Az ingyenes társbiztosítotti státusz megszüntetése után Hargita megyében több ezren maradtak egészségbiztosítás nélkül. Bár sokan saját maguk fizetik tovább a hozzájárulást, a korábbi társbiztosítottak közül jóval kevesebben jelentkeztek vissza a rendszerbe, miközben a nem biztosítottak csak korlátozott egészségügyi szolgáltatásokra jogosultak. A Maszol a megyei egészségbiztosítási pénztárnál járt utána, mi változott a gyakorlatban az új szabályok bevezetése óta.

Mint ismert, az ingyenes társbiztosítotti státusz 2025. szeptember 1-jén megszűnt, ezért aki továbbra is biztosított szeretett volna maradni, annak most már be kell fizetnie a hozzájárulást. Ez azt jelenti, hogy ha például egy jövedelem nélküli szülő szeretne biztosítva lenni, már nem jelenthető be ingyenesen a kereső gyereke révén. Ehelyett vagy az eltartónak kell továbbra is fizetnie (ez a lenne a kedvezőbb helyzet), vagy az érintett személynek saját magának kell befizetnie az összeget. Megnéztük, hogy az eltelt időszakban Hargita megyében a korábban társiztosítotti státszusszal rendelkezők közül hányan jelentkeztek be újra rendszerbe, illetve, hogy milyen egészségügyi szolgáltatásokra jogosultak bizonyos krónikus betegségben szenvedők. Mindezekről Karda Istvánt, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ügyvivő igazgatóját kérdeztük.

Korábban már közültük, hogy, akik nem rendelkeznek biztosítással a közegészségügyi rendszerben, vagy nem fizetnek egyénileg hozzájárulást az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (CNAS), a hatályos jogszabályok szerint csak egy minimális egészségügyi ellátási csomagra jogosultak – ez többnyire a sürgősségi egészségügyi ellátást foglalja magában. Kivételt képeznek továbbá azok, akik olyan krónikus betegséggel élnek, amelyek részei valamely országos egészségügyi programnak (például onkológia, diabétesz, ortopédia, szív-érrendszeri betegségek, neurológiai betegségek, endokrinológiai betegségek, hemofília, intenzív májelégtelenség, tuberkulózis, HIV stb.).

Fontos: a politikai üldözötteknek (például a kommunizmus idején deportáltak, veteránok, forradalmárok stb.), a munkanélküli segélyben részesülőknek sem jár már az ingyenes egészségbiztosítás.

Az említett tanulmány egyik következtetése szerint Romániában az egészségügyi rendszer teljes kiadásainak több mint 30 százalékát minden évben a betegek állják saját zsebből, közvetlen kifizetések formájában, amikor egészségügyi szolgáltatásokra van szükségük.

Mintegy 6700-an nem kötöttek új biztosítást Hargita megyében

Hargita megyében tavaly augusztus végéig mintegy 9300 társbiztosított személyt tartottak nyilván. Továbbá 4900-an úgy fizették be saját egészségbiztosításukat, hogy nem volt adózandó jövedelmük. Az új törvény életbe lépése óta mintegy 1920 korábbi társbiztosított kötött ilyen fajta biztosítást, és csupán 315 személynek kötött egy hozzátartozója egészségbiztosítást. A megyében jelen pillanatban a fent említett 9300 személy közül mintegy 6700-nak nincs egészségbiztosítása – tudtuk meg Karda Istvántól.

„Az új törvény életbe lépése óta viszonylag sokan maradtak egészségbiztosítás nélkül Hargita megyében. A nem biztosítotti státusszal csupán sürgősségi ellátásra jogosult az illető, és hogy mi a sürgősség, azt általában az orvosok állapítják meg, amikor megvizsgálják a beteget. Ha megállapítják, hogy valóban indokolt a sürgősségi ellátás, akkor azonnal kezelni-e is kell a beteget. Tehát nem az a sürgősség, ami a betegnek az, hanem ami orvosilag és a protokollok szerint is annak minősül” – hívta fel a figyelmünket az ügyvivő igazgató.

Mint magyarázta, a sürgősségi ellátáson felül egy bizonyos alapfokú csomag továbbra is rendelkezésére áll a nem biztosított páciensek számára. Ilyen például a betegségmegelőzést jelentő szolgáltatások, valamint a prevenciós konzultációk a családorvosnál. Ha valaki várandós lesz, a terhességének nyomon követése szintén automatikusan egészségbiztosítással jár. Továbbá a rák szűrésére és diagnosztizálására, valamint az ehhez kapcsolódó kórházi szolgáltatásokra is jogosultak azok, akinek nincs egészségbiztosításuk. Ezen felül minden más szolgáltatásért fizetniük kell a szolgáltatónak.

„Emellett létezik az onkológiai program: ha valaki a diagnózisa alapján ebbe bekerül, teljes jogú biztosítást élvez. Ehhez hasonló továbbá az HIV/AIDS, valamint a tuberkulózis program, az ezekkel a betegségekkel diagnosztizáltak is szintén teljes jogú ellátásban részesülnek” – részletezte az ügyvivő igazgató.

Karda István azt is tisztázta, hogy azok, akiket felvesznek az említett országos programokba, csak azokra a kezelésekre és kedvezményes gyógyszerek beszerzésére jogosultak, amelyek konkrétan az adott betegséget érintik. Minden mást saját költségen kell állnia a betegnek. Példának hozta fel a cukorbetegeket, akik részesei a diabéteszes programoknak, tehát jogosultak minden szükséges gyógyszer beszerzésére, az orvosi konzultációkra, valamint azokra az ingyenes laborvizsgálatokra, amelyek csak ehhez a betegségekhez kapcsolódnak.

Az ortopédiai programban résztvevők jogosultak különböző ízületi protézisek beültetésére (csípő, térd), ezt azt jelenti, hogy az ingyenes műtétre, az azt követő gyógyszeres kezelésre és a kórházi ellátásra is.

„Ezek mind újdonságok, és éppen ezért elég nehéz követni, még az informatikai rendszeren is kifog. Ez teljesen az orvosok döntésére van bízva, és az a veszélye, hogy ha valamit nem jól csinálnak, utólag bármikor jöhet egy ellenőrzés magasabb szintről, és átvizsgálhatják a kórlapokat. Tehát technikailag nincs lekövetve a törvény” – részletezte Karda István.

Hozzátette, hogy azon krónikus betegek, akik tavaly augusztus 31-ig társbiztosítottak voltak, és állapotuk alapján jogosultak valamely országos program nyújtotta kedvezmények igénybevételére, nekik a kezelőorvos bocsát ki egy Fișă de înrolare nevű dokumentumot, amelyben igazolja a beteg diagnózisát. Ez alapján a dokumentum alapján regisztrálják a pácienst az egészségbiztosítási rendszerben.

Hogy lehet valaki biztosított jövedelem nélkül?

Az új szabályok értelmében azok a magánszemélyek, akiknek van saját jövedelmük és kötelesek egészségbiztosítást fizetni, választhatják, hogy hozzájárulást fizetnek eltartottjaik – a jövedelemmel nem rendelkező családtagjuk – után is. A fizetendő összeg az éves minimálbér hatszorosának 10 százaléka, vagyis jelenleg 2430 lej személyenként. Az opció bármikor bejelenthető az év során a 112-es számú Egységes nyilatkozat a jövedelemadóról és a társadalombiztosítási hozzájárulásokról formanyomtatvány benyújtásával, amelyben külön fel kell tüntetniük az eltartottak után fizetett hozzájárulást. A 2430 lej két részletben fizetendő: az összeg 25 százaléka (608 lej) a nyilatkozat benyújtásakor, a fennmaradó 75 százaléka (1822 lej) pedig a következő év május 25-ig. A teljes összeg természetesen egy összegben is befizethető.

A nyilatkozatot elektronikus úton lehet benyújtani a következőképpen: a Privát Virtuális Tér (SPV) szolgáltatáson keresztül, az e-guvernare.ro portálon, elektronikus aláírással. Emellett a nyilatkozat benyújtható papír alapon is az adóhatóság ügyfélszolgálatánál, illetve postán küldeményként.

Mint Karda Istvántól megtudtuk, egyelőre még az az eljárás, hogy az egészségbiztosítás befizetése után az érinett személynek el kell mennie az egészségbiztosítási pénztárhoz is, hitelesíteni azt. Ez főleg akkor jelent problémát, ha valaki azért köt biztosítást, mert tudja, hogy a következő napon vagy a közeljövőben igénybe veszi az egészségügyi szolgáltatásokat.