Nagy port kavart a Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnökének április közepén elhangzott bejelentése, hogy július 1-jétől úgy módosítják a keretszerződést, hogy bővítik az egészségbiztosítással nem rendelkezők jogait. A nyilatkozat nem volt egyértelmű, ezért sokan úgy értelmezték, hogy a biztosítási státussal nem rendelkezők ugyanazokat az egészségügyi szolgáltatásokat vehetik ingyenesen igénybe, mint akik biztosítottak. Ezt a kérdést jártuk körbe a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatójával.

Mindenkinek elszámolják a rákos megbetegedés gyanúját tisztázó vizsgálatokat

Duda Tihamér leszögezte, jelenleg közvitán van az érvényben levő keretszerződés módosítása, ennek értelmében valóban bővülnek az egészségbiztosítással nem rendelkezők jogai, de ez korántsem azt jelenti, hogy teljeskörű ingyenes szolgáltatásban részesülhetnek. A tervezet valójában annyit tesz hozzá a jelenlegi jogosultsághoz, hogy ha a családorvosi vizsgálat során felmerül a rákos megbetegedés, a diagnózis pontos felállításához szükséges paraklinikai vizsgálatokat akkor is elszámolja az egészségbiztosító pénztár, ha a páciens nem rendelkezik biztosítással, tehát ingyenesen hozzájut a beteg, részletezte Duda Tihamér.Hangsúlyozta, jelenleg is mindenki jogosult ingyenesen egy alapcsomagra, függetlenül attól, hogy van-e biztosított státusa. A családorvosnál az alapellátást vehetik igénybe térítésmentesen azok, akik nem rendelkeznek biztosított státussal. Ezt az orvos lejelenti, és az egészségbiztosító pénztár kifizeti neki a szolgáltatást. Ellenben akinek nincs biztosítása, nem jogosult az ártámogatott, vagy ingyenes receptre, mint ahogy további kivizsgálásokra sem kaphatnak a házorvosuktól küldőpapírt.

Ezen a helyzeten módosít részben a közvitára bocsátott tervezet, pontosított Duda Tihamér. Kifejtette, ennek értelmében, ha a családorvosi vizsgálat során felmerül a rákos megbetegedés gyanúja, akkor a beteget el lehet küldeni ingyenes paraklinikai vizsgálatokra, melyek eredménye megerősíti a daganatos betegségre vonatkozó diagnózist, vagy jó esetben eloszlatja annak a gyanúját. Így a küldőpapír alapján az egészségbiztosító pénztár azoknak a szolgáltatóknak, laboratóriumoknak, melyekkel szerződéses viszonyban áll, elszámolja a vizsgálatokat a nem biztosított páciensek esetében, hogy tisztázhassák a rákos betegség gyanúját. Így laboratóriumi és képalkotói vizsgálatokat is ingyenesen elvégzik.Ha a családorvos gyanúja beigazalódik, és megállapítják a daganatos megbetegedést, az érintett automatikusan bekerül a biztosítottak körében, az országos programba, és ugyanarra az ellátásra jogosult, mint a biztosítással rendelkezők. Ha a vizsgálatok során nem igazolódik be a daganatos megbetegedés, a páciens továbbra is csak a családorvosi alapellátásra lesz jogosult, részletezte a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.

Hozzátette, a keretszerződést tavaly július elsején írták alá, és ez év végéig marad érvénybe, de különböző módosításokat eszközölhetnek, ez a tervezet is hasonló.

Ingyenes a sürgősségi és az alapellátás

Függetlenül attól, hogy valaki rendelkezik biztosított státussal vagy sem, a sürgősségi ellátás mindenki számára ingyenes,hasonlóképpen ingyenes ellátást kaphat mindenki a hétvégeken és éjszakánként szolgálatot teljesítő ügyeleti központokban, hangsúlyozta Duda Tihamér. Arra is kitért, az országos programok, mint amilyen a rákbetegekre, a cukorbetegekre, szervátültetésen átesett betegekre vonatkozóak hasonlóképpen ingyenes ellátást szavatolnak minden érintettnek, akkor is ha előtte nem volt egészségbiztosított státusuk. Hasonlóképpen, amint egy orvos megállapítja, hogy egy nő várandós, azonnal bekerül az egészségbiztosítással rendelkezők körébe, akkor is ha korábban nem rendelkezett ezzel a státussal. „A tervezetben tulajdonképpen annyi az újdonság, hogy pluszban elszámoljuk azokat a plusz kivizsgálásásokat, melyek a rákos megbetegedés gyanúja esetén a pontos diagnózis felállításához szükségesek” – szögezte le Duda Tihamér. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke, Valeria Herdea arról beszélt, a Világbank ígéretet tett arra, hogy ezeket a plusz szolgáltatásokat kifizeti.

Minden négy egészségbiztosítással rendelkező közül egy fizet hozzájárulást

Országszerte az a jellemző, hogy minden négy egészségbiztosítással rendelkező személy közül, csak egy fizeti a hozzájárulást az egészségbiztosítási alapba. Hargita megyében például a 300 ezer lakos közül mintegy 250 ezer biztosított. Ez utóbbiak közül 90 ezren fizetik az egészségbiztosítási hozzájárulást, 160 ezren pedig a gyerekek, a diákok, a nyugdíjasok, a társbiztosítottak, vagy az országos programok keretében ellátott betegek, részletezte Duda Tihamér.  Mint ismeretes, idén február 1-től meghosszabbították a tavaly is érvényben levő keretszerződést.

Leszögezték, hogy az idei év első félévének egészére fenntartják az alap- és járóbeteg-szakellátásban azokat az egy főre és szolgáltatásra jutó pontértékeket, amelyek 2023 második félévében voltak érvényesek, ahogyan arról a CNAS és az érdekképviseleti szervezetek képviselői közötti tárgyalások során megállapodtak.

Ezek az értékek a következők:

• Az egy főre jutó pont: 12 lej;

• Az egészségügyi alapellátásban nyújtott orvosi szolgáltatásért járó egy pont értéke: 8 lej;

• A járóbeteg-szakellátásban nyújtott orvosi szolgáltatásért egy pont: 4,5 lej;

A szabályozásban egyértelműsítették, hogy az egészségügyi alapellátásban személyenként és naponta csak egy konzultációt számolnak el.
A fogászaton az idei év első félévében is megmarad ugyanaz az javasolt havi összeg, mint a tavalyi év második félévében, azaz 6000 lejt számolnak el havonta minden fogorvosnak.
A kórházi ellátásban szabályozzák, hogy az egynapos kórházi ellátás időtartama minimum két óra, kivéve az onkológiai és hemato-onkológiai betegségek esetében nyújtott szolgáltatásokat, valamint a kórházakon belüli sürgősségi osztályokon nyújtott szolgáltatásokat, amelyeket nem az egészségügyi minisztérium költségvetéséből finanszíroznak.

Szűk költségvetés és orvoshiány

Valeria Herdea korábban elmondta, jelenleg 10 070 családorvossal van szerződésük, a járóbeteg-ellátásban további 3 473 orvossal, a paraklinikai ellátásban 1 059 megállapodás létezik, a közkórházakkal 372, a magánkórházakkal pedig 342. Az alapellátásban 1529 betöltetlen háziorvosi hely van, 190 településen nincs háziorvosi rendelő, tehát teljesen hiányzik az egészségügyi ellátás, 1043 településen van rendelő, de nincs orvos.

Arról is beszélt, erre az évre 90 milliárd lejes költségvetést kértek, és 62 milliárd lejt kaptak. Javakra és szolgáltatásokra 44,5 milliárd lejt fordíthatnak, ennek 30 százaléka a kórházi, 8 százaléka a háziorvosi, 6 százaléka a járóbeteg-, 1 százaléka a fogorvosi ellátásra fordítható. Ezenkívül finanszíroznak 17 országos egészségügyi programot, a megelőző programok az egészségügyi minisztériumhoz tartoznak.