Egy sor hazai városban a légiközlekedés éppúgy közpénzből (is) finanszírozott közszolgáltatás, mint a helyi busz- és villamosjáratok üzemeltetése.  

Romániában jelenleg 17 nemzetközi reptér működik, 15 fogad menetrendszerű nemzetközi járatokat, a tágabb értelemben vett Erdélyben kilenc található, Bukarestben kettő. Az ország legnagyobb vidéki légikikötője a kolozsvári, amely az airportaar.ro portál adatai szerint tavaly 3,582 millió utast fogadott, idén áprilisban pedig 299 609-et.

Áprilisban a temesvári (131 008 utas) volt országos viszonylatban az 5. legnagyobb reptér, majd a nagyszebeni (8. hely, 60 888 utas), a brassói (9. hely, 50 721 utas), a marosvásárhelyi (11. hely, 36 129 utas), a nagyváradi (12. hely, 19 538 utas), a szatmári (14. hely, 5624), a nagybányai (15. hely, 5169) és az aradi (16. hely, 47) következett. Márciusban még Nagyvárad állt a 11. helyen, azonban időközben Marosvásárhelyről újraindultak a Wizz Air járatai, ami megdobta a forgalmat, így a két város helyet cserélt.

Aradnak 2015 óta nincsenek menetrendszerű járatai, azonban valószínű, hogy ez rövid időn belül változni fog, mivel a tulajdonos, a megyei önkormányzat azt tervezi, hogy versenytárgyalást ír ki szubvencionált járatok működtetésére. Ez azt jelenti, közpénzből fizetnek egy légitársaságnak azért, hogy járatokat indítson az aradi reptérről. A helyi repülőtéren 58-an dolgoznak, 11-gyel többen, mint nyolc évvel korábban, s gyanítható, hogy közülük még senki sem kapott sem sérvet, sem idegösszeroppanást a túlfeszített munkaritmustól, mivel  áprilisban 47 volt a maximális havi utasszám, de januárban csak 5 kívülálló fordult meg a létesítményben. Nyáron ez megsokszorozódik, mert akkor indulnak charter járatok a városból.

Annak a valószínűsége, hogy egy légitársaság üzleti alapon működtessen járatokat a Maros-parti városból, szinte a nullával egyenlő, mivel hozzávetőleg 60 kilométerre van a temesvári.   

Elképzelhető, hogy a közeljövőben egy újabb reptér is felkerül Erdély térképére, ugyanis januárban két üzletember is partnerséget ajánlott a Beszterce-Naszód megyei önkormányzatnak azzal a céllal, hogy teherforgalom fogadására is alkalmas légikikötőt létesítsenek a megyeközpont közelében.

Reptér reptér hátán

A Kárpátok és a nyugati országhatár közötti régió a nemzetközi repterekkel való ellátottsága jelenleg is jóval meghaladja a közép-európai átlagot. Nálunk nyolcnak vannak egész évben menetrend szerinti nemzetközi járatai, míg a területileg kicsivel kisebb, de népesebb Magyarországon mindössze három ilyen reptér van, a budapesti, a debreceni és a pécsi, ugyanakkor utóbbiról csak Münchenbe lehet eljutni.  

Lengyelország kb. háromszor akkora, mint Erdély, a Bánság, a Partium és Máramaros együttvéve, hozzávetőleg ötször annyian lakják, de mindezek ellenére, több internetes forrás egybehangzó adatai szerint, csak 13 nemzetközi repülőtere van. A hazai légiforgalmi infrastruktúra sűrűsége nyugat-európai mércével is hatalmas, például a kb. 18 milliós Hollandiának csak 5 menetrendszerű járatokat fogadó reptere van.

Tehát Győrnek, Szegednek, Miskolcnak, s a Kolozsvárral összehasonlítható méretű Utrechtnek nincs nemzetközi repülőtere, miközben idehaza van Nagybányának, Szatmárnémetinek, s könnyen meglehet, hogy rövidesen Besztercének is lesz. 

„Más országokban privatizálták a reptereket, piaci alapon működnek” – mutat rá az abszurdnak tűnő helyzet magyarázatára Peti András, a marosvásárhelyi Transilvania Nemzetközi Repülőtér vezérigazgatója. Romániában a repülőterek kormányzati vagy önkormányzati tulajdonban vannak, így akkor is biztosítható a működésük, ha gazdaságilag nem életképesek.

Reptér van, külföldi turista alig

Hozzáteszi, hogy egy adott ország vagy régió optimális reptéri lefedettsége nagyon komplex téma, s egyáltalán nem biztos, hogy Erdélyben túl sok légikikötő van. „Függ a stratégiai fejlesztési tervektől, a fizetőképes kereslettől, a turisztikai célkitűzésktől, mivel köztudott, hogy a turisták olyan helyekre mennek, amelyek repülővel elérhetőek” – nyilatkozta a Maszolnak a szakember.

Peti András nem tart a tervbe vett besztercei reptértől. Elmondása szerint korábban a brassóitól is féltették a vásárhelyit, a szebenit, sőt, a bukarestit is, mondván, el fogja szippantani az utasok egy részét. Az élet ezt nem igazolta, valamennyi említett repülőtér megmaradt a növekedési pályán. Az új repterek új utasokat vonzanak be, van mindenkinek hely a piacon, hangsúlyozza az igazgató. 

Azt, hogy az erdélyi repülőterek nagyot lendítenének az idegenforgalmon, a statisztikai adatok nem igazán támasztják alá. Szatmár, Máramaros és Bihar megyének van reptere, ennek ellenére, az Országos Statisztikai Intézet (INS) kimutatásai szerint előbbiben 7523 külföldi járt tavaly, Máramarosban 28 470, de Bihar 60 ezres létszáma is fölöttébb szerény. Argeșben, ahova nem megy repülő, 48 714 határon túli utazó fordult meg 2025-ben. Bár tény, hogy a légi összeköttetés fontos eleme az idegenforgalomnak, attól, hogy el lehet repülni egy adott városba, még nem fognak özönleni a turisták.

Szokás a reptereknek a gazdsági fejlődésben játszott katalizátor szerepét is hangsúlyozni, de ne feledjük, hogy a Mercedes beruházásáért Temesvár is versenyben volt, az üzem mégis Kecskeméten épült meg, s a BYD is reptértelen várost választott, Szegedet. 

Az elmúlt években országszerte fejlesztették a reptereket, egy-egy létesítménybe tízmillió eurós nagyságrendű, általában uniós forrásból származó összegeket fektettek, főleg az utasforgalmi kapacitás bővítésébe. Ugyanakkor a megyei és helyi önkormányzatok nem csak az infrastruktúrára költenek, hanem szubvencionálják a piaci viszonyok között életképtelen létesítményeket, illetve, megfizetik a légitársaságokat, hogy használják azokat, ami egyet jelent azzal, hogy a légiforgalom mifelénk közszolgáltatásnak minősül, akárcsak a városi tömegközlekedés.

Az uniós szabályozás értelmében évi 1 millió utast meg nem haladó forgalom esetén a fenntartó finanszírozhatja a reptér működési költségeit, évi 3 millió utas alatt pedig a beruházásokat. Nálunk, utóbbi kritérium hatálya alá egyedül a kolozsvári esik, előbbié alá pedig a temesvári. A nagyobb repülőterek nem nézik jó szemmel, a nem egységes szabályozást.

„Az állami támogatások és megyei tanácsok támogatási intézkedései (…) közvetlenül befolyásolják a konkurenciát az Aeroportul Internațional Avram Iancu Cluj RA-val, amely teljes tevékenységét, a működtetést és a beruházásokat is, saját forrásból finnaszírozza” – olvasható az önálló ügyvitelű vállalat 2026-os első negyedévi jelentésében. A dokumentum a marosvásárhelyi reptérnek nyújtott 1,5 millió eurós támogatást, illetve a járatok szubvencionálására három évre  elkülönített 45 millió lejes keretösszeget nevesíti, Nagyvárad esetében pedig egy 16,859 millió eurós támogatást. A kolozsvári vállalat nem vádol senkit törvénysértéssel, hanem az egyenlőtlen piaci versenyhelyzetet kifogásolja.

Sok pénz, kevés utas

Arra, hogy a nyakló nélkül a légiforgalomba pumpált közpénz nem feltétlenül jelent hatékony befektetést, Nagyvárad a legjobb példa. A helyi reptér forgalmának felfuttatása Ilie Bolojan rögeszméje volt polgármesteri és megyei önkormányzati elnöki ténykedése idején, s utódjai átvették tőle a stafétát. Bolojan helyi légitársaságot akart alapítani 15 millió lej alaptőkével, amiből végül semmi sem lett.

A váradi reptérről a LOT és a HiSky azért működtet járatokat, mert többéves szubvencionálási megállapodást kötött a városi és a megyei önkormányzattal 9,87 millió euró, illetve 750 ezer euró értékben. Ha a járatok telítettsége nem biztosítja a szerződésben rögzített gazdaságossági szintet, akkor közpénzből kártalanítják a két légitársaságot. Az első évben az önkormányzatok 5,444 millió lej szubvenciót fizettek ki csak a lengyel állami légitársaságnak. Idén volt rá példa, hogy két utas ült a Nagyváradról Varsóba tartó gépen. Korábban a Ryanairnek fizettek azért, hogy Váradról repüljön, amint lejárt a kompenzációs szerződés azonnal továbbállt az ír fapados.

A nagyváradi reptér vezetősége óriási sikerként ünnepelte, hogy 2025-ben 169 ezerről 256 ezerre nőtt az utasszám. A valós állapotot azonban a részletes adatok mutatják: áprilisban a belföldi utasszám alapján (10 304 fő) Várad az ország 5. legfontosabb légiforgalmi központja volt, míg a nemzetközi létszám alapján (9215 fő), a szubvenciók ellenére, csak a 13. helyet foglalta el. Az idei év első három hónapjában a nagyváradi légijáratokon 56 volt az átlagos utasszám, míg Kolozsváron 119, Brassóban 96,5, Temesváron 89, Szatmárnémetiben pedig 79. 

Kapcsolódó

Így száll el a közpénz: tízmilliókat költenek a semmire a forgalom nélküli reptéren

Idén 5,26 millió lej megy el a személyzet bérére, miközben utasok csak elvétve fordulnak meg a tulceai légikikötőben.    

pazarlás repülőtér reptér repülés Tulcea megye

A hazai légiforgalom számára jó opció lehetne regionális repterek kialakítása, különösen Temesvár és Arad, Szatmárnémeti és Nagybánya viszonylatában. Kár, hogy illetékeseknek ez nem jutott eszükbe. A Bihar megyei önkormányzat korábbi elnökéről és alelnökéről, Kis Sándorról, lehet rosszakat mondani, azt azonban nem, hogy ne értene az üzlethez, lévén sikeres vállalkozó. Ő vetette fel a 2000-es évek elején, hogy a helyi repteret számolják fel, s Nagyvárad Debrecennel közösen, valahol az Érmelléken hozzon létre egy regionális légikikötőt. Ebben volt vízió, kár, hogy nem lett belőle semmi, az értelmesebb célokra is felhasználható közpénzt pedig légitársaságok profitjának növelésére fordítjuk.