Az Európai Unió (EU) országaiban formális oktatásban részt vevő 15–29 éves fiatalok 23 százaléka volt foglalkoztatott tavaly, míg 3 százalékuk állást keresett, hogy munkába álljon – derül ki az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) hétfőn közzétett adataiból.

A tanulmányaik alatt munkát vállaló 15–29 éves diákok aránya Hollandiában volt a legmagasabb, 70 százalék, ezt Dánia (49 százalék) és Németország (42 százalék) követte a sorban. A rangsor másik végén Románia (2 százalék), Szlovákia (4 százalék), valamint Magyarország és Bulgária (egyaránt 5 százalék) állt.

Azoknak a 15 és 29 év közötti diákoknak az aránya, akik 2021-ben nem dolgoztak, de munkába akartak állni a tanulás mellett, ezért álláskeresésbe kezdtek, Svédországban volt a legnagyobb (14 százalék), ezt Finnország (9 százalék) és Hollandia (7 százalék) követte. Csehországban, Romániában, Magyarországon és Horvátországban 1 százalék alatt volt ez az arány.

A fiatalok minőségi oktatásának biztosítása fontos célkitűzés, hiszen ez határozza meg a jövőjüket. Az, hogy milyen gyorsan kerülnek át az oktatási rendszerből a munkaerőpiacra, jelentősen eltér az egyes uniós országokban. Vannak tagállamok, amelyekben a fiatalok már tanulmányaik idején munkába állnak, részmunkaidős, hétvégi vagy diákmunkát vállalnak. Az egyes országok helyzetét e tekintetben oktatási rendszerük mellett olyan más tényezők befolyásolják, mint például a munkaerő-piaci sajátosságok vagy bizonyos kulturális jellemzők.