Világszerte hanyatlik a demokrácia, az Egyesült Államok látványos visszaesésének globális hatása van.

Szeptember 15. a demokrácia nemzetközi napja, de kulcsfontosságú mutatói világszerte hanyatlanak – derült ki a stockholmi székhelyű Demokrácia- és Választási Segítségnyújtás Nemzetközi Intézetének (International IDEA) kedden bemutatott átfogó jelentéséből, amely 174 országot vizsgál és 1975-től értékeli a demokratikus teljesítményt.

A neves agytröszt adatai szerint az Egyesült Államokban a demokrácia az elmúlt ötven esztendő legalacsonyabb szintjére süllyedt, de globális szinten is az elmúlt legalább 30 év mélypontjára került a bírói függetlenség, a hiteles választások, a szólásszabadság, a sajtószabadság és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés.

Az Egyesült Államokban különösen látványos volt a visszaesés, ez azonban egy globális tendencia része – számolt be a The Guardian alapján a News.ro. 2025 volt sorozatban a tizenegyedik év, amikor több országban romlott a demokrácia állapota, mint ahányban javult. Ez a folyamatos hanyatlás leghosszabb időszaka azóta, hogy az agytröszt elkezdte rögzíteni ezeket az adatokat.

Amerikai hatás

Kevin Casas-Zamora, az International IDEA főtitkára szerint az Egyesült Államok hatással van más országokra is. Az agytröszt először 2021-ben sorolta az USA-t a visszaeső demokráciák közé, de a kutató szerint a szembetűnő romlás már 2019-ben elkezdődött. „Bármi történik az Egyesült Államokban, annak globális következményei vannak. Jelenleg a választási eredmények tagadásának járványát látjuk, amelynek nulladik betege a Fehér Ház jelenlegi lakója” – vélekedett, ugyanakkor beszélt arról is, hogy a Trump-adminisztráció fenyegetései és intézkedései jelentősen aláássák a jogállamiságot.

A Politico szerint a jelentés arra is rámutatott, hogy bár a demokrácia szempontjából Európa továbbra is az élvonalba tartozik, 2020 és 2025 között 77 visszaesést jegyzett 42 előrelépéssel szemben. A polgári szabadságjogok, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és a hiteles választások senyvedtek leginkább, ugyanakkor a feszültségeket jól tükrözi a németországi szélsőjobb, az Alternatíva Németországnak (AfD) párt sikere a szász-anhalti tartományi választáson.

Casas-Zamora szerint viszont a populista, autoriter pártok vonzereje nem vezethető vissza pusztán a demokráciával szembeni ellenségességre. „Akár kedveljük, akár nem a populista-autoriter pártokat, vezetőket vagy a retorikát, ezek egy szélesebb jelenség tünetei. Annak a jelei, hogy nagyon sok ember nem érzi magát képviselve” – magyarázta.

Konfliktusveszélyben a hanyatló demokráciák

Figyelmeztetett ugyanakkor arra is, hogy a demokráciák romlásával párhuzamosan nőtt a konfliktusok kockázata is. Ezt megerősíti a svédországi Uppsala Egyetemen működő Conflict Data Program különálló adatbázisa is, amely szerint 2025-ben volt a legtöbb – szám szerint 65 – erőszakos konfliktusok – köztük a legtöbb államközi konfliktus – az adatbázis 1946-os kezdete óta.

„Kutatásunk legfontosabb üzenete, hogy a demokráciába való befektetésnek minden ország védelmi stratégiájának középpontjában kellene állnia” – mondta Casas-Zamora, aki szerint a demokrácia minőségének romlása és a konfliktusok erősödése közötti összefüggést sem a politikai döntéshozatalban, sem a közbeszédben nem ismerik el kellőképpen.

A jelentés ugyan több pozitív eseményt is bemutatott, összeségében viszont borús képet fest. Ennek ellenére Casas-Zamora szerint még nincs minden veszve. „Nem vagyon hajlandó azt állítani, hogy a demokrácia minőségének romlása elkerülhetetlen vagy tartós. Meg lehet fordítani ezt a folyamatot” – vélekedett.