Az államfő által kifogásolt jogszabály a barna medvék által emberekre és vagyonukra jelentett veszély csökkentését célzó beavatkozási rendszer módosításáról szól. A tervezet országos szinten 2026-ra 859 egyedben határozza meg a megelőzési kvótát, további 110 példányt pedig beavatkozási kvótaként engedélyezne. Ez jelentős emelkedést jelent a jelenlegi szabályozáshoz képest: a megelőzési kvóta 426-ról 859-re, a beavatkozási kvóta pedig 55-ről 110-re nőne.

Nicușor Dan korábban az alkotmánybírósághoz fordult a törvény miatt, arra hivatkozva, hogy a szabályozás nem biztosít megfelelő garanciákat a kiválasztás és a nyomon követés terén. A testület azonban június 24-én alkotmányosnak minősítette a jogszabályt. A törvényt ugyanakkor több szakértő is bírálta.

A Maszolnak korábban nyilatkozó Domokos Csaba biológus szerint a megduplázott kvóta önmagában nem előzi meg a károkat, mert a méretbeli korlátozások részbeni eltörlése miatt a vadászok a problémás egyedek helyett inkább a nagy, domináns hímeket lőhetik ki. Hasonló aggályokat fogalmazott meg Cristian Papp, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem kutatója is, aki szerint a törvényben hagyott kiskapuk a trófeavadászatnak kedvezhetnek. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, a törvény egyik kezdeményezője a Maszolnak a törvény újratárgyalásra való visszaküldése kapcsán azt nyilatkozta, egyetlen kifogást sem tart megalapozottnak. „Nyilvánvaló, hogy olyan személyek adtak tanácsot az államelnöknek, akik nem értik a medveproblémát, nem értik a helyzet kialakulását, nem tudják, hogy milyen megoldásokra van szükség” – mondta Tánczos.