Krónikus bizalmatlanság: Az egyház és a hadsereg még tartja magát (SZAVAZZ!)

A romániai lakosság körében továbbra is az egyház és a hadsereg élvezi a legnagyobb bizalmat – derül ki az Informat.ro–INSCOP Research Barométer hetedik kiadásából. A felmérés szerint 2025 júliusához képest csupán az egyház és a rendőrség iránti bizalom nőtt, miközben minden más vizsgált intézmény – köztük a hadsereg, az elnöki hivatal, a kormány és a parlament – visszaesést könyvelhetett el.

A rangsor élén továbbra is az egyház áll, a megkérdezettek 63,9 százaléka nyilatkozott úgy, hogy „meglehetősen nagy” vagy „nagyon nagy” mértékben bízik benne. Ez jelentős növekedés a 2025 júliusában mért 57,7 százalékhoz képest, szemlézi a felmérést a News.ro.

Ki kiben bízik? | Fotó: Pexels

A második helyen a hadsereg szerepel 61,8 százalékos bizalmi mutatóval, ami enyhe csökkenést jelent a korábbi 63 százalékhoz viszonyítva. A dobogó harmadik fokára a rendőrség került, amelynek megítélése látványosan javult: a bizalmi szint 43,2 százalékról 50 százalékra emelkedett.

A rangsort az elnöki hivatal folytatja 27,9 százalékos bizalmi aránnyal (2025 júliusában még 34,8 százalék volt). Ezt követi az igazságszolgáltatás 25,4 százalékkal – ez az intézmény először szerepelt a barométerben –, majd a kormány 18,4 százalékkal.

Szavazó

Kiben bízol leginkább?

Szavazás eredménye
Szavazás eredménye


A lista végén továbbra is a parlament áll: mindössze 11,9 százalék bízik benne jelentősebb mértékben, ami további visszaesést jelent a fél évvel korábbi 14,5 százalékhoz képest.

Ki kiben bízik?

A felmérés részletes bontása szerint az egyház iránt elsősorban a PSD és az AUR szavazói, a 60 év felettiek, az alapfokú végzettségűek, valamint a vidéken élők tanúsítanak nagyobb bizalmat.
A hadsereg esetében a PSD- és PNL-szavazók, az idősebb korosztály és a vidéki lakosság dominál.

A rendőrségben főként a PSD és PNL támogatóinak, a 30 év alatti fiataloknak, valamint az állami alkalmazottaknak nagyobb a bizalma.
Az elnöki hivatal iránt elsősorban a PNL és USR szavazói, a fiatalok, a felsőfokú végzettségűek, illetve a bukaresti és nagyvárosi lakosok bizakodóbbak.

Az igazságszolgáltatásban az átlagosnál jobban bíznak a PSD és AUR szavazói, a 18–44 év közötti korosztály, valamint az alacsonyabb végzettségűek.

A kormány iránt leginkább az USR és PNL támogatói, a fiatalok, a felsőfokú végzettségűek és Bukarest lakosai mutatnak bizalmat.
A parlament esetében a PSD, PNL és USR szavazói, a fiatalok és a fővárosiak körében mértek az átlagnál valamivel magasabb bizalmi szintet.

A politika bizalmi válságban 

Remus Ștefureac, az INSCOP Research igazgatója szerint a felmérés világos társadalmi mintázatra mutat rá.
„A nem politikai jellegűnek tekintett intézmények uralják a bizalmi rangsort. Az egyház és a hadsereg a stabilitás és az identitás szimbolikus pillérei maradtak, ami azt jelzi, hogy a lakosság a politikán kívül keres kapaszkodókat. Ez klasszikus jelenség azokban a társadalmakban, ahol strukturális bizalmatlanság alakult ki a politikai osztállyal szemben” – fogalmazott.
Hozzátette: a politikai intézmények tartós hitelességi válságban vannak, ami nem pusztán átmeneti elégedetlenséget, hanem mélyebb, rendszerszintű problémát jelez. „Ez a szakadék a polgárok és a képviseleti demokrácia intézményei között táplálja a populizmust, az elitellenes diskurzust és a radikális politikai alternatívákat” – hangsúlyozta.

Az adatokat 2026. január 12–15. között gyűjtötték telefonos interjúk (CATI) segítségével. A kutatás 1100 fős, rétegzett mintán alapult, amely reprezentatív Románia 18 év feletti, nem intézményesített lakosságára. A maximális statisztikai hibahatár ±3 százalék, 95 százalékos megbízhatósági szint mellett.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?