Kínai tudósok 10 ezer méteres lyukat fúrnak a földkéregbe, a munkálatokat kedden kezdték az ország olajban gazdag, északnyugat-kínai Hszincsiang régió Tarim-medencéjében, írja a Világgazdaság. A projekt mérföldkőnek számít Kína földmélységi kutatásában, ami példátlan lehetőséget biztosít a felszín alatti, a Föld mélyen fekvő területeinek tanulmányozására.

A keskeny aknát több mint 2 ezer tonnás fúrófejek és fúrócsövek vájják. A tervek szerint a fúrót átvezetik 10 kontinentális kőzetrétegen, hogy azzal elérjék a Kréta földtörténeti korszak korai kőzeteit, amik 145 millió éve keletkezhettek. A projektet a China National Petroleum cég vezeti, azzal a céllal, hogy a kutatás során jobban megismerik a Föld belső szerkezetét, valamint értékes információt kapnak a mélyfúrási technológiák tesztelése során. A fúrás várhatóan 457 napig tart.

A művelethez Vang Csunseng műszaki szakértő nemrég csatlakozott. Szerinte a projekt merész lépés a Föld ismeretlen területének feltárására, a Tarim-medence ráadásul az egyik legnehezebben feltárható terület – írta a wionews.com.

Hszi Csin-ping kínai elnök 2021-ben szólította fel a tudósokat, hogy tegyenek lépéseket a Föld mélyének feltárásában. Az ilyen munkák célja, hogy új ásványi anyagokat és energiaforrások találjanak, valamint hogy segítsenek feltárni az olyan lehetséges környezeti katasztrófák, mint a földrengések és a vulkánkitörések kockázatait, és ezzel együtt hozzájáruljanak a feltételezhető károk minimalizálásához – adta hírül a Hszinhua hírügynökség alapján a Bloomberg.

A legmélyebb fúrást eddig az oroszok hajtották végre a Kola-félszigeten, ők két évtized után, 1989-ben elérték a 12 262 méteres mélységet. A Kola Superdeep Borehole olyan mély, hogy a helyiek szerint „hallani lehet a pokolban kínzott lelkek nyögéseit”.

A fúrás megindításának napján Kína a Földön kívülre is eszközt küldött, csak egy másik sivatagból: többekkel együtt ugyanis kilőtték az első civil űrhajóst a góbi-sivatagi támaszpontról.