Elfogadta szerdán a képviselőház a szenátus által már jóváhagyott formában a barnamedvék támadásainak megelőzését és az emberek, illetve javaik védelmét célzó törvény újratárgyalt változatát. A jogszabályt a köztársasági elnök kérésére vizsgálták felül.

A törvény a barnamedvék ember és vagyon elleni támadásainak megelőzését és visszaszorítását szabályozó, 2021-es sürgősségi kormányrendeletet módosítja és egészíti ki. Célja többek között az ember és medve közötti konfliktusok számának csökkentése, az emberi életet és testi épséget fenyegető kockázatok mérséklése, valamint a háztartásokban, mezőgazdasági területeken és állattartásban okozott károk visszaszorítása.

A jogszabály indoklása szerint a beavatkozásokkal, a kártérítésekkel és a sürgősségi helyzetek kezelésével járó közkiadásokat is csökkentenék, ugyanakkor cél a barnamedve-populáció ökológiai egyensúlyának helyreállítása és a faj kezelésének összehangolása az európai gyakorlattal.

Idén 969 medve szerepel a megelőzési és beavatkozási kvótában

A törvénytervezet szerint 2026-ra országos szinten 859 barnamedve kilövését határozták meg megelőzési kvótaként, további 110 példány pedig a beavatkozási kvótába tartozik. A jogszabály ugyanakkor tiltja a két évnél fiatalabb bocsokkal együtt lévő nőstények elejtését. Szintén tilos a megelőzési kvótába tartozó barnamedvék elejtése azokon a területeken, ahol a vadászatot a 407/2006-os törvény tiltja.

A jogszabály előírja, hogy 2028-tól a megelőzési kvótát, valamint annak megyék és vadászterületek közötti elosztását minden év május 15-éig határozzák meg az illetékes központi hatóság vezetőjének rendeletével. Ennek alapját egy, a genetikai minták elemzésére, az országos minimális egyedszámra, a genetikai sokféleségre és az állomány szerkezetére vonatkozó tanulmány képezi.

„Közel egy éve kezdeményeztük a megelőzési kvóták megduplázását az idei és a 2027-es évre, rögtön azután, hogy tudományos felmérés is igazolta azt, amit az RMDSZ éve óta mond: a medvepopuláció túlszaporodása csak hatékonyabb beavatkozással fékezhető meg. Az azonnali beavatkozás a veszélyes medvékkel szemben, amit szintén az RMDSZ kezdeményezésére vezettünk be, nem pótolja a populációszabályozást. Sajnos az államfő által kért újratárgyalás miatt sok időt vesztettünk. Most az a legfontosabb, hogy a törvény mielőbb kihirdetésre kerüljön, hogy minél előbb végre lehessen hajtani az előírt kilövési kvótákat. A medvepopuláció felelős és tudományos alapú kezelésének továbbra sincs alternatívája, ezután is emellett fogunk kiállni” – hangsúlyozta a tervezet elfogadása után Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes az RMDSZ közleménye szerint.

Könczei Csaba, Kovászna megyei parlamenti képviselő szerint a medveállomány problémáját nem lehet tovább halogatni. Az egyre gyakoribb ember–medve konfliktusok veszélyeztetik az emberek biztonságát, a gazdák munkáját és a települések nyugalmát.

„Az emberek biztonsága nem várhat: világos szabályokra és hatékony, a gyakorlatban is működő intézkedésekre van szükség. Most az a feladatunk, hogy a törvénybe foglalt intézkedéseket mielőbb gyakorlatba ültessük” – olvasható a közleményben.

Magyar Lóránd, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának tagja, Szatmár megyei képviselő kiemelte az eddigi intézkedéseket a medvepopuláció kezelésére: „az RMDSZ az elmúlt időszakban több, tudományos alapokra épülő intézkedést vezetett be a medvekérdés kezelésére. Ezek közé tartozik az azonnali beavatkozás lehetősége a veszélyes egyedek esetében, a villanypásztorok beszerzésének támogatása, a vadkárok kifizetésének rendezése, valamint a populáció tudományos felmérése és a szabályozott vadászat visszavezetése. Az elfogadott törvénytervezet hosszú távon is biztosítja a medvepopuláció fenntartható kezelését, miközben prioritásként kezeli az emberi élet és a mezőgazdasági tevékenységek védelmét.”

Az elnök újratárgyalást kért

A törvényt a szenátus március 18-án fogadta el első házként, a képviselőház pedig április 22-én, döntéshozó kamaraként módosításokkal hagyta jóvá. A jogszabályt május 4-én küldték el kihirdetésre az államfőnek.

A köztársasági elnök május 26-án alkotmányossági kifogást emelt a törvény ellen, ezt azonban az alkotmánybíróság június 24-i, 733-as számú határozatában megalapozatlanként elutasította, és megállapította, hogy a jogszabály az elnök által kifogásolt szempontok tekintetében alkotmányos.

Az államfő ezt követően augusztus 10-én újratárgyalást kért. Indoklása szerint a törvény egyes rendelkezései nem biztosítják kellőképpen az emberi élet és testi épség védelme, valamint a medvék által okozott károk csökkentése közötti egyensúlyt. Szerinte olyan mechanizmusra van szükség, amely a közösségek számára hatékony, a gyakorlatban alkalmazható, a hatóságok által ellenőrizhető, és összhangban áll a barnamedve szigorú védelmével.

A szenátus augusztus 26-án az elnök kifogásainak elutasításával ismét elfogadta a jogszabályt, amelyet most a képviselőház is jóváhagyott.

A törvénytervezet a Hivatalos Közlönyben való megjelenést követően lép hatályba, amennyiben az államfő kihirdeti.