Az amerikai ajánlat nemcsak az ukránok által kért biztonsági garanciákat nem tartalmazza, Kijev abban sem lehet biztos, hogy számíthat-e a továbbiakban katonai támogatásra az oroszokkal tárgyaló Egyesült Államoktól.

Az ukránok alaposan elszámították magukat, amikor az új technológiákhoz szükséges ásványi anyagokkal próbálták „megvásárolni” az Egyesült Államok pénzügyi-katonai támogatásának folytatását a Biden-éra lezárultával. A Trump-adminisztráció által javasolt, több alkalommal átírt megállapodás tervezete több amerikai hírforrás szerint is csupán halvány utalásokat tartalmaz a Kijev által kért biztonsági garanciákra, miközben gyakorlatilag amerikai ellenőrzés alá helyezi Ukrajna ásványi kincseit – kezdve az olajjal és a gázzal egészen a ritkaföldfémekig.

A dokumentum szerint az ukrán kormány lemond a természeti erőforrások, köztük az ásványok, az olaj és a gáz jövőbeni pénzzé tételéből származó bevételeinek feléről, valamint a kapcsolódó infrastruktúra, például cseppfolyósított földgáz-terminálok és kikötők működtetéséből származó bevételeiről. Ezek egy alapba folynának be, amelyet az Egyesült Államok kontrollálna az amerikai törvények által megengedett maximális mértékben. Nem világos, hogy ezt hogyan értelmeznék. Az alap nem támaszkodna a már meglévő természeti erőforrás-üzletágakból, például bányákból és olajkutakból származó bevételekre.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök először tavaly ősszel vetette fel az ásványszerződés ötletét a „győzelmi stratégiája” részeként. Közvetlenül az amerikai elnökválasztás után Trumpnak is bemutatta a tervet azzal a céllal, hogy gazdasági szempontból érdekeltté tegye az ukrajnai háború további finanszírozását nyíltan ellenző republikánus politikust. Azonban a Donald Trump köreihez tartozó üzletemberek a The New York Times szerint már 2023 második felében érdeklődést mutattak Ukrajna altalajkincsei iránt. Ehhez a csoporthoz tartozik Ronald S. Lauder, Trump egyik dúsgazdag barátja, aki elültette az elnök fülében az ásványi anyagokban ugyancsak bővelkedő Grönland megvásárlásának ötletét.

Az Associated Press (AP) összesítése szerint az amerikai kormány illetékes hivatala által stratégiai szempontból kritikus ötven ásvány közül Ukrajna hússzal rendelkezik. Köztük vannak a csúcstechnológiás eszközök és a tiszta energia előállításához nélkülözhetetlen anyagok, mint a titán, lítium, urán, grafit, mangán, valamint több is a ritkaföldfémekként emlegetett csoportból. Az AP-nak nyilatkozó szakértő felhívta a figyelmet, hogy az ukrajnai ásványokra vonatkozó becslésekkel csínján kell bánni, ugyanis a lelőhelyek térképeit a Szovjetunió idején készítették, és azóta nem aktualizálták. Márpedig a szovjet időkben a geológusoknak megérte “felnagyítani” a talált tartalékokat.

Nem utolsó sorban az ásványkincsek számottevő része az Oroszország által megszállt területeken található. Amúgy hétfőn az orosz elnök maga is felajánlotta együttműködését a ritkaföldfémek fejlesztésében, többek között az „új régiókban”. Ezzel nyilvánvalóan az elfoglalt ukrán területekre utalt Vlagyimir Putyin.

Az amerikai válasz alulmúlta a legpesszimistább kijevi várakozásokat. A humanitárius, pénzügyi és katonai támogatás folytatása és a jövőbeli biztosági garanciák helyett a Trump-adminisztráció benyújtotta a számlát az ukránoknak az eddigi segélyekért. A Scott Bessent pénzügyminiszter által február 12-én Kijevben ismertetett, és több nyugati médiumnak kiszivárogtatott javaslat lényegében azt kérte Ukrajnától, hogy adja át az Egyesült Államoknak az ásványkincsei kitermeléséből származó bevételek felét az eddig kapott támogatások fejében, azaz mindenféle ellentételezés nélkül. Bessent ragaszkodott hozzá, hogy Zelenszkij azonnal írja alá a dokumentumot. Általános meglepetésre az ukrán elnök nemet mondott a számos kommentátor szerint maffiastílusú „visszautasíthatatlan ajánlatra”.

Azóta tartanak a felek között az egyezkedések és Washington részéről a nyomásgyakorlás. Ennek részeként Trump diktátornak titulálta Zelenszkijt, és hasonló, dehonesztáló megjegyzéseket tettek a kijevi vezetésre az amerikai kormányzat más képviselői is. Mi több, az eredeti javaslatot kiegészítették azzal, hogy az ukrajnai ásványalapot addig kell feltölteni, amíg a végösszeg el nem éri az 500 milliárd dollárt. A Washington Post ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy tavaly Ukrajna természeti erőforrásaiból alig több mint egymilliárd dollár folyt be. Ennek alapján Ukrajna évszázadokra az amerikaiak adósa lenne.

Zelenszkij több más okból is fenntartásokkal kezelte a Trump-adminisztráció javaslatát. Mindenekelőtt nem szabályos kétoldalú szerződésről volt szó, hanem csupán egy „egyetértési memorandumról”, amelyet jogvita esetén New York állam törvényei szerint értelmeztek volna. A megállapodás semmire nem kötelezte volna az amerikai kormányzatot, még kevésbé a potenciális amerikai befektetőket, miközben Ukrajna elveszítette volna a kitermelési jogot a saját ásványkincsei fölött. Nem utolsó sorban Ukrajna biztonsági garanciákat akar, hogy egy tűzszünet vagy békemegállapodás után ne kelljen tartania – néhány éven vagy akár hónapon belül – újabb orosz támadástól.

Mike Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a múlt héten azzal próbálta lehűteni a kijevi kedélyeket, hogy az ukránok számára az Egyesült Államok részvétele a természeti erőforrások ukrajnai kitermelésében a valaha remélt legjobb biztonsági garancia, „sokkal több, mint egy újabb raklap lőszer”.

Szerdán Donald Trump személyesen jelentette be, hogy két heti egyeztetés után a felek készen állnak az ásványszerződés aláírására, és pénteken Washingtonban fogadja az ukrán elnököt. A több amerikai hírforrás által is megszerzett legújabb megállapodás-tervezet szerint az Egyesült Államok „támogatja Ukrajna erőfeszítéseit a tartós béke megteremtéséhez szükséges biztonsági garanciák megszerzésére”, illetve „lépéseket tesz a kölcsönös befektetések védelme érdekében”. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok elkötelezi magát az erőforrás-lelőhelyek védelme mellett, amelyek közül néhány közel van a frontvonalhoz – mutatott rá a Times hozzátéve ugyanakkor, hogy Trump egy szerdai kabinetülésen kijelentette: „nem fogok túl sok biztonsági garanciát nyújtani, azt Európának kell megtennie”.

A kijelentés alapján nem sok hatása volt annak, hogy Emmanuel Macron francia elnök hétfőn a Fehér Házban kijavította az amerikai és az európai hozzájárulás mértékéről légből kapott adatokkal dobálózó amerikai elnököt.

Az új tervezetben már nem szerepel az 500 milliárd dolláros összeg. Viszont a Trump által többször emlegetett 350 milliárd dollár is nagyságrendekkel több az amerikai támogatás valós összegénél. A 2022-es invázió óta az USA januárig 66 milliárd dollár értékű katonai és 54 milliárd dollár értékű egyéb segélyt küldött Ukrajnának. Ez összesen mintegy 120 milliárd, miközben Európa körülbelül 139 milliárd dollárt küldött ebben az időszakban a Kieli Világgazdasági Intézet szerint.

Zelenszkij szerdán újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy a biztonsági garanciák említése prioritás volt számára a tárgyalások során, és enélkül Ukrajna nem tekintheti sikeresnek a megállapodást. Fontos előrelépésnek nevezte továbbá, hogy az egyezséget nem a múltbeli segélyek ellentételezéseként fogalmazták meg, és a megállapodás nem hivatkozik „adósként” az ukránokra.

Szintén szerdán Denisz Smihal ukrán miniszterelnök azt mondta, hogy a biztonsági garanciákról szóló új mondat beszúrásához az Egyesült Államok még nem járult hozzá. Hangsúlyozta viszont, hogy sem Zelenszkij, sem az ukrán kormány más tisztviselői nem írnák alá az ásványokról szóló megállapodást, ha a biztonsági garanciákra vonatkozó rész kimaradna belőle.