A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásának kedden közölt eredményeiből.

A felmérés szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szavazói, a 18 és 44 év közöttiek, illetve az elemi iskolai végzettséggel rendelkezők az átlagnál jobban bíznak a román igazságszolgáltatásban. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szavazóira, a 60 éven felüliekre, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre és a nagyvárosok lakosságára inkább a rendszerrel szembeni bizalmatlanság jellemző – írja az Agerpres.

A megkérdezettek 92,3 százaléka nagyon fontosnak vagy eléggé fontosnak tartja, hogy legyen független igazságszolgáltatása az országnak, alig 3,5 százalék válaszolta azt, hogy ez kevéssé vagy egyáltalán nem fontos, míg 4,2 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

A válaszadók közel egynegyede – 23,7 százalék – úgy véli, hogy a román igazságszolgáltatási rendszer politikai befolyástól mentesen dolgozik, 67,4 százalék szerint pedig ez nem így van. Ugyanakkor 8,6 százalék nem tudott, 0,4 százalék nem akart válaszolni a kérdésre.

A PSD és az AUR szavazói, a 30 és 44 év közöttiek, az elemi iskolai végzettséggel rendelkezők és a vidéki lakosok az átlagnál nagyobb arányban vélik úgy, hogy az igazságszolgáltatás mentes a politikai befolyástól, míg az USR szavazótáborában, a 30 éven aluliak, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, valamint a nagyvárosok lakossága körében azoknak az aránya nagyobb, akik szerint az igazságszolgáltatás nem mentes a politikai befolyástól.

Arra a kérdésre, hogy milyen mértékben tartják igaznak, hogy a törvényt minden polgárra egyformán alkalmazzák, a válaszadók 5,7 százaléka azt válaszolta, hogy nagyon nagy mértékben, 10,9 százalék pedig hogy eléggé nagy mértékben. Összesítve a tavaly áprilisi 19,8 százalékhoz képest 2026 januárjára 16,6 százalékra csökkent az így gondolkodók aránya. A megkérdezettek kevesebb mint egyharmada (30,1 százalék) meglehetősen kis mértékben, 50,1 százalék pedig nagyon kis mértékben vagy egyáltalán nem érzi úgy, hogy a törvényt minden polgárra egyformán alkalmazzák. Összesített arányuk a 2025. áprilisi 68,5 százalékhoz képest mostanra 80,2 százalékra nőtt.

A közvélemény-kutatás január 12. és 15. között készült 1100 fős, országosan reprezentatív mintán, ą3 százalékos hibahatárral.

Az INSCOP Research igazgatója, Remus Ştefureac szerint a felmérés azt mutatja, hogy szakadék tátong a független igazságszolgáltatás eszméjéhez való ragaszkodás és a polgárok ezzel kapcsolatos konkrét tapasztalatai között. „Egy szociológiai paradoxon van kialakulóban: éppen a magasabb iskolázottságú, a közéleti eseményekhez jobban kapcsolódó, városi csoportok a legkritikusabbak, ami azt jelzi, hogy a bizalmatlanság nem érdektelenségből fakad, hanem a magas elvárások és információkon alapuló értékelések állnak a hátterében” – jelentette ki.