„24 órán belül” véget vetne az ukrajnai orosz inváziónak, és „kivezetné” az Egyesült Államokat a háborúból – állította teljes meggyőződéssel Donald Trump, a nemsokára hivatalba lépő amerikai elnök kampánya során. Ady András külpolitikai elemző a Maszol megkeresésére elmondta, véleménye szerint Trump „radikális” békeajánlata valójában a politikai kampány egyik eszköze volt, inkább jól hangzó, mintsem reális megoldás. 

Az elemző úgy véli, hogy Trump javaslata nem a valódi békét célozza, hanem inkább „fegyvernyugvást” próbál kialakítani. Szerinte az ukrán–orosz konfliktusban nem lesz egyszerű békepaktum, hiszen olyan körülmények között, hogy „nem hajlandók területi engedményeket tenni, nem akarnak letenni arról, hogy visszaszerezzék a háború előtti határt”, igazán nehéz a helyzet. Mint mondta, Donald Trump elképzelését nem tudja komolyan venni, úgy véli, hogy ez egyszerűen arról szól, hogy mondania kellett valamit, ami megfelelően radikálisan hangzott. „Időközben neki is muszáj volt szembenéznie a realitással, nem utolsósorban azzal, hogy óriási felháborodás volt Európában emiatt a bejelentés miatt. Felrótták neki, hogy ezt az egész ügyet ilyen könnyedén kezelte mindenféle tények, helyzet- és fronthelyzetismeret nélkül.”

Trump részletekkel szolgál az elképzeléseiről 

Ady András közölte, a trumpi kampánystábnak ugyan nem sikerült higgadtabb, megfontoltabb válaszadásra bírnia őt, de úgy látszik, hogy ezen a vonalon mégiscsak valahogy működésbe lendült, és bár nem vonta vissza ezt az elképzelését, megpróbált finomítani, részletekkel szolgálni az elképzeléseit illetően. Azóta jelenik meg tulajdonképpen a trumpi, sokak által békefolyamatnak vagy béketervnek titulált elképzelés. „Nem erről van szó. Ezt remélem, hogy ő is gyanítja. Ebben a kérdéskörben valójában nem lehet szó egy egyszerű békepaktum megkötéséről. A maximum, amit elérhet, az fegyvernyugvás”. 

A külpolitikai elemző szerint Trump ennek mentén próbálta újrafűzni elképzelését, igazodni egy kicsit az európai elképzelésekhez is. Az európai államok ugyanis nagyon szeretnék elodázni a NATO-csatlakozás kérdéskörét Ukrajnát illetően. „A nem kimondott elképzelések között az van, hogy legalább 5-10 évet, de lehetőleg minél többet halasszák ennek a kérdésnek a megtárgyalását. Már azért is, mert szembemegy a NATO-charta egyik alapvető megkötésével, névszerint azzal, hogy háborús konfliktusban lévő országgal nem köthet a NATO csatlakozási szerződést” – tette hozzá.

Ady András közölte: elindultak a találgatások. Van olyan elképzelés is Európa részéről, hogy az oroszok által lecsatolt rész nélkül be lehetne engedni a NATO-védőernyő alá Ukrajnát, de egyelőre az sem tűnik valószínűnek „Nem merik megtenni, nem merik megkockáztatni a légtérzárást, nem merik megkockáztatni Macron elképzelését, miszerint először szakértőket, aztán fegyverrendszer-kezelőket, majd adott esetben talpasokat küldjenek oda védeni az orosz megszállás nélküli ukrán részt.”

Bideni elképzelés 

A bideni elképzelés a nagy hatótávolságú fegyverrendszerek használatáról, engedélyezésről szól, amiről az elemző sajnálattal állapította meg, hogy nagyon későn érkezett. „Ezek azok az úgynevezett csodafegyverek, most már nem valószínű, hogy csodát fognak eredményezni. Ennek megfelelően a trumpi elképzelés is árnyalódott. Immáron 10-20 éves halasztást vizionál a NATO csatlakozásra, illetve a frontvonalak, fegyveres érintkezések fagyasztását szorgalmazza, mondván, hogy mindez arra szolgálna, hogy a két szemben álló fél, Putyin és Zelenszkij üljenek le, és tárgyalják át ezt a kérdéskört, mozduljon ki a békefolyamat kialakítása irányába a helyzet. A hitelprobléma az, hogy Zelenszkijnek is körülbelül egy hónapja volt egy ingadozó, tapogatózó cikke, amelyben elméletileg utalt arra, hogy hajlandó lenne az oroszok által megszállandó vagy megszállás alatt lévő területekről lemondani, amennyiben a NATO-ba jutás folyamata felgyorsul és konkrétummá válik.”

Zelenszkij népszerűségi indexe

Az MTI beszámolója szerint, ha december 15-én lennének a választások, az ukránok mindössze 22 százaléka szavazna újra Zelenszkijre, és csupán 16 százalékuk választaná őt az első fordulóban. 

Az elemző szerint nagyon nehéz „hőmérőzni” az ukrajnai hangulatot, most már lassan három éve képtelenek életbe léptetni azt a törvénykezést, ami lehetővé tenné nagyobb tömegek sorozását és frontra szállítását. A talpasokkal nagyon-nagyon rosszul állnak. „Annak még ellenáll Zelenszkij, hogy még lejjebb szállítsák a sorozási korhatárt. Ha jól tudom, most 25 év, de hogy még lejjebb, tehát 17-18 évre csökkentsék, erre egyelőre nincs kilátás. Ennek még ellenáll, de sajnos nem működik ez az elképzelés. Nincsenek katonák.”

Ady András alaptalannak tartja azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint Ukrajnában 17 éves fiatal fiúkat az utcáról erőszakkal szednének össze, hogy besorozzák. Véleménye szerint ez az orosz befolyásolási kampány része. „Oroszország felmutathatja továbbra is azt, hogy „mi nem sorozunk”, azzal viszont nem verik a mellüket, hogy az észak-koreaiak mit keresnek ott. De azt el lehet mondani, hogy az oroszok nem merik, Putyin sem meri bevezetni a sorozást. Nagyon jól tudja, hogy nagyon-nagyon komoly, szociális megmozdulások, ellenkezések következnének be Oroszországban. Ezt most nem biztos, hogy kibírná a rezsim a szíriai történések folyamán sem” – véli az elemző.

A szakember érdekesnek tartja, hogy amit Donald Trump próbál kihozni ebből a helyzetből, nagyon hasonlít arra, amit annak idején a G20-as találkozón vetett fel először Recep Tayyip Erdogan. A török elnök közölte: Ankara segíthetne az Ukrajna és Oroszország közötti háború békés befejezésében.

Orosz veszteségek 

„Most már ténnyé alakult az, hogy az orosz oldalról 1000-1200 emberes napi veszteségről lehet beszámolni, néhány kilométer terület elfoglalása mellett ezt lehet felhozni eredményként. Ettől eltekintve például Pokrovszk és az egész dél-nyugati Donbász régió bajban van. Ugyanakkor a Biden-adminisztráció megpróbál az utolsó pillanatig – most már egy kicsit későn – minden paripát, minden pénzt és minden fegyvert átnyomni, amit lehet. Valószínű, hogy várhatók további kötelezettségvállalások ebben a tekintetben, amelyek adott esetben túlmutatnak majd január 20-án, Trump »trónra kerülése« után, és még ideig-óráig kifejtik hatásukat”– emlékeztet Ady András. 

A külpoiltikai elemző szerint nem mellékes az európaiak próbálkozása sem, hogy vállalnak, amennyit csak lehet, azt próbálják szuggerálni, hogy Európa – adott esetben Amerika támogatása nélkül is – képes lesz majd biztosítani a fegyverutánpótlást és munícióutánpótlást Ukrajna számára.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök december 11-én este közzétett a saját Facebook-oldalán egy bejegyzést, amelyben arról számol be, hogy Zelenszkij egyértelműen elutasította és kizárta a karácsonyi tűzszünetre vonatkozó javaslatot, és a nagyszabású fogolycserére vonatkozó javaslatot is.

Ady András a fogolycserére vonatkozó javaslattal kapcsolatosan úgy véli, hogy ez szőnyeg alatt továbbra is zajlik. „Ha ebben az egész konfliktusban valami működött, valamilyen közvetítés, valamilyen mediálás, az mindenképpen a fogolycserék voltak. Az, hogy ezek közül nagyon sok nem érte el a média ingerküszöbét, az másik dolog. Vagy nem szólt róla a felek egyike sem, nem akartak hírt adni róla, de ez szerintem még működőképes, és az is lesz.”

Reális esély Trump elképzelésének létrejöttére?

A szakember szerint nehéz megjósolni azt, hogy valóban megvalósul-e az amerikai elnök elképzelése, de azt mindenképpen szem előtt lehet tartani, hogy Donald Trump „utál veszíteni”, illetve vesztesként feltűnni. „Amennyiben Donald Trumpnak az a benyomása, és az a visszajelzés számára, hogy győztesként léphet fel, nagyon-nagyon gyorsan meg fogja ragadni az alkalmat, és megpróbálja. Amennyiben végre valahára összejön egy fegyvernyugvás, akkor megpróbálja ezt sokkal hangzatosabban eladni, békefolyamatról fog beszélni, nem fegyvernyugvásról. De elméletileg onnan, abból a pillanatnyi nyugvópontból van pár százalék sansz arra, hogy kiszélesítsék ezt a kezdeményezést” – summázta Ady András, hozzátéve, hogy az opitmista hangvétel ellenére meggyőződése, hogy a jövő év is a háborúról fog szólni.