Egyre durvul Washington és Peking technológiai háborúja

Szőcs Levente 2023. október 20., péntek, 10:04

Rossz hír, hogy Kína gyártási képességei máris túljutottak azon a ponton, ahol a Biden-kormányzat meg akarta állítani a feltörekvő ázsiai nagyhatalom fejlődését.

Az ukrajnai és az izraeli „forró” háborúval párhuzamosan teljes gőzzel zajlik az amerikai-kínai technológiai háború, amelynek újabb fejezete nyílt meg éppen Joe Biden elnök keddi, közel-keleti látogatására időzítve. Az amerikai kereskedelmi minisztérium bejelentette, hogy tovább szigorítják az egy évvel korábban bevezetett, átfogó exportellenőrzési korlátozásokat. A Biden-adminisztráció szűkítette azon félvezetőtípusok számát, amelyeket amerikai cégek eladhatnak Kínának, mégpedig a mesterséges intelligencia alkalmazásokhoz használt grafikus chipekkel és kifinomult chipgyártó berendezésekkel.

A kormányzati közlemény szerint az új korlátozások a meglévő szabályozásban lévő kiskapukat hivatottak bezárni, nagy kérdés azonban, hogy eredményesebbek lesznek-e az eddigieknél. Az üzleti szféra képviselői már a korlátozások belengetésekor, a nyár közepén kételyeiknek adtak hangot a szankciós politika hatékonyságával kapcsolatban. A Biden-adminisztráció több tagjával folytatott konzultáción egyúttal aggodalmukat fejezték ki, hogy a szigorítások olyan kínai válaszlépéseket válthatnak ki, amelyek befolyásolhatják egyrészt a nyersanyagellátást, másrészt a Kínába irányuló exportot, miközben a feltörekvő ázsiai nagyhatalomba irányul évente a globális chipgyártás mintegy harmada. (Az 555,9 milliárd dolláros piacon a kínai beszerzések 180 milliárdot tesznek ki.)

Fotó: Adobe Stock

Az amerikai chipgyártók érvei a jelek szerint nem győzték meg a washingtoni kormányzatot, vagy legalábbis gyengébbnek bizonyultak a nemzetbiztonsági aggályoknál. „Az exportellenőrzés hatékony nemzetbiztonsági eszköz” - írták, hangsúlyozva, hogy az amerikai aggályok a Kínai Népköztársaság „katonai-polgári fúziója és katonai modernizációja kapcsán” merülnek fel. Konkrétan Washington azt szeretné megelőzni, hogy Kína hozzájusson olyan fejlett chipgyártó berendezésekhez, amelyek szükségesek a következő generációs fegyverek vagy a katonai alkalmazásokban (is) használható új technológiák – például a mesterséges intelligencia – fejlesztéséhez.

Válaszul Kína júliusban betiltotta a chipgyártásban nélkülözhetetlen két ritka földfém, a gallium és a germánium exportálását. Pontosabban baráti országoknak továbbra is eladható a két földfém, és néhány kiviteli engedélyt jóvá is hagyott a pekingi vezetés, viszont a potenciális vásárlók többsége amerikai, európai vagy japán cég lenne. Következésképp mindössze egy hónappal a kínai exportkorlátozás bejelentése után a germánium és a gallium nemzetközi kereskedelme gyakorlatilag nullára csökkent – mutat rá a CNN elemzése.

Kapcsolódó

Kína felfüggeszti az együttműködést az Egyesült Államokkal

Kína bejelentette pénteken, hogy felfüggeszti az együttműködést az Egyesült Államokkal egy sor területen, egyebek mellett leállítják a párbeszédet magas rangú katonai parancsnokok között Nancy Pelosi amerikai házelnök tajvani látogatása miatt.

diplomáciai kapcsolat Amerikai Egyesült Államok Kína Tajvan Kínai–tajvani konfliktus

Kína kvázi monopóliumot élvez a két földfém előállításában: tavaly a finomított germánium 68 százalékát, a gallium 98 százalékát az ázsiai országban termelték. Bár a két ásvány „csupán” néhány százmillió dollárt tesz ki a globális kereskedelemben, hiányuk több billió dolláros ágazatokat ingathat meg, kezdve a védelemtől az elektromos járműveken át a kommunikációig. Léteznek ugyan alternatívák, azonban egy Kínától független ellátási lánc kiépítése mintegy 20 milliárd dolláros beruházást, illetve nem utolsó sorban több évet venne igénybe – mutatott rá a CNN által idézett Marina Zhang, a Sydney-i Műszaki Egyetem docense.

Amúgy a Kína ellen indított technológiai háború legfeljebb késleltetni tudja a feltörekvő ázsiai nagyhatalom fejlődését – figyelmeztetnek szakértők. A Foreign Affairs amerikai folyóirat múlt heti tanulmánya felhívja a figyelmet, hogy Peking jelentősen felgyorsította a képességei kiépítésére irányuló beruházásokat és fejlesztéseket – éppen az amerikai korlátozások hatására. Augusztusban a Huawei kínai távközlési óriásvállalat piacra dobott egy új okostelefont, amelyet saját gyártású 7 nanométeres processzor hajt. Ez azt mutatja, hogy Kína gyártási képességei máris túljutottak azon a ponton, ahol a Biden-kormányzat meg akarta állítani az ázsiai óriás fejlődését.

Kapcsolódó

Kína több katonai technológiában is behozhatatlan előnyre tehetett szert

Néhány kulcsfontosságú katonai technológiával kapcsolatos kínai kutatások annyira előrehaladottak, hogy Peking előnye behozhatatlannak tűnik az Egyesült Államok és szövetségesei számára – kongatta meg a vészharangot egy ausztráliai agytröszt.

hadsereg technológia katonaság harci gépek Kína

Szintén az amerikai korlátozásokkal magyarázza a tanulmány, hogy Kína elkezdett felzárkózni az Egyesült Államokhoz a fejlett chipek tervezése terén – ebben eddig egyértelmű világelsők voltak az amerikaiak -, valamint behozhatatlannak tűnő előnyre tett szerint a kevésbé fejlett, de piaci szempontból annál fontosabb, ún. örökölt (legacy) chipek gyártása terén. Ezek kevésbé fejlett technológiával készülnek, viszont – a legfejlettebb processzorokat leszámítva - lényegében mindenhez szükség van rájuk, kezdve az ipari berendezésektől a kritikus infrastruktúrán át a fegyverrendszerekig és az elektromos autókig. Ezen a téren is a kínai ambíciók túlszárnyalták az amerikai aggodalmakat – fogalmaz a FP tanulmánya hangsúlyozva, hogy – miközben a Biden-kormányzat nemzetbiztonsági megfontolásokkal indokolja a technológiai korlátozásokat – éppenséggel erősödhet az Egyesült Államok függése a kínai félvezetőktől. A legacy chipek fontosságát mutatja, hogy a Covid-19 világjárvány idején a globális félvezetőhiány az autóipar legégetőbb problémájává nőtte ki magát.