Az Európai Unió országai közül Romániában az egyik legmagasabb a csecsemőhalandósági ráta: 2024-ben 1000 élve születésre 6,6 haláleset jutott. Ez közel kétszerese az uniós, 3,5 ezrelékes átlagnak. 2024-ben Romániában 952 újszülött halt meg egyéves kora előtt.

Ștefania Mircea, a Salvați Copiii egyesület programkoordinátora a Hotnews-nak nyilatkozva elmondta, a legfrissebb adatok szerint Romániában a csecsemőhalandóság az elmúlt évtizedben most volt a legmagasabb szinten. A civil szervezet elemzése szerint a leggyakoribb halálokok között a légzőszervi betegségek, valamint fertőző és parazitás megbetegedések szerepelnek. Ezek jelentős része megelőzhető lenne.

Ștefania Mircea szerint a probléma egyik oka abban keresendő, hogy a falusi és városi térségek között jelentős különbség van az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben, mindehhez hozzájárul még az egészségügyi ismeretek hiányossága, valamint az állami egészségügyi rendszer hiányosságai is.

Románia a GDP-jének körülbelül 5,2%-át költi egészségügyre, míg Ausztria például 9,5%-ot – hangsúlyozza a szakértő, hozzátéve, hogy különbség nem elméleti, hanem nagyon is gyakorlati következményekkel jár: kevesebb orvosi felszerelés áll rendelkezésre, kevesebb szakember dolgozik az egészségügyi ellátó rendszerben, túlterheltek a kórházi osztályok, későn készülnek el diagnózisok, és nem mindenki fér hozzá ugyanolyan könnyen és ugyanolyan minőségű ellátáshoz.  

A szakember szintén Ausztriával példálózva rámutatott, hogy ott 2024-ben a csecsemőhalandóság 3,1 ezrelék volt, Csehországban pedig 2,3 ezrelék.

A szakértő szerint a magas romániai csecsemőhalandóság okai között említhető, hogy túlterheltek a szülészetek, egyre több a koraszülés, kevés az orvos és ápoló a szülészeteken, nem minden várandós anya részesül terhesgondozásban, és sok egészségügyi intézményeben lassan haladnak vagy hiányosak az új beruházások.

Míg egyes régiókban, például Bukarestben vagy Olt megyében viszonylag alacsony a csecsemőhalandóság, addig más térségekben, például Maros, Suceava és Ialomița megyében a csecsemőhalandóság 10 ezrelék fölé is emelkedett.

A szakértő szerint a megoldás nem az, hogy minden intézmény elérje a nagy egyetemi kórházak szintjét, hanem egy működő rendszer kiépítése, legyen rendszeres szűrés, hogy az orvosok korán ismerjék fel a kockázatos eseteket, majd az érintetteket gyorsan irányítsák tovább magasabb szintű kórházi ellátásba, illetve biztosítsák a minimális biztonsági standardokat a kisvárosi szülészeteken is. Hozzátette, hogy a jobb szolgáltatáshoz elengedhetetlen az is, hogy a rendszer ösztönzőket biztosítson a kórházi személyzet számára, valamint az, hogy hatékony sürgősségi transzfer-rendszert alakítsanak ki.

Ștefania Mircea szerint az ország inkább a krízishelyzetekre reagál, mintsem hosszú távon fektet be a megelőzésbe. Mint mondta, a tévhitek, az alacsony egészségügyi műveltség és a gyenge kommunikáció a rendszerben kölcsönösen erősítik egymást. A túlterhelt egészségügy nehezebben ad hiteles tájékoztatást, ami tovább rontja a feléjük irányuló bizalmat.

Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint a csecsemőhalandóság gyakrabban érinti az alacsony iskolai végzettségű, munkanélküli vagy alacsony társadalmi státuszú anyákat. „Egy működő rendszerhez nemcsak jól képzett orvosok és modern felszerelés kellenek, hanem következetes politikák és hatékony közigazgatás is” – tette hozzá.

A jelentés összegzése szerint a romániai csecsemőhalandóság továbbra is súlyos társadalmi és egészségügyi probléma, amely egyszerre igényel strukturális reformokat és hosszú távú befektetéseket.