Az Európai Unió energiaellátása továbbra is nagymértékben támaszkodik a fosszilis tüzelőanyagokra, amelyek aránya 2020-hoz hasonlóan a felhasználható bruttó energia 70 százalékát tette ki az unió területén 2021-ben – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közzétett adataiból.

A megújuló energiaforrások térhódításának köszönhetően azonban ez az arány az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben csökkent. 1990 óta - amióta rendelkezésre állnak erről adatok - az Európai Unióban felhasznált fosszilis tüzelőanyagok aránya 13 százalékponttal esett vissza.

2021-ben továbbra is Málta az az uniós tagország, ahol a legmagasabb, 96 százalékos a rendelkezésre álló bruttó energiamennyiségben a fosszilis tüzelőanyagok aránya. A sorban Hollandia és Ciprus következik egyenként 89 százalékos aránnyal, majd Írország és Lengyelország 88 százalékos aránnyal. A legtöbb tagország esetében 50 és 85 százalék közötti az arány, beleértve Romániát is, ahol 72,4 százalék a fosszilis tüzelőanyagok hányada. Csupán Svédországban (32 százalék), Finnországban (38 százalék) és Franciaországban (48 százalék) volt 50 százalék alatti ez az arány.

2020-hoz képest 2021-ben csupán öt tagországban csökkent enyhén a fosszilis tüzelőanyagok aránya a bruttó energiamixben: Finnországban, Belgiumban és Litvániában 3 százalékponttal, Portugáliában és Dániában 2 százalékkal. Ezzel ellentétben Bulgáriában 4 százalékponttal nőtt az arány, Észtországban 3, Lengyelországban és Szlovákiában pedig 2 százalékponttal. Spanyolország 1 százalékos növekedést regisztrált.

Az elmúlt évtizedben valamennyi uniós tagállamban csökkent a fosszilis tüzelőanyagok aránya az energiamixben. A legnagyobb mértékű, 25 százalékpontos csökkenést (81-ről 57 százalékra) Dánia regisztrálta, Észtországban 21 százalékpontos (a 2010-es 91 százalékról 69 százalékra) volt a csökkenés, Finnországban pedig 19 százalékpontos (57-ről 38 százalékra).

A legkisebb mértékű csökkenést a következő országok regisztrálták: Németország 81-ről 79 százalékra (-2 százalék), Románia 75-ről 72 százalékra (-3), Málta 100-ról 96 százalékra (-4), Magyarország 73-ról 69 százalékra (-4), Franciaország 52-ről 48 százalékra (-4).