Minden ötödik európai úgy véli, hogy bizonyos körülmények között a diktatúra előnyösebb lehet a demokráciánál – derül ki egy ötországos közvélemény-kutatásból, amelynek eredményeit a POLITICO ismertette. A felmérés szerint jelentős arányban vannak jelen parlamentellenes nézetek, és sokan nem tekintik fenyegetésnek a szélsőjobboldalt a demokratikus berendezkedésre nézve.

A kutatást az AboutPeople közvélemény-kutató intézet készítette a Progressive Lab megbízásából Görögországban, Franciaországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban és Romániában. Az adatfelvétel november 25. és december 16. között zajlott, számol be a News.ro.

Nem a demokráciát, hanem annak működését bírálják

A vizsgálat arra jutott, hogy az elégedetlenség elsősorban nem magával a demokrácia eszméjével, hanem annak gyakorlati működésével kapcsolatos. A megkérdezettek többsége úgy érzi, hogy saját országában a demokratikus rendszer nem működik megfelelően.

Görögországban például a válaszadók 76 százaléka fejezte ki elégedetlenségét a demokrácia működésével kapcsolatban, Franciaországban ez az arány 68 százalék, Romániában 66 százalék, az Egyesült Királyságban 42 százalék, Svédországban pedig 32 százalék volt.

A felmérés olyan időszakban készült, amikor Európa-szerte erősödik a populista és nacionalista erők támogatottsága, és a szélsőjobboldali pártok több országban – köztük Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban – is az élmezőnyben szerepelnek a közvélemény-kutatásokban.

Dimitris Papadimitriou, a University of Manchester politológia-professzora szerint a hagyományos felosztások – Nyugat-, Kelet- és Dél-Európa – egyre inkább elmosódnak, és a politikai térkép egyre összetettebbé válik.

„Olyan országokban, mint Románia, ahol az elmúlt években gyors gazdasági növekedés volt tapasztalható, nem feltétlenül erősebb a liberális demokráciába vetett bizalom” – fogalmazott. Hozzátette: a gazdag országok, például Svédország is, nyomás alatt álló demokratikus intézményekkel és csökkenő közbizalommal szembesülnek. Franciaország, kisebb mértékben pedig az Egyesült Királyság is mély válságot él át, míg Görögországban az intézmények iránti bizalom általános válsága és a demokratikus eszmékbe vetett bizonytalan hit között húzódik törékeny egyensúly.

Erősödő elitellenes hangulat

A válaszadók 22 százaléka – vagyis több mint minden ötödik – úgy nyilatkozott, hogy bizonyos esetekben a diktatúra lehet a kedvezőbb megoldás. Emellett 26 százalék egyetértett azzal az állítással, hogy ha országában lenne egy „hatékony vezető”, nem zavarná, ha az korlátozná a demokratikus jogokat, és tetteiért nem tartozna felelősséggel az állampolgárok felé.

Ugyanakkor az autoriter rendszer gondolatát a megkérdezettek 69 százaléka elutasította, ami azt jelzi, hogy a demokratikus berendezkedés támogatottsága továbbra is erős.
George Siakas, a görögországi Democritus University of Thrace adjunktusa szerint a felmérés nem a demokrácia teljes elutasítását tükrözi. „Inkább arról van szó, hogy az állampolgárok elégedetlenek a rendszer működésével, erős elitellenes attitűdökkel” – hangsúlyozta.

Az intézményekbe vetett bizalom tekintetében az Európai Unió érte el a legjobb eredményt: a válaszadók 43 százaléka nyilatkozott pozitívan róla. A média 27 százalékon, a politikai pártok pedig 24 százalékon állnak.

A megkérdezettek egyharmada nem értett egyet azzal az állítással, hogy a szélsőjobboldal térnyerése veszélyt jelent a demokráciára.
A politikai pártoktól való elidegenedés Görögországban volt a legerősebb: a válaszadók 55 százaléka mondta azt, hogy nem érzi magát közel ahhoz a párthoz, amelyre a legutóbbi választáson szavazott. Ez az arány Romániában 53 százalék, az Egyesült Királyságban 47 százalék, Franciaországban 43 százalék, Svédországban pedig 32 százalék volt.