Súlyos társadalmi és politikai elégedetlenség rajzolódik ki Romániában: a lakosság több mint háromnegyede úgy érzi, az ország rossz irányba tart – derül ki a CURS januári, országos közvélemény-kutatásából. 

A felmérés szerint a román állampolgárok 76 százaléka véli úgy, hogy Románia tévúton jár, miközben mindössze 19 százalék látja jónak az ország jelenlegi irányát. Az adatok mély bizalmi válságot jeleznek, amely nemcsak a politikai elit megítélését, hanem a jövővel kapcsolatos várakozásokat is erősen beárnyékolja, ismertette a felmérést az Agerpres hírügynökség.

Az AUR az élen, de általános az elutasítás

Ha a parlamenti választásokat a következő vasárnap tartanák, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) 35 százalékkal nyerné meg a voksolást, megőrizve vezető pozícióját. A Szociáldemokrata Párt (PSD) 23 százalékon, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig 18 százalékon állna. Az USR 10 százalékot érne el, míg az RMDSZ és az S.O.S. Románia egyaránt 5–5 százalékos támogatottsággal jutna be a parlamentbe.

A politikai szereplők megítélése azonban kifejezetten kedvezőtlen. A korábbi államfőjelölt Călin Georgescu megítélése 36 százalékban pozitív, ugyanakkor 60 százalék negatívan vélekedik róla. Az AUR vezetője, George Simion, valamint az államfő, Nicușor Dan hasonló szinten állnak: előbbi 32, utóbbi 31 százalékos bizalmat élvez, miközben az elutasítottság mindkét esetben meghaladja a 60 százalékot.

Kapcsolódó

Felmérés: Bizonytalanul vágunk neki az új esztendőnek (SZAVAZZ!)

Az új év eleje a remény és a bizonytalanság törékeny egyensúlyával indul: a romániaiak 39%-a semleges hozzáállást tanúsít 2026-tal kapcsolatban, míg 27% a legrosszabbra számít. 

újév felmérés optimizmus pesszimizmus

Különösen magas az elutasítottság Ilie Bolojan miniszterelnök és a PSD elnöke, Sorin Grindeanu esetében – mindketten 70 százalék feletti negatív megítéléssel szembesülnek. A legnagyobb bizalmatlanság Diana Șoșoacát, az S.O.S. Románia vezetőjét övezi: elutasítottsága eléri a 80 százalékot.

A CURS szerint több politikus – köztük Dominic Fritz és Anamaria Gavrilă – esetében komoly probléma az alacsony országos ismertség, ami korlátozott politikai láthatóságra utal. A kutatók összegzése szerint Románia súlyos vezetői és intézményi bizalmi válságban van.

Kiben bíznak az emberek?

Az intézmények közül továbbra is a hadsereg, az egyház és a tűzoltóság élvezi a legnagyobb bizalmat: ezekben 61–80 százalék közötti a pozitív megítélés. A rendőrség és az Európai Unió éppen átlépi az 50 százalékos bizalmi küszöböt.

Ezzel szemben a politikai és igazságügyi intézmények súlyosan elutasítottak: a parlamentet és az igazságszolgáltatást a megkérdezettek 75 százaléka értékeli negatívan, a kormányt és az alkotmánybíróságot 73 százalék, míg az elnöki hivatalt 67 százalék.

A 2026-os évvel kapcsolatos várakozások is borúlátóak. A válaszadók 63 százaléka arra számít, hogy gazdasági helyzete és életszínvonala romlani fog, 29 százalék stagnálásra számít, míg mindössze 7 százalék remél javulást. A felmérés készítői szerint ez szinte teljes gazdasági pesszimizmust jelez.

Egy esetleges, a Moldovai Köztársaság Romániával való újraegyesítéséről szóló népszavazáson – amelyet nyilvánosan támogat Maia Sandu moldovai elnök – a megkérdezettek 56 százaléka igennel szavazna, 37 százalék ellenezné, míg 7 százalék bizonytalan.

„Lappangó társadalmi feszültség”

A CURS összegzése szerint a januári felmérés egy gazdasági pesszimizmussal, intézményi bizalmatlansággal és vezetőhiánnyal küzdő társadalom képét rajzolja meg, amelyben a romló életszínvonal és az inflációs félelmek komoly, lappangó társadalmi feszültséget hordoznak – ez pedig rövid távon is jelentősen befolyásolhatja a politikai stabilitást és a választói magatartást.