdése. A Trumppal való együttműködésből olyan alapvető gazdasági előnyök származhatnak, mint például az amerikai repülőgépalkatrészek exporttilalmának feloldása vagy olyan széles körű geopolitikai előnyök, mint a NATO európai jelenlétének csökkentése.

Az oroszok ugyanakkor tudatában vannak, hogy – mint azt Alekszandr A. Dynkin, az orosz külügyminisztérium tanácsadója jelezte – Trump szereti a gyors üzleteket, és nem sokáig bajlódik a nehezen kibogozható problémákkal. Éppen ezért Putyin minden megtesz, hogy fenntartsa amerikai kollégája érdeklődését.

Fjodor Vojtolovszkij, a moszkvai Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója szerint Oroszország keresi egy szélesebb körű megállapodás lehetőségét, mielőtt beleegyezne bármilyen tűzszünetbe. Olyan modellt javasolhat, amely lehetővé teszi Oroszország és az Egyesült Államok, valamint Oroszország és a NATO számára, hogy egymás érdekeibe való beavatkozás nélkül éljenek együtt – osztotta meg Vojtolovszkij, aki az orosz külügyminisztérium és a Biztonsági Tanács tanácsadó testületének tagja is egyben. Azt is közölte, hogy Oroszország elfogadhat egy ENSZ békefenntartó erőt Ukrajnában, amennyiben abban nem vesznek részt NATO-országok csapatai.

A beszélgetésből kiderült, hogy Oroszország Trump üzleti logikájára próbál apellálni. Vojtolovszkij szerint Trump „üzletemberként” megértette, hogy az orosz eszközök jelenleg alulértékeltek. Az adott helyzetben Washington számára csábító lehet, hogy a Kreml eltávolítja az Egyesült Államokat a barátságtalan országok listájáról, és ezáltal lehetővé teszi az amerikai vállalatok számára, hogy Oroszországban üzleteljenek.

Moszkva különösen érdekelt a légiközlekedési ágazattal kapcsolatos tárgyalásokban, tekintettel azokra a kihívásokra, amelyekkel az orosz légitársaságok szembesülnek az amerikai gyártmányú repülőgépek szervizelése során. Cserébe Oroszország visszavonhatja az amerikai légitársaságok repülési tilalmát Szibéria felett, amit 2022-ben elrendelt, válaszul a nyugati szankciókra.

Anasztaszija Lihacseva, a moszkvai Közgazdasági Főiskola nemzetközi ügyekért felelős dékánja szerint nem valószínű, hogy Trump belemegy a szankciók gyors és messzemenő enyhítésébe. Viszont ennél jóval kevesebb is nagyon sokat jelentene Moszkvának. Az Egyesült Államokkal való kapcsolatok olvadása azt üzenné a nagyvilágnak, hogy Oroszország már nem problémás partner. Következésképp, ha fenn is maradna a büntetőintézkedések nagyobb része, enyhülne a végrehajtás szigora, megkönnyítve ezáltal az orosz vállalatok globális működését.

Mit szól a nép?

Kritikusai szerint a washingtoni kongresszus két házában többséggel rendelkező republikánus elnök Ukrajna kérdésében csakis az üzleti ösztöneire hallgat, miközben ezek egyre gyakrabban vezetik az amerikai közvélemény álláspontjával nem feltétlenül egyező következtetésekre.

Egy friss felmérés szerint az amerikaiak 46 százaléka úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok nem tesz eleget Ukrajna megsegítéséért. Ez 16 százalékpontos növekedést jelent decemberhez képest, illetve rekordnak számít a 2022. februári orosz invázió kezdete óta. Ugyanakkor csökkent azoknak az aránya, akik szerint az Egyesült Államok eléggé (23) vagy túlságosan (30) segíti Ukrajnát. A számok ilyetén alakulását egyes elemzők azzal hozzák összefüggésbe, hogy Zelenszkij kidobása az Ovális Irodából rokonszenvet váltott ki.

Trump „cukorka és korbács” stratégiája úgy vethet véget a háborúnak, hogy kapitulációra kényszeríti Ukrajnát, miközben ösztönzi Vlagyimir Putyin orosz elnököt a meghátrálásra, de nem feltétlenül az amerikai külpolitika hosszú távú érdekeinek megfelelő feltételek mellett. Így látják legalábbis az amerikaiak. Egy friss kutatás szerint a felnőtt lakosság mindössze 39 százaléka gondolja azt, hogy Trump tisztességesen bánik Oroszországgal és Ukrajnával, 55 százalék szerint Oroszországot részesíti előnyben. Egy múlt heti közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy az amerikaiak 61 százaléka szerint Trump nem eléggé kemény Oroszországgal szemben.

Mindent egybevetve úgy tűnik, hogy az amerikaiak nem hajlamosak annyira a mindenáron történő békére, mint Trump – állapítja meg az adatokat elemezve a Washington Post.