Az információs és kommunikációs technológiai (IKT) szakemberek tavaly a teljes uniós munkaerő 4,6 százalékát tették ki, a tagországok közül Görögországban (2,5 százalék) és Romániában (2,8 volt) volt a legalacsonyabb a munkaerőpiaci arányuk – írta az Agerpres.

Ezzel szemben Svédországban és Luxemburgban az alkalmazottak 8,6, illetve 7,7 százaléka dolgozik az információs és kommunikációs technológiák területén.

Nemek szerinti bontásban az EU-ban az IKT-szakemberek túlnyomó többsége férfi, csak 18,9 százalékuk nő. A tagállamok közül Bulgáriában (28,9 százalék) és Romániában (25,2 százalék) a legmagasabb a női IKT-szakértők aránya.

Az iskolai végzettség szerinti bontásban 2022-ben az EU-ban az IKT-szakemberek közel kétharmada (65,4 százalék) felsőfokú végzettséggel rendelkezett. Az egyetemi diplomás IKT-szakemberek aránya a 2012-es 55,3 százalékról 2022-re 65,4 százalékra emelkedett. A tíz év alatt az arányuk Ausztriában több mint 30 százalékponttal, Portugáliában több mint 20 százalékponttal, Romániában és Svédországban pedig 15 százalékponttal nőtt.

Uniós szinten 2022-ben 9,4 millió alkalmazott dolgozott az információs és kommunikációs technológiák területén, ami a teljes munkaerő 4,6 százaléka, 1,4 százalékponttal több, mint 2012-ben. Abszolút számokban kifejezve a legtöbb IKT-szakember (2,1 millió) Németországban dolgozott, azaz a teljes uniós IKT-munkaerő több mint egyötöde (22,6 százaléka). A második helyen Franciaország áll 1,2 millió IKT-szakemberrel (a teljes uniós munkaerő 13 százaléka), majd Olaszország és Spanyolország következik 900.000 IKT-szakemberrel.

2012 és 2022 között az EU-ban az IKT-szakemberek száma 57,8 százalékkal nőtt, ami majdnem a 6,6-szorosa a teljes foglalkoztatás növekedési ütemének (8,8 százalék).