A legtöbb elemző azt valószínűsíti, hogy a csütörtöki dél-koreai csúcstalálkozón Hszi Csin-ping és Donald Trump megállapodik egy fegyverszünetben. De a tárgyalás önmagában győzelem Kína számára, ugyanis azt jelzi, hogy Peking egyenrangú az Egyesült Államokkal a globális színtéren.

Donald Trump első elnöksége idején a semleges szemlélő értékelése szerint is alaposan elbánt Kínával, elsősorban a vámtarifái révén. Az azóta eltelt évek alatt azonban a pekingi vezetés alaposan felkészült a következő „csatára”. Számos nyugati megfigyelő szerint ezúttal Kína nemcsak megvédeni tudja magát, de vissza is tud vágni az Egyesült Államoknak. Sokévi következetes készülődés eredményeként egyes megfigyelők szerint Kína van előnyben. Peking nyerésre áll a kereskedelmi háborúban – állapította meg legfrissebb számában az Economist.

Washington és Peking között hónapok óta megy az adok-kapok. A Trump-kormányzat szigorította a technológiai exportkorlátozásokat és több alkalommal is olyan mértékű vámokkal fenyegette meg Kínát, amelyek bevezetése lényegében a két ország közötti forgalom leállását eredményezné számos iparágban.

Trump több alkalommal jelét adta annak a meggyőződésének, hogy Amerika fölényben van, azaz egy kereskedelmi háborúban képes elviselni több „fájdalmat”, Kína pedig gyenge. A valóság ezzel szemben az, hogy Peking egyáltalán nem rettent meg Washington fenyegetőzéseitől, és nem könyörgött kedvezőbb elbírálásért – ahogy arra Trump számított –, hanem saját szankciókkal vágott vissza.

Nem működött a „fojtó stratégia”

Trump stratégiája lényegében ugyanaz, amit elődje is követett: technológiai exportkorlátozásokkal igyekszik akadályozni Kínát, hogy utolérje az Egyesült Államokat a fejlett félvezetők fejlesztésében. A Biden-adminisztráció 2023 őszén szűkítette azon félvezetőtípusok számát, amelyeket amerikai cégek eladhatnak Kínának, mégpedig a mesterséges intelligencia alkalmazásokhoz használt grafikus chipekkel és kifinomult chipgyártó berendezésekkel.

Elemzők már akkor figyelmeztettek: a Kína ellen indított technológiai háború legfeljebb késleltetni tudja a feltörekvő ázsiai nagyhatalom fejlődését. Mi több, éppen az amerikai korlátozások hatására Peking jelentősen felgyorsította a képességei kiépítésére irányuló beruházásokat és fejlesztéseket.

Az első meglepetést a Huawei kínai távközlési óriásvállalat okozta, amikor piacra dobott egy új okostelefont, amelyet saját gyártású 7 nanométeres processzor hajt. Ez szakértők szerint azt mutatta, hogy Kína gyártási képességei túljutottak azon a ponton, hogy Washington megállíthatná az ázsiai óriás fejlődését. Idén januárban pedig valóságos pánik tört ki a Szilícium-völgyben, miután egy kvázi ismeretlen kínai cég, a DeepSeek piacra dobott egy mesterségesintelligencia-modellt, amely felülmúlta a legjobb amerikai termékeket, ráadásul az amerikai megfelelőknél nagyságrendekkel olcsóbban és a washingtoni exportkorlátozásoknak „köszönhetően” jóval kevésbé fejlett chipekkel építették ki.

Kvázi monopólium

Noha az elmúlt években erőteljesen felzárkózott, a chipgyártásban Kína továbbra sem érte utol az Egyesült Államokat. Ugyanakkor Peking sikerrel azonosított egy területet, ahol az USA sérülékeny, ez pedig a ritkaföldfémek előállítása. Egészen pontosan ezen a téren Amerika sérülékenysége nem adottság, hanem jórészt a kínai vezetés stratégiai előrelátásának és következetes munkájának az eredménye.

A ritkaföldfémek nélkülözhetetlenek a számítógépes chipek és védelmi technológiák gyártásában, az okostelefonoktól a vadászgépekig mindenben. Noha ezek az ásványok a Föld számos pontján fellelhetők, a feldolgozásukban Kína óriási előnyre tett szert, elsősorban a tőkeerős nyugati államok vízióhiányának „köszönhetően”. Mára Kína kvázi monopóliumot élvez a ritkaföldfémek előállításában, ezek mintegy 90 százalékát kínai vállalatok dolgozzák fel.

Miután Donald Trump elindította áprilisban a vámháborúját, Peking kezdeti „válaszcsapásként” korlátozta hét ritkaföldfém exportját, majd október elején váratlanul bejelentette, hogy november elsejei hatállyal szigorítja valamennyi ritkaföldfém kivitelét. Az új szabályozás ráadásul megkövetelné, hogy a világ bármely pontján az ilyen nyersanyagot felhasználó gyártók engedélyt kérjenek Pekingtől – kizárólag polgári, azaz nem katonai és nem kettős felhasználásra.

Megfigyelők szerint a szabályozás merev alkalmazása az amerikai gyárak jelentős részének leállásához vezetne hosszabb távon. De például a világ számos légiereje által áhított F-35-ös lopakodó harcigép előállításához nem kevesebb mint 400 kg ritkaföldfémre van szükség.

Nem véletlen az Egyesült Államok dühös reakciója, legalábbis a nyilvánosság előtt. A színfalak mögött a Trump-adminisztráció belátta, hogy Peking torkán nem tud lenyomni bármilyen alkut a vámok fenyegetésével – ellentétben mondjuk az Európai Unióval. Ennek köszönhető a hétfőn bejelentett kereskedelmi megállapodás, illetve az, hogy Trump mégis leül Hszi Csin-ping kínai elnökkel Dél-Koreában, pedig az exportkorlátozások bevezetése utáni első reakciója a kivonulás volt.

Az Egyesült Államok nincs hozzászokva ahhoz, hogy bármely ország „feleseljen” vele, azonban „Kína nyomása hatékonynak bizonyult” – állapította meg az Economist. A neves gazdasági magazin emlékeztetett, hogy Peking már tavasszal, a „felszabadulás napi” vámok meghirdetése után is tárgyalóasztalhoz tudta kényszeríteni Washingtont.

Az Egyesült Államok nyilván szabadulni próbál Kína szorításából. Az amerikai elnök kedden többek között a ritkaföldfémekről írt alá keretmegállapodást Japán új miniszterelnökével, Takaicsi Szanaéval. Korábban Ausztráliával kötött hasonló egyezséget. Azonban szakértők szerint Kína akkora előnyre tett szert a feldolgozási technológiák tökéletesítésével, hogy a potenciális versenytársaknak több évbe telhet a felzárkózás.

Kapcsolódó

Enyhül a vámháború? – Megállapodott a keretekben az Egyesült Államok és Kína

Az Egyesült Államok és Kína megállapodott a kétoldalú kereskedelmet szabályozó egyezség kereteiben, és lekerülhet a napirendről az újabb amerikai büntetővám. 

látogatás Donald Trump Egyesült Államok Kína vámháború

Néhány nappal a Trump elnökkel kitűzött találkozó előtt a Kínai Kommunista Párt ismertette a következő ötéves tervet, amely a New York Times elemzése szerint azt sugallja – nem meglepő módon –, hogy Peking továbbra is az exportkorlátozások felhasználásán fog dolgozni, gazdasági és biztonsági érdekeinek védelmében. A kínai kormány „javítani fogja az exportkorlátozási és biztonsági felülvizsgálati mechanizmusokat” – áll a dokumentumban. A nemzetbiztonsági célokról szóló rész azt is megjegyzi, hogy Kína „fokozni fogja a stratégiai ásványkincsek feltárását, fejlesztését és tartalékainak létrehozását”.

A legtöbb elemző azt valószínűsíti, hogy a csütörtöki dél-koreai csúcstalálkozón Hszi Csin-ping és Donald Trump megállapodik egy fegyverszünetben, amely magában foglalja a bejelentett amerikai vámok visszavonását és Kína legújabb exportkorlátozásainak felfüggesztését.

A CNN szerint bármi lesz is a csütörtöki Trump-Hszi találkozó eredménye, a tárgyalás önmagában győzelem Kína számára, ugyanis olyasmit jelez, amire Peking régóta vágyott: Kína egyenrangú az Egyesült Államokkal a globális színtéren.