Néhány kulcsfontosságú katonai technológiával kapcsolatos kínai kutatások annyira előrehaladottak, hogy Peking előnye behozhatatlannak tűnik az Egyesült Államok és szövetségesei számára – kongatta meg a vészharangot egy ausztráliai agytröszt.

Kína számottevő előnyre tett szert a hiperszonika, az elektronikus hadviselés és a kulcsfontosságú búvárképességek terén – állítja az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet (ASPI). A legtöbbet idézett kutatási cikkek tíz százalékának áttekintése alapján az agytröszt megállapította: 23 kulcsfontosságú kategóriából 19-ben Kína vezet – köztük olyanokban, amelyek valószínűleg fontos szerepet játszanak Pekingnek abban a törekvésében, hogy katonai dominanciára tegyen szert a csendes-óceáni térségben és azon túl.

A jelentés – amelynek az Amerika Hangja rádiócsatorna weboldala ismertetett – figyelmeztet: Kína előnyének mértékű alapján félő, hogy övé lesz a jövőbeni technológiai áttörések zöme az említett területeken. A megállapítást alátámasztandó az elemzés kitér arra, hogy a hiperszonikát illetően a 10 vezető kutatóintézet közül kilenc Kínában található, és szintén Kína ad otthont a tenger alatti drónok 10 legfontosabb kutatási helyszínének.

Ellentétben a ballisztikus rakétákkal – amelyek a hangsebességet meghaladó gyorsasággal repülnek, viszont meghatározott pályán haladnak – a hiperszonikus fegyverek rendkívül manőverezhetők, miközben a hangsebesség ötszörösével (Mach 5) repülnek.

Kína és világ többi országa között jelentős szakadék tátong a kutatásokat illetően – figyelmeztet az ausztrál agytröszt. Egyes technológiákkal, például a hiperszonikával kapcsolatos összes nagy hatású kutatás több mint 73 százalékát Kína termeli – többet, mint az Egyesült Államok és a sorban következő nyolc ország együttvéve.

Emellett az elemzés arra utaló jeleket is talált, hogy Kína a nyugati kutatóintézeteket is felhasználja a maga javára. A leggyakrabban idézett munkákat jegyző „nagy hatású” kínai szerzők közül nagyjából minden hetedik (14 százalék) az Egyesült Államokban, Ausztráliában vagy Nagy-Britanniában végezte a posztgraduális képzését – jegyzi meg az ASPI, hozzátéve, hogy ez az arány megközelíti a 20 százalékot a hiperszonikus eszközök észleléséről, illetve a 18 százalékot az elektronikus hadviselésről publikáló kutatók körében.

Akadnak olyan területek is, ahol az Egyesült Államok és szövetségesei előnyt élveznek. Az ASPI szerint az USA vezet az autonóm rendszerekkel, kvantumszámítógépekkel és kvantumérzékelőkkel, a mesterséges intelligencia egyes területeivel és a kibervédelemmel kapcsolatos nagy hatású kutatásokban.

Ha egy kalap alá vesszük az úgynevezett AUKUS-partnereket, a szakadék enyhén csökken, bár Kína továbbra is jelentős kutatási előnyt élvez – mutat rá a jelentés, kiemelve, hogy éppen ezért fontos az amerikai–brit–ausztrál technológiamegosztási megállapodás, amelynek célja – egymás erősségeinek kiaknázása révén – a partnerek fejlődésének a felgyorsítása. Az ASPI egyúttal reméli, hogy megállapításai felerősítik azokat a hangokat, amelyek eddig is szorgalmazták a technológiai együttműködés kiterjesztését más, az AUKUS-megállapodásban nem részes országokra, például Japánra.

Az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia 2021 szeptemberében jelentette be, hogy közös atomtengeralattjáró-flotta létrehozásával próbálja ellensúlyozni Kína egyre növekvő befolyását a Csendes-óceán térségében. A megállapodás legfontosabb tétele, hogy Ausztrália első körben három atom-tengeralattjárót vásárol az USA-tól és további kettőre vételi jogot kap, majd pedig új, nukleáris meghajtású csúcsmodellt épít amerikai és brit technológiával.

Az ausztrál agytröszt jelentését ismertető VOA emlékeztet: az Egyesült Államok védelmi és katonai tisztviselői többször hangot adtak aggodalmuknak Kína bővülő hadereje és az azt serkentő technológiai fejlesztések miatt. Az elmúlt hónapokban, főleg Ukrajnával kapcsolatban kiszivárgott titkos amerikai dokumentumok között volt egy február 28-i keltezésű, szigorúan titkos védelmi minisztériumi beszámoló is, amelyből a The Washington Post cikke szerint kiderült, hogy Kína nemrégiben tesztelt és hadrendbe állított egy új, nagyobb hatótávolságú hiperszonikus rakétát, amely valószínűleg képes kijátszani az Egyesült Államok légvédelmét. A megnövelt hatótávon túl az új rakéta „hiperszonikus surranó” képességgel is rendelkezik, azaz szupergyors manőverekkel elkerülheti az amerikai vagy szövetséges rakétavédelmet. A legkézenfekvőbb forgatókönyv a DF-27 kódjelű hiperszonikus rakéta bevetésére Tajvan megszállása lenne. Ha az amerikai hajókat távol tarthatják, és az Egyesült Államok ázsiai támaszpontjait tetszés szerint célba vehetik, bármilyen beavatkozás Tajvan védelmében nehezebb és költségesebb lenne az USA és szövetségesei számára – írja a The Washington Post hozzátéve, hogy ráadásul az új rakéta csupán egy darabja annak a gyorsan bővülő arzenálnak, amelyet Peking hadrendbe állított, „miközben militarizálja a Dél-kínai-tenger nagyobb részét, kiépíti nyílttengeri flottáját, kiterjeszti lábnyomát a csendes-óceáni szigeteken, és a hidegháború óta nem látott nukleáris fejlesztést hajt végre”.

Az Amerikai Tudósok Szövetsége (FAS) márciusi jelentése szerint Kína hozzávetőleg 350 új nukleáris rakétasilót, több száz új nukleáris robbanófejet és számos új mobil rakétakilövő állást épít közepes és nagy hatótávolságú rakétái számára. Szintén márciusban az amerikai katonai hírszerzés egyik képviselője azt mondta újságíróknak, hogy Peking már rendelkezik a világ vezető hiperszonikus fegyvereinek arzenáljával.

Az Egyesült Államok is fejleszti a saját hiperszonikus fegyvereit, de ezek mindegyike tesztelés alatt áll. Kína azt tervezi, hogy atomfegyvereinek a száma eléri az ezret az évtized végére. Az USA 3750 nukleáris robbanótöltettel rendelkezik.