Joe Biden amerikai elnök szerdán meghirdette a Latin-Amerikával tervezett új amerikai gazdasági partnerséget az Amerikai Államok Szervezetének (AÁSZ) csúcstalálkozóján, amelynek egyik fő célja Kína növekvő befolyásának ellensúlyozása.

A Los Angelesben megrendezett csúcstalálkozó házigazdája, Biden igyekezett biztosítani a résztvevőket kormányának a régió iránti elkötelezettségéről. A térség vezetőinek ugyanakkor aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy Washington időnként még mindig diktálni próbál déli szomszédainak.

A jelenlévő állam- illetve kormányfők sora 21-re ritkult, miután Biden a demokrácia hiányára vagy lebontására hivatkozva kizárta Kubát, Venezuelát és Nicaraguát, ami Andres Manuel Lopez Obrador mexikói elnököt és több más vezetőt arra késztetett, hogy tiltakozásul távol maradjon.

Biden igyekezett Kínával szembeni alternatívát bemutatni, amely az Egyesült Államok fokozott gazdasági szerepvállalására szólít fel, beleértve a több befektetést és a meglévő kereskedelmi megállapodásokra alapuló építkezést.

Az Amerikai partnerség a gazdasági jólétért elnevezésű programja azonban, amely egyelőre még kidolgozás alatt áll, nem kínál vámkönnyítéseket, és egy magas rangú kormányzati tisztviselő szerint kezdetben olyan „hasonlóan gondolkodó partnerekre” összpontosít, amelyek már rendelkeznek amerikai kereskedelmi megállapodásokkal. A tárgyalások várhatóan kora ősszel kezdődnek – tette hozzá a tisztviselő.

Biden a csúcstalálkozó kezdetén vázolta fel tervét, amelyet az Egyesült Államok vezető szerepének bemutatására szántak a latin-amerikai gazdaságok fellendítése és az amerikai–mexikói határon tapasztalható rekordszintű illegális migráció kezelése érdekében.

A napirendet azonban aláásta a vezetők részleges bojkottja, akiket feldühített Washington azon döntése, hogy a régió fő baloldali vezetésű országainak kizárása mellett döntött.

Miguel Diaz-Canel kubai elnök, aki nem kapott meghívót a tanácskozásra azt mondta, az Egyesült Államoknak nincs erkölcsi tekintélye ahhoz, hogy leckéket adjon demokráciából, és megköszönte Lopez Obrador szolidaritását.

Guatemala és Honduras vezetői – két olyan ország, ahonnan a legtöbb bevándorló indul az Egyesült Államokba – szintén távol maradtak, ami kérdéseket vetett fel a közelgő közös migrációs nyilatkozat jelentőégét illetően. Ennek ellenére több mint 20 ország vezetői – köztük Kanada, Brazília és Argentína – vesznek részt a csúcstalálkozón, amelynek az 1994-es első csúcs óta először az Egyesült Államok ad otthont.

Az amerikai tisztviselők remélik, hogy a csúcstalálkozó és az üzleti vezetők párhuzamos találkozója kikövezheti az utat a szorosabb együttműködés felé, mivel a magasabb inflációval küzdő kormányok azon dolgoznak, hogy a koronavírus-világjárvány által szétfeszített ellátási láncokat közelebb hozzák hazájukhoz.

Biden beszédét arra is felhasználta, hogy előzetesen bemutassa a pénteken bevezetendő, a migrációról szóló csúcstalálkozó nyilatkozatát, amelyet „úttörő, integrált új megközelítésnek” nevezett, de kevés konkrétummal szolgált.

A fórumon fontos szempont volt a kínai kihívás kezelése. Az adatok szerint Kína 2021 januárja, Biden hivatalba lépése óta Latin-Amerika nagy részén növelte kereskedelmi befolyását az Egyesült Államokkal szemben. Az ENSZ 2015–2021 közötti időszakra vonatkozó kereskedelmi adatai azt mutatják, hogy Mexikón, az Egyesült Államok legfontosabb kereskedelmi partnerén kívül, Kína megelőzte az Egyesült Államokat Latin-Amerikában, és tavaly tovább növelte előnyét.