A pénzügyi nyomás és a társadalmi bizonytalanság miatt sok román állampolgár háttérbe szorítja testi és lelki egészségét – derül ki a tbi bank kezdeményezésére készült országos felmérésből.

A kutatás szerint a megkérdezettek mintegy 88 százaléka az elmúlt három évben legalább egy, egészségével vagy jóllétével kapcsolatos fontos döntést elhalasztott.

Az 1 072 fős mintán végzett vizsgálat rámutat: sokak számára az egészséggel való törődés folyamatosan egy „későbbi időpontra” tolódik. A válaszadók több mint 30 százaléka bevallotta, hogy amikor az orvoslátogatás halasztása mellett döntött, úgy gondolta: „majd egyszer foglalkozom ezzel is”, számol be a News.ro.

Vizsgálatok és fogászati kezelések a leggyakrabban halasztott döntések között

A legtöbben orvosi ellenőrzéseket vagy kivizsgálásokat (53%), illetve fogászati kezeléseket (52,1%) halasztottak el. A leggyakrabban említett indokok között a „sürgősebb kiadások” (43%), valamint az szerepelt, hogy a teljes költséget nem tudják egy összegben kifizetni (41,3%).

A halasztott döntések között megjelentek a személyes fejlődést szolgáló tevékenységek (20,2%), valamint a különböző egészségmegőrző, wellness- vagy esztétikai beavatkozások (16,6%) is. Az adatok szerint a válaszadók több mint 42 százaléka már több mint egy éve halogat egy egészséggel kapcsolatos fontos döntést, miközben kevesebb mint 10 százalék állítja, hogy soha nem halaszt el ilyen jellegű lépéseket.

A halogatás következményei 

„Az adatok világosan kirajzolnak egy halogatási mintát, amely szinte normalitássá vált: sokan nem azért tolják félre az egészségükkel kapcsolatos döntéseket, mert azok ne lennének fontosak, hanem mert a pénzhiány, az egyéb kiadások nyomása és a rugalmas fizetési megoldások hiánya határozatlan idejű tervvé változtatja ezeket” – nyilatkozta Ionuț Sabadac, a tbi bank képiselője.
Hozzátette: a „majd egyszer” hozzáállás gyakran súlyosabb problémákhoz és magasabb költségekhez vezet, ami hosszú távon rontja az érintettek életminőségét.

A visszatekintő elemzés szerint azok közül, akik elhalasztották az egészségügyi döntéseket, 38 százalék esetében az eredeti probléma súlyosbodott, míg 13 százalék időszakos kellemetlenségekről számolt be. Mindössze 11,3 százalék állította, hogy a halasztásnak nem volt negatív következménye.