Kamerákat szereltetne fel a vadászterületein a medvék miatt veszélyes túraösvények megfigyelésére – dobta nemrég a Romsilva a Bucsecs-hegység egyik túraösvényén történt medvetámadás után, amelyben egy 19 éves lány halt meg brutális körülmények között. Hogyan nézne ki ez a gyakorlatban, hol és mennyi kameráról lenne szó például a népes medvepopuláció miatt nagy kockázatú térségekben: Hargita, Kovászna, Brassó megyében? – erre lettünk kíváncsiak. Kiderült, hogy egyrészt alig van vadászterülete az országos erdészeti hatóságnak e három megyében, és azt is elmondták a téma szakértői, miért lenne értelmetlen, még ha meg is valósítható egy ilyen rendszer kiépítése. A Hargita megyei erdészet igazgatóját, a brassói regionális erdészeti felügyelőség helyettes vezetőjét és Tánczos Barna szenátort kérdeztünk, valamint egy kamerarendszerekkel is foglalkozó céget.

Vadmegfigyelő kamerákat fognak felszerelni, azonnali képátvitellel, hogy időben azonosítani lehessen a medvék jelenlétét a turisták által látogatott területeken, és értesíthessék erről a turistákat – közölte a Romsilva, az Országos Erdészeti Hatóság a Bucsecs-hegységben történt halálos medvetámadás után.

Mint a Maszolon is beszámoltunk, az erdészeti hatóság rendelkezése szerint azonosítják és figyelemmel kísérik az ember és medve találkozásának leginkább kitett túraösvényeket, figyelmeztető táblákat helyeznek ki ezekre, és ajánlásokat tesznek közzé a veszélyes helyzetek megelőzésére és elkerülésére, illetve kamerákat szerelnek fel. „E képek elemzése után a Romsilva által kezelt vadászterületek vadőrei értesítik az illetékes hatóságokat az esetlegesen kialakult veszélyhelyzetekről” – áll a közleményükben.

Nem ott járnak a turisták

Hargita megyében azonban úgy tűnik, nem sokat segítene a helyzeten az erdészet kezdeményezése, hisz a mintegy harmincból mindössze három vadászterület tartozik a Romsilvához, mivelhogy az erdőket visszaszolgáltatták – tudtuk meg Cătălin Muticătól, a megyei erdészeti igazgatóság vezetőjétől.

„Nekünk mindössze három vadászterületünk van, ahol nincs igazán medveprobléma, mivel ezek erdős területek Maroshévíz, Borszék és Tölgyes térségében, nem igazán turisztikai zónák. A többi vadászterület, ahol gond van a medve miatt, például Tusnád környékén, magán vadásztársaságok kezelésében van” – fejtette ki az igazgató.

Elmondta azt is, az állami erdészethez tartozó területen a megyében az utóbbi tíz évben nem is volt problémás eset medve és ember találkozása miatt. Úgy látja, bonyolult lenne egy térfigyelő kamerás rendszert kiépíteni, de „minden megelőzési intézkedés hasznos, így ez is az lehet”. Országos szinten egyébként a Romsilva – közlésük szerint – 241 vadászterületet kezel, ami az ország összes vadászterületének mintegy 11%-ának felel meg.

Tánczos: a rönkszállítás megfigyelése is kihívás

„Nem mondom, hogy a nagyon fontos túraútvonalak megfigyelése nem lenne egy előrelépés, de azt nem tudom elképzelni, hogy lehet kamerákkal ellátni például egy 25-30 km-es szakaszt – amennyit esetleg végigjárok egy egynapos túra során –, és azokat a kamerákat bekötni egy rendszerbe. Ez így ötletnek talán jó, de a kivitelezés nehézkes, azért is, mert a kamerafelvételeket valakinek folyamatosan figyelnie kellene, hisz a kamera nem tesz különbséget medve és farkas között, így ember kell, aki végignézi, mit mutatnak. Ha 25 kilométeren van például száz kamera, akkor végig kell nézni 100-szor 24 órát, hogy lássa, van-e medve vagy nincs” – érvelt Tánczos Barna szenátor, akinek a romániai medveállomány kezeléséről szóló törvényjavaslatát – mely a medvevadászat újbóli bevezetését is magában foglalja – július közepén fogadták el.

A volt környezetvédelmi miniszter szerint nagy kihívás a monitorozás. „Már a rönkszállítás kamerák általi monitorozása a közutakon is egy akkora kihívás, hogy nem igazán tudta senki, hogy lenne a legjobb. Ott is az a gond, hogy a rönkszállító autót le kell filmezni, be kell azonosítani, hogy rönköt szállít-e vagy mást. Miután azonosították, valakinek meg kell azt nézni, össze kell hasonlítani. Az autónak van legalább rendszáma, amihez van már elméletileg rendszám-felismerő szoftver, segít a mesterséges intelligencia, de medvefelismerőről még nem tudok” – érvelt Tánczos Barna.  

Kapcsolódó

Tánczos Barna: az RMDSZ sokéves munkája ért révbe a medvekvóták kihirdetésével

2016 óta az RMDSZ volt az egyetlen politikai alakulat, amely folyamatosan megoldást keresett a medveproblémára, az emberi életek védelmében - mondta Tánczos Barna szenátor.

medve-ügy RMDSZ medvekár kilövési kvóta Tánczos Barna

„Lehet 200 kamera is, nem fogják megérteni”

Nagy Dániel, a Brassói területi erdészeti és vadászati felügyelőség helyettes vezetője azonban semmi értelmét nem látja a monitorozásnak, mivel egyrészt ezek a támadások túl gyorsan történnek, ahhoz, hogy odaérhessen a segítség, másrészt tapasztalata szerint hiába is figyelmeztetnék az embereket, azok nem törődnek ezzel.

„Hogyan védjük meg az emberi életet azzal, hogy húsz kamera mellé felteszünk még százat? Ezek a támadások nagyon gyorsan történnek, amíg a helyszínre érnek a hegyimentők vagy a csendőrség, már késő. Akit nem támadott meg medve, az el nem tudja képzelni, hogy milyen. Sajnos én tudom. 200 kilogramm izom ez az állat!” – magyarázta kérdésünkre Nagy Dániel. 

Szerinte, főleg a déli alföldről a hegyekbe érkezőkkel nehéz vagy lenne nehéz megértetni, hogy veszélyes a medve. „Ha azt mondanánk: »Emberek, van 200 kameránk, és látjuk, hogy nyüzsögnek a medvék, ne menjetek oda, mert baj lesz!« – nem fogják megérteni. Meg lehet nézni, mit művelnek a Transzfogarason vagy Bálványos fele: kiszállnak az autóból, és etetik a vadállatot, azt a vadállatot, amelyik otthon van az erdőben, amelyiket vastag rács mögé zárják az állatkertben, ahhoz odamennek közel. Néha még szórakoznak is, ugratják a medvét: adom-nem adom az ételt. Természetesen az állat feldühödik és nekifut” – szemléltette érvelését Nagy Dániel. 

Másik konkrét példaként elmondta, „Brassóban a Keresztényhavason nyilvántartanak két anyamedvét három-három boccsal és egy óriási méretű hímet. Ettől függetlenül elképesztő számban vannak fent napi szinten biciklisek és gyalogosok is. Egyszerűen semmibe veszik azt, hogy ott, ahol ők áthaladnak, ott vannak ezek a medvék. Ez nem érdekli őket, mert kell menjenek biciklizni. Legyintenek: »majd elmegy a maci«. Nincs baj a fejekben?” – mutatott rá a problémákra Nagy Dániel. Szerinte gyerekkortól kellene tudatosítani otthon és az iskolában, milyen állat  a medve, és hogyan kell viselkedni vele.

Kapcsolódó

És te tudod, hogyan viselkedj, ha medvével találkozol? Itt vannak a hegyimentők ajánlásai

A hegyimentők segítségét kérők több mint 90 százaléka nem tudta, hogyan kell reagálni, ha vadállatokkal találkozik a hegyi ösvényeken.

veszélyhelyzet medve hegyimentők ajánlás

Úgy gondolja, megvalósítható egy térfigyelő kamerás rendszer a túraösvényeken akár úgy, ahogy például a sípályák állapotát lehet követni interneten, és látni, hogy van-e hó vagy nincs rajtuk. Sokkal inkább azt látja kivitelezhetetlennek, hogy a hegyre indulók jó része meg is értse, hogy veszélyforrásra figyelmeztetik őket.

Kovászna megyében nincs vadászterülete a Romsilvának

Nem sok kamera kellene egyébként Kovászna megyében sem, hisz a Romsilvának egyetlen vadászterülete sincs, mert lemondott róla, Brassó megyében egy vadászterülete van, aminek 80-90 százaléka nemzeti park, ahol nem lehet vadászni, Maros és Szeben megyében is nagyon kevés a Romsilvához tartozó vadászterület, mondta el Nagy Dániel. Kovászna megyében a 32 vadászterületből kilenc van a megyei vadászegyesület kezelésében, a többi magánegyesülethez tartozik.

A területi erdészeti igazgatóság helyettes vezetője szerint a magánegyesületek is partnerek lennének a bekamerázásban, de a fő ellenérvei, mint korábban felsorolta, a támadás gyorsasága és az emberi értetlenség.

Megsaccolni sem lehet, mennyibe kerülne

Hogy mennyibe kerülne egy túrösvényeket megfigyelő rendszer kiépítése, azt megsaccolni sem igazán lehet, legalábbis a téma szakértői szerint,. A csíkszeredai kamerarendszerek felszerelésével is foglalkozó LevoBIT céget kérdeztük meg, és a vállalat képviselője kérdésünkre elmondta, mivel nem tudni, milyen rendszert kellene kiépíteni, hová és milyen technológiával, a beruházás körülbelüli értékét sem lehet megmondani, csak akkor, ha már van egy feladatfüzet. Úgy véli, aki enélkül hajlandó megbecsülni, hogy mennyibe kerülne, az vagy hazudik vagy pontosan tudja, hogy mi az elképzelés.

A környezetvédelmi minisztérium egyébként tavaly novemberben hirdetett pályázatot a faanyagszállítás videós megfigyelésére szolgáló, a SUMAL rendszerrel összekapcsolt, mesterséges intelligenciával támogatott videokamerák segítségével működő országos rendszer megvalósítására. Ennek összértéke 44,42 millió lej (8,9 millió euró), és célja 350 megfigyelési pont telepítése 2 LPR (rendszámfelismerő) kamerával és egy fejlett elemző kamerával, emellett 11 diszpécserközpont kialakítása.