Nem törik meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár monopóliuma, és nem választunk majd több, egymással versengő egészségbiztosító közül – véli Vass Levente RMDSZ-es képviselő, közegészségügyi szakember, aki úgy látja, az egészségügyi miniszter erről szóló javaslata „a deklaráció szintjén marad”. Elmagyarázta,  mit hozna a pácienseknek és az államnak a több biztosítós rendszer Romániában. 

Több választási lehetőségük lesz a betegeknek, ha megtörik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNSAS) monopóliuma – jelentette ki Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter nemrég. A miniszter ugyanis azt szeretné, hogy a versenyhelyzet révén fejlődjön az ellátás színvonala és bővüljenek a betegek választási lehetőségei. Európai és izraeli mintákon alapulna a reform, ami a tárcavezető szerint jelenleg a szakmai egyeztetések és tárgyalások szakaszában tart, de reményei szerint a folyamat már idén elindulhat.

„Elvileg versenyhelyzet kialakításával jobban oda lehet figyelni a plusz-, felesleges kiadásokra, amelyeket az egyedüli, monopolhelyzetben lévő egészségbiztosítási pénztár nem tud elvégezni. Ez papíron jó elképzelés, azonban a gyakorlat mást mutat, ugyanis más országok tapasztalataiból kiindulva, nem kivitelezhető Romániában, így mindössze deklaratív szinten marad a javaslat” – jelentette ki a Maszol megkeresésére Vass Levente képviselő, közegészségügyi szakember.

Mint mondta, az egészségügyi miniszter szeretné megreformálni az egészségbiztosítási pénztárat, „az egyedüli, szolidaritáselvű, szociális, kötelező biztosítási rendszert Romániában, aminek hátterében az állhat, hogy nem elég a pénz”.

Több költség és bürokrácia

„Az egészségügyi miniszter szóbeli tájékoztatása szerint megtartaná a nagy egészségbiztosítót, ami adminisztrálja az egész rendszert, és alatta 3-4 olyan biztosító pénztárat vezet be, amelyek közül egyikbe kötelezően be kellene iratkozni a lakosságnak. A 3-4 albiztosító működtetésével és versenyeztetésével szeretné a költséghatékonyságot, a fenntarthatóságot javítani, és az egészségügyi ellátórendszer hatásosságát biztosítani” – vázolta kérdésünkre, mit hoz vagy hozna a miniszter elképzelése a lakosság számára.

Ezt a felállás azonban Chilétől Csehországig és Szlovákiáig olyan országokban, ahol a miénkhez hasonló az egészségügyi ellátórendszer és a gazdasági körülmények – 20-25 évnyi tapasztalat után kimondható – nem vált be, mutatott rá Vass Levente. „Az adminisztrációs költségek olyan mértékben emelkednének – anélkül, hogy az így létrehozott albiztosító pénztárak valódi felelősséget vállalnának a kockázatokért –, ami nem javítaná a hatékonyságot, hanem éppen többletkiadást és túlzott bürokráciát hozna az egészségügyben” – magyarázta.

Túl nagy felelősség a fogyasztóra hárítva

Emellett össze is zavarná az embereket a több opció, nagy felelősséget hárítana rájuk, véli Vass Levente, és példaként az áramszolgáltatókat említette, ahol a liberalizált piacon sok szereplő van, ám a fogyasztóknak nehéz köztük eligazodni, kiválasztani, melyik számukra a legmegfelelőbb szolgáltató, mennyire megbízhatóak és tartósak az ajánlataik, és nem járnak-e pórul, ha szolgáltatót váltanak.

„Ráadásul az egészségügyi rendszer még komplexebb, mint egy áramszolgáltatás, hisz az egészségügyben nem tudom, hogy mi az, ami nekem páciensként a legjobb lenne. Ugyanakkor páciensként nem tudom jól megítélni a szerződési feltételek között az apró betűs részeket” – sorolta. Úgy látja, éppen ezért nehézkes és „nagyon rossz irány az, hogy a beteg kelljen válasszon az egészségügybiztosítók között”.

„Mi a szolidaritáselvű, a betegek biztonságát szolgáló rendszerben vagyunk érdekeltek” – hangsúlyozta. „Az említett országok példája azt mutatja, hogy szolidaritáselvű egészségbiztosítási rendszert nem lehet párhuzamosan 2-3 biztosítóval működtetni” – ismételte meg, és úgy véli, a jelenlegi rendszert kellene inkább folyamatosan javítani.  

Vass Levente szerint a miniszter javaslata egy olyan magánbiztosítási modell, amely minden felelősséget a betegre és az adott biztosítóra hárít, miközben a chilei példa alapján a fenntartása felemészti a remélt hasznot. Úgy látja, a javaslat az egészségbiztosító és a minisztérium közti szakmai összhang hiányát tükrözi, aminek hátterében „a politikai színezetkülönbség” van, miközben mindkét fél felkészült szakember, akikkel az RMDSZ is jó partneri viszonyt ápol.

Három kórházban háromféle költség

Kifejtette azt is, a miniszter szándéka, hogy az egészségbiztosítási rendszer hatékonyabban kezdjen el működni, azonban megoldatlan például az a méltánytalanság, hogy a biztosító jelenleg eltérő összegeket fizet ugyanazért a beavatkozásért a különböző kórházaknak.

„Ma Hargita megyében ugyanazért az egyszerű sérvműtétért három kórházban három különböző összeget fizet ki a biztosító pénztár. Itt van a nagy dilemmája a biztosító rendszernek, hogy ez mennyire méltánytalan. Kevesebbet kap az illető kórház, amiből esetleg fejlődhetne, mint a másik kórház. Ez is egy olyan megoldatlan helyzet, amit a miniszter szeretne megoldani, hisz, ha az egyik kórház boldogul a kevesebb pénzből, akkor valószínű, hogy a másiknál többletkiadásról van szó, aminek a megmentésével más gyógyszereket, más szolgáltatásokat lehetne megvásárolni a betegek számára” – mondott példát.

Hogy ezt megléphesse az egészségbiztosító pénztár, erre törvényes megoldást a szakminisztériumtól vár, tette hozzá. A szakember szerint a romániai rendszer reformjához nemzetközi tapasztalatokon alapuló, következetes stratégiára van szükség, amelynek a különböző lépéseit csak akkor lehet megtenni, ha erre a szereplők – az egészségbiztosító pénztár, a minisztérium és a költségvetésről döntő kormány és parlament – világos irányt adnak. „Az egybiztosítós modell fenntartása mellett a minisztérium és az egészségbiztosítási pénztár közötti összhangot kell megteremteni. A cél az egységes szolgáltatásvásárlás és a források bővítése” – mutatott rá.

Példaként a kórházak finanszírozásának javítását említette: az ágyszámcsökkentés mellett a minőség növelésére és a hatékonyabb ellátásra kell törekedni. „Ez csak akkor valósulhat meg, ha a minisztérium megteremti a jogi kereteket, a biztosító pedig tisztességes szolgáltatásvásárlással egy szabadpiaci, kereslet-kínálat helyzetet alakít ki” – véli a szakember.

Kevesebb ágy, jobb járóbeteg-ellátás

Elmondta, miközben kórházai ágykihasználtsága 55%-os, és csökken – átlag 5,1 napos – bentfekvési idő, Románia elavult kórházi struktúrát tart fenn, hisz a költségek 70%-a személyzetre megy, amit az ágyak száma szerint állapítanak meg. Mint mondta, szakpolitikai véleményük szerint, amit az egészségügyi miniszternek többször jeleztek is, több pénz maradhatna a minőségi kórházi szolgáltatásokra úgy, hogy nem a finanszírozást kell csökkenteni, hanem át kell strukturálni a szolgáltatás mennyiségét, a kapacitásokat főként a járóbeteg-ellátás, a CT- és MR-vizsgálatok felé irányítva.

Új technológiák jönnek, amire pénz kellene, így a kapacitás rá kell hangolódjon az igényváltozásra és technológiai fejlődésre, hogy lehessen finanszírozni a betegek jobb ellátását, hangsúlyozta Vass Levente.

Úgy látja, az átalakítás a kórházmenedzserek dolga is, az egészségbiztosítási pénztárnak pedig szolgáltatást kell vásárolnia az intézményektől a kompetenciaszintek alapján: a bonyolultabb műtéteket a tapasztaltabb nagy központokba, az egyszerűbbeket pedig a kis kórházakhoz irányítva. „Mert a tapasztalat, a tudás, a gyakorlat az, amiért a beteg kórházat és orvost választ” – jegyezte meg.  

Kapcsolódó

Új korszak az egészségügyben: hamarosan több egészségbiztosító közül választhatunk

Több választási lehetőségük lesz a betegeknek, ha megtörik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNSAS) monopóliuma – jelentette ki Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.

egészségügyi biztosítás Alexandru Rogobete egészségügyi ellátás